Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

424 Az országgyűlés képviselőházának 70. nél tovább tart. A cseh törvény tehát 13 héten túl fokozatosan felemeli a segélyeket s ugyan­azt teszi a biztosított családtagokra való tekin­tettel is. Azt mondja a törvény, hogy a táppénz a házas biztositottnál 10%-ig, oly biztosítottnál, aki négytagú családról köteles gondoskodni, 20%-ig, oly biztositottnál, aki még ennél is nagyobb családról köteles gondoskodni, 30%-ig felemeltetik. Ez a törvény tehát különbséget tesz a hosszú megbetegedések között és tekintetbeveszi a beteg családtagjait is. Ez olyan fontos szempont, hogy ennek a mi törvényünknél is érvényesülnie kellene, s ha nem érvényesítjük, akkor ennek hátrányos helyzete kétségtelenül jelentkezni fog a rokkant­és aggkori biztositásnál. Már most kellene tehát erre tekintettel lenni, s csak akkor mondhatnók el, hogy van valami kiterjesztés, ha a kormány ezen a területen tényleg tenne engedményeket és kiterjesztené a biztosítás mérvét a csalágta­gok és a hosszú megbetegedések esetére. A szép szavak végtére is nem jelentenek semmit, az a kérdés, hogy számára való tekintettel milyen összetételű lesz a szakasz és hogy mennyi jára­dékot biztosit azoknak a tagoknak, akik ez alá a törvény alá lesznek besorozandók. Már pedig, ha ez ijgfy marad, akkor nem jelent semminemű hala­dást, nem jelenti a szociálpolitikai téren való előrehaladást, nem jelenti, hogy a munkaerő nagyobb, áthatóbb, egyetemesebb védelemben részesülne, mint ahogy eddig részesült. Györki t. képviselőtársam javaslatait foga­dom el. Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem !) Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Ház ! Ez a materia meglehetősen ki van me­rítve, már a bizottsági tárgyaláson kimerittetett. Legyen szabad csak röviden néhány mondatban válaszolnom és megmagyaráznom, hogy miért kérem ennek a 30. §-nak változatlan elfogadását. Ebben a szakaszban — mint bölcsen méltóz­tatnak látni — a betegség, szülés és halál esetére tagozódva, a juttatások mértéke van megállapítva. Már most azokkal a sürgetésekkel szemben, melyek a juttatások lehető mértékét magasabban kíván­ják ebben a szakaszban megállópitani, kettőre vagyok bátor rámutatni. Az egyik az, hogy nekünk mindig figyelembe kell vennünk a biztosító inté­zetstabilitását, teherbiróképességét, teherállóságát és nem szabad semmi olyan intézkedést tennünk, amelynek révén ez a stabilitás esetleg megingat­tatnék. Még azon az áron sem szabad tulmennünk a józan mértéken, hogy esetleg fejünkhöz verik a reakciónak, illetőleg a visszafelé lépésnek vád­ját. Igenis, néhány nem nagyon jelentős ponton — a legjelentősebb ezek között a táppénz némi redukciója — visszalépést voltunk kénytelenek tenni, ezt férfiasan itt a Ház előtt is bejelentem, mert hiszen a rendeleteimben — mint emlitet'em — túlmentem azon a mértéken, amelyet a bizto­sító intézet stabilitása megengedne. Én tehát bátran és nyiltan megcsinálom visszafelé azt a pár lépést, amelyet meg kell tennem. Ez az egyik. A másik az, hogy abban a pillanatban, amikor a juttatások mértékének maximumát törvénybe iktatjuk, az rögtön minimummá válik. Amint a maximumot törvénybe iktatjuk, az a tömegek szempontjából rögtön minimummá változik, mert abban a pillanatban elkezdődik a nyomás, a köve­telődzés a máris maximumra felfokozott igények, illetőleg juttatások további emelésére, ami termé­szetesen veszedelembe juttatná az intézetet. Nagyjában ez az a két szempont, amely vezetett minket a szakasz megalkotásánál. Kéthly Anna képviselőtársunk felvetett egy gondolatot, amelyet a magam részéről szeretnék ülése 1927 június 18-án, szombaton. honorálni és figyelmébe ajánlani a t. Háznak, nevezetesen a terhesség, a szülés és a gyermek­ágyi segély dolgában azt az esetet, amikor a szülést megelőzőleg négy hónapig a biztosított férje tagja volt a munkásbiztositó intézetnek, ellenben a szülés előtt, tehát a kilenc hónapon belül elhal, ugy, hogy ebben az esetben elüttetnék az a szerencsétlen özvegy, akinek a kenyérkereső halála úgyis elég nagy csapás, azoktól a jutta­tásoktól, amelyek a II. fejezetben felsorolvák. Kérem azonban t. képviselőtársamat szíveskedjék indítványát ennél a szakasznál visszavonni, hogy azután a saját helyén, a későbbi 40. §-nál benyuj­tatván, honorálhassuk. Kérem ezek alapján a szakasz változatlan elfogadásit. (Helyeslés.) Kéthly Anna : Indítványomat visszavonom. Elnök : Képviselőtársunknak a házszabályok 207. <j>-a alapján joga lévén felszólalni, indítványa visszavonását a Ház tudomásul veszi. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 30. § bevezető szövege meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az I. cím. 1. és 2. pontjai meg nem támad­tatván, azokat is elfogadottaknak jelentem ki. A 2. ponthoz Györki Imre képviselő ur indít­ványozott egy pótlást, amely szerint köpőcsészék­kel való ellátást javasol. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) A pótlást nem fogadja el a t. Ház, ennélfogva az elesik és az eredeti szövegezés marad meg. A 3. ponttal szembeállítom Györki Imre kép­viselő ur kétrendbeli módosító javaslatát. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. pontot eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Györki Imre képviselő ur kétrendbeli módositó javasla­tával, igen vagy nem ? (Igen !) A 3. pont eredeti szövegezésében fogadtatik el, ennélfogva a beter­jesztett módositó javaslatok tárgytalanok. A 3. ponthoz Györki Imre képviselő ur egy pótlást indítványozott a családos igényjogosul­takra vonatkozólag. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a pót­lást elfogadni, igen vagy nem % (Nem!) Nem fogad­tatott el. A 4. pont meg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem ki. Györki Imre képviselő ur uj 5., 6. és 7. pont felvételére nézve terjesztett be kiegészítő javaslatot. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a javas­latot elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház a kiegészítő javaslatot nem fogadta el, ennélfogva az elesik. A II. címnél : ^Szülés esetében« a cím kiegé­szítését indítványozta Kéthly Anna képviselő­társunk a következő szavakkal (olvassa): »Mind­addig, amíg az anyasági biztosításról megvalósí­tandó törvény másként nem rendelkezik.« Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a ki­egészítést elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Nem fogadta tik el. Ennek a címnek 1., 2., 3., 4. és 5., tehát vala­mennyi pontjait, mint meg nem támadottat, el­fogadottnak jelentem ki. A III. cím szintén meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 31. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző: (olvassa a 31. §-t) Strausz István! Strausz István: T. Ház! Megállapítom, hogy az igen t. minister ur a törvényjavaslatban a családi kört lényegesen tágította a jelenlegi hely­zettel szemben. Azonban meg kell állapitanom azt is, hogy a családtagokkal szemben, viszont bizonyos megszorításokat állapitott meg a mos­tani helyzethez képest. Ezen megszorítással szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom