Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

388 Az országgyűlés képviselőházának 70. ülése 1927 június 18-án, szombaton. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e Malasits Géza képviselő ur halasztó természetű határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép-. viselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Malasits Géza képviselő ur határozati javaslatát nem fogadta el. Most pedig kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslatot a munkásügyi, igazságügyi és a pénzügyi bizottságok szövegezése szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a bizottságok szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. •. Következik az említett bizottságok együttes ülésében, valamint a plénumban az általános vita során beadott még hátralévő határozati javaslatok felett való döntés. Mielőtt azonban erre áttérnék, meg kell említenem a t. Háznak, hogy a bizottságok által beterjesztett határozati javaslat, amely annak kimondását kéri, hogy a mezőgazdasági munkások és cselédek betegségi és baleseti kötelező biztosításáról a kormány törvényjavaslatot nyújtson be, érdemben azonos egyrészt Propper Sándor képvir selő ur I. számú határozati javaslatával, másrészt Várnai Dániel képviselő urnák folyó évi május hó 5-én a foldmivelésügyi tárca általános vitája során beadott határozati javaslatával. Mim hogy pedig a Ház Várnai Dániel képviselő urnák ezt a határozati javaslatát annakidején elvetette, ennélfogva a házszabályok 222. %-$ értelmében sem a bizottságok által beterjesztett határozati javaslat, sem pedig Propper Sándor képviselő ur I. számú határozati javaslata szavazás alá nem bocsátható. Következik Propper Sándor képviselő ur II. számn határozati javaslata, melyben kéri, hivja fel a Ház a kormányt, hogy az ipari, kereskedelmi és irodai munkások és alkalmazottak munkanélküliség esetére való kötelező biztosításáról legkésőbb 1928. január 1-éig törvényjavaslatot terjesszen elő. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Propijer képviselő urnák ezt a határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Következik Propper Sándor képviselő ur III. számú határozati javaslata, melyben kén, hivja fel a Ház a kormányt, hogy az aggkori és rokkantbiztositásról és a nyugdíjbiztosításról sürgősen terjesszen be törvényjavaslatot a Ház elé. A népjóléti minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Propper Sándor igen t. képviselő urnák ez a határozati javaslata sürgeti az öregség és rokkantság esetére szóló törvényjavaslat előterjesztését. Már voltam bátor —- nem tudom, milyen alkalommal — nyilatkozni a t. Ház szine előtt arról, hogy a törvényjavaslat elkészítésére a szükséges adatgyűjtés folyamatban van. Hiszen talán méltóztatnak emlékezni arra, hogy a kereskedelemügyi minister ur hónapokkal ezelőtt bejelentést tett (ügy van! jobb felől.) a Háznak, hogy a statisztikai hivatal utasittassék a megfelelő munkálatok elvégzésére. Ennek következtében magát a javaslatot eme alapgondolat szempontjából elfogadhatónak kellene véleményeznem, mivel azonban egyrészt terminushoz köti a javaslatot, másrészt különösen azért, mert oly kategóriáknak a tervezett biztosítás kereteibe való bevonását kívánja kimondatni, amelyekre vonatkozólag az adatgyűjtést sem rendeltük el, nem tudok egyetérteni a javaslattal és épen ezen az alapon kérném, méltóztassék a határozati javaslatot mellőzni. {Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik Propper Sándor képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. (Propper Sándor: Éljen a társadalmi szolidaritás! — Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Fog élni, legyen nyugodt a képviselő ur!) Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét.) — Barla-Szabó József! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. A címet senki sem támadta meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §-t felolvasni! Szabó Zoltán jegyző (olvassa as 1. §-t.) — Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! Az 1. § magában foglalja azokat az üzemvállalatokat és a vállalatban alkalmazottakat, akik a törvény rendelkezése értelmében biztosítási kötelezettség alá esnek. Én már a bizottsági tárgyalás alkalmával aggályomat fejeztem ki a javaslatnak ilymódon való megszövegezése ellen és pedig azért, mert ugy gondoltam, hogy egy ilyen taxativ felsorolás sohasem lehet olyan nagy és mindenre kiterjedő, hogy magában foglalná mindazokat a foglalkozási kategóriákat, amelyeket a biztositás körébe bevonni kívánnánk. Ezért javaslatom és módosításom az, hogy a taxáció helyett méltóztassék gyűjtő meghatározást alkalmazni az 1. §-nál és kimondani, hogy »betegség- és balesetbiztosításra kötelezettek nemre, korra és állampolgárságra való tekintet nélkül azok a munkavállalók, akik munkabér fejében szolgálatot teljesítenek; a jelen törvény szempontjából a munkabérrel egy tekintet alá esik mindaz, ami a javadalmazás kiegészítő része.« Ha ezt a módosítást a t. Képviselőház elfogadná, akkor elesnék a jövőben minden olyan. vita, amelyet a biztosítási kötelezettség kiterjesztése, vagy ki nem terjesztése von maga után. A múltból tudjuk, hogy birósa-' gainkat gyakran foglalkoztatta az a kérdés, hogy valamely vállalatnál alkalmazott egyén biztosítási kötelezettség alá esik, igen vagy nem? Ha a törvényjavaslatnak azt a szövegezését fogadjuk el, amely előttünk fekszik, akkor ebből is megállapíthatjuk azt, hogy bizony, a vitáknak egész tömege fog fenmaradni. így például, — hogy csak néhány esetet ragadjak ki — a törvényjavaslat 1. §-ának harmadik bekezdése nem gondoskodik arról, hogy a tőzegtermelésnél foglalkoztatottak biztosítási kötelezettsége fennáll-e vagy sem? A 12. pontnál szintén kihagyta a törvényjavaslat s teljesen hiányzik az, vájjon a gazdasági vasutaknál alkalmazottak biztosítási kötelezettség alá tartoznak-e vagy sem? A 12. pont ugyanis azt a rendelkezést tartalmazza, hogy (olvaésa): »Vasúti üzemek, tekintet nélkül a hajtóerőre, gyáraik, műhelyeik és fentartási munkálataikénál foglalkoztatottak biztosítási