Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

412 Az országgyűlés képviselőházának 7 ennek a már lecsökkent és nem teljes mértékű béralkalomnak megszerzését. Tisztelettel kérem, méltóztassék a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök: Következik a határozathozatal. A 7.

ß 1. bekezdésével szemben Györki Imre képviselőtársunknak van ellentétes szövegezése. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 7. § 1. bel ezdését a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Györki Imre képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (igen! Nem!) A Ház a bizottsági szövegezésben fogadta el az 1. bekezdést, Györki Imre képviselőtársunk módositása tehát elvetetett. A 2., 3., 4. és 5. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az utolsó, 6. bekezdéssel szemben Kéthly Anna kép viselő társunk ellentétes szöveget terjesztett elő. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az utolsó bekezdést, szemben Kéthly Anna képviselőtársunk részleges törlési indítványával elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és igy Kéthly Anna képviselőtársunk törlési indítványát elvetette. Következik a 8. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 8. §-t): Kéthly Anna! Kéthly Anna : T. Képviselőház ! A 8. § azt mondja, hogy aki biztosításra kötelezett több vállalatnál stb. dolgozik, biztosításra kötelezettnek csak a főfoglakozása alapján tekinthető. Ez nagyon helyes volna, mivel ez megakadályozza a többszörös biztosítást. Különösen a magánalkalmazottaknál azonban egész sereg olyan foglalkozás van, melyek közül egyik sem tekinthető külön főfoglalkozásnak. Különösen az utóbbi esztendőkben, amikor nagy cégek is odáig jutottak a létszámcsökkentéssel, hogy egyes munkakört úgynevezett bejárószemélyzettel látnak el, ezek a cégek órakönyvelőt, óralevelezőt vagy kirakatrendezőt alkalmaznak s nem is tudnának egész napra munkaerőt foglalkoztatni. Ebből azután kialakult a foglalkozásnak egy olyan kategóriája, hogy az illető több munkaadónál van alkalmazva, de egy munkaadónál sem mint főfoglalkoztatott. Ezekre nézve ez a szakasz feltétlenül sérelmesemért mindenképen kiesnek a betegségbiztositási kötelezettség alól, holott az egész javadalmazásuk legtöbbször összesen sem éri el az ebben a törvényjavaslatban lefektetett biztositási bérhatárt. Épen ezért ehhez a javaslathoz azt a módosítást terjesztem elő, hogy az első mondat után a következő mondat jönne: »E szakasz szempontjából nem tekinthető mellékfoglalkozásnak az olyan foglalkozás — órakönyvelő, óralevelező, kirakatrendező — amikor több munkaadónál a munkavállaló megélhetési kereseti forrását találja. Elnök i Kíván még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Ház ! Ebben a szakaszban tulaj don képen nem arról van elsősorban szó, amiről Kéthly Anna t. képviselőtársam említést tesz. Az 1. § 1. bekezdésében és a következőkben is a főfoglalkozásról van szó, abból a szempontból, hogy dupla vagy tripla biztosítás elkerültessék, de nem arról van szó, hogy a főfoglalkozást keressük meg és azután annak alapján történjék a biztosítás oly esetekben, — amint méltóztatott mondani — amikor nehéz volna valamelyik foglalkozását fő- vagy mellékfoglalkozásnak minősíteni. Hiszen a biztosító intézet és a biztosítandó között a viszony létrejötte a munkaviszony alapján történik- Mármost az autonómiának lesz dolga, hogy a törvény általános rendelkezései alapján kiderítse, vaijon van-e elég munkaviszony, mint jogalap arra, K ülése 1927 június 18-án, szombaton, hogy fennállónak, meglevőnek tekintessék a reláció a biztosított és a biztositó intézet között. Itt tehát nem fontos az, hogy vájjon az illető több helyen teljesit-e munkálatot, több helyre oszlik-e szét a munkássága, mert annak kiderítése, hogy melyik az az elégséges munkaviszony, majd az autonómia dolga lesz. Tisztelettel kérem tehát a javaslatnak eredeti szövegében való elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a határozathozatal. A 8. §-t, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e Kéthly Anna képviselőtársunknak a 8. §-hoz javasolt pótlását elfogadni, igen vagy nem 1 (Nem!) A Ház a javaslatot nem fogadta el. Következik a 9. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 9. és 10. §-okat, melyek vita nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a 11. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 11. §-t). Elnök: Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! A szociális biztosítási nál nekem az a felfogásom, hogy az önkéntes biztosítást ki kell küszöbölni. Az a felfogásom ugyanis, hogy mindazokra a foglalkozási kategóriákra, amelyekre vonatkozólag a szociális biztosítást ki akarjuk terjeszteni, ugy terjesszük ki, hogy a biztosítás kötelező legyen és ne legyen semmiféle önkéntes biztosítás. Mindenkor ez volt a felfogásom, mint ahogy ez az előző szakaszhoz történt felszólalásomból is kitűnik. A magánalkalmazotti nyugdíjasokra, a háziiparral foglalkozókra, a segédszemélyzet nélkül dolgozó kisiparosokra és napszámosokra vonatkozólag ugyancsak ezt az álláspontot fejtettem ki. A műhellyel biró nyilvános tanintézetek tanulóira nézve is hangoztattam, hogy ezek is vonassanak be a kötelező biztosítás körébe. Minthogy azonban korábbi felszólalásomnál az az indítványom, hogy ezeket a foglalkozási ágakat vonjuk be a kötelező biztosítás hatálya alá, nem ment keresztül, igy külön előterjesztést nem kívánok tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző : Fitz Artur! Fitz Artúr: T. Ház! A 11. § a háziiparral foglalkozók, illetőleg ezeknek önkéntes biztosítására szóló szabályoknak megalkotását a népjóléti és munkaügyi és a kereskedelemügyi minister által később kiadandó rendelet által kívánja szabályozni. Miután azonban a háziiparral foglalkozók nem egyedül a kereskedelemügyi minister ur gondossága alá tartoznak, hanem nagyon sokan vannak olyanok — különösen a mezőgazdasággal foglalkozóknál — akiknél a háziipar mellékfoglalkozás, vagy pedig főfoglalkozásuk épen a háziipar üzése, ezért tisztetettel kérem a t. Házat, méltóztassék azt az indítványomat elfogadni, hogy a szakasz utolsó bekezdésében az a kitétel, hot?

y »a kereskedelemügyi ministerrel egyetértŐleg« átalakíttassák olyan értelemben, hogy »az illetékes ministérrel« kifejezés vétessék be a szövegbe. Elnök: Figyelmeztetni kívánom a képviselő urat, hogy az utolsó bekezdésben ez a szó nem fordul elő, azonban az utolsóelőtti [.bekezdésben előfordul. Kérem a képviselő urat, méltóztassék nyilatkozni, hogyan értette előterjesztését ! Fitz Artur: Ugy értettem, hogy a háziiparosokra vonatkozó szabályokat a népjóléti és munkaügyi minister ur az illetékes ministerrel egyetértőleg rendeletekkel állapítsa meg. Elnök : Ez az utolsóelőtti bekezdésben van. Fitz Artur: Tényleg igy van, tehát ilyen