Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-69
370 Az országgyűlés képviselőházának 69 mellé is odabiggyeszti a keresztény jelzőt, nem. lehet érdeke, hogy családokat tönkretegyen csak azért, mert a családfő 300 pengőt keresett egy hónapban, azután megbetegedett és három hónapi betegsége alatt a család vagyona teljesen elveszett. Ez nem lehet keresztény kormányzati állás pont; ha ezen a keresztény kormányzat nem fog magától javítani, akkor majd a munkásság és az alkalmazotti kar erős szervezkedése fogja a kormányzatot kényszeríteni, hogy rideg álláspont-jából engedjen. Követelnünk kell tehát azt, hogy az önként tovább fizető tagok ne csak egy évig, hanem állandóan tagok maradhassanak. A Ferenc József-pénztárnál viszont követelik az alkalmazottak, — és ennek a követelésnek mi is hangot adunk — hogy ennek az intézménynek köre necsak Újpestre, Pesterzsébetre és Kispestre terjedjen ki, hanem az egész környékre is, mert hiszen a lakásviszonyok már olyanok, hogy a munkás, a kishivatalnok, a kereskedelmi alkalmazott kénytelen a környékre menni lakni, már pedig ha elmegy, mondjuk, Sashalomra vagy Rákoshegyre, akkor már nem lehet tagja a Ferenc József-kórháznak és biztositónak, hanem a kerületi biztositó alá tartozik. Ez ellen feltétlenül állást kell foglalni. Sok szó esett ma a mezőgazdasági munkások biztositásáról. Az agrár körök már is berzenkednek amiatt, hogy belátható időn belül sor kerül a mezőgazdasági munkások biztosítására. Itt kívánom a t. Ház figyelmét felhívni arra, hogy a mezőgazdasági munkások kategóriája nemcsak azokból áll, akiket Gaal Gaston igen t. képviselőtársam felemiitett ; nemcsak a cselédekből, nemcsak azokból a nincstelenekből áll, akik mint szegényebb gazdák fiai kénytelenek dolgozni menni, hanem a mezőgazdasági munkásoknak egész légiója van, akik voltaképen nem is végeznek állandóan mezőgazdasági munkát. Értem például a kubikosokat. Ezek ha itt vannak Pesten és egy építkezésnél dolgoznak, akkor tagjai a Munkásbiztositó Pénztárnak, mert be kell őket iratni. (Gaal Gaston: Mióta mezőgazdasági munkás a kubikos ? Aranyért sem jön el aratni !) Földmunkás. (Gaal Gaston : De nem mezőgazdasági munkás, mert az ipari munkás : vasutat meg utat épit.) Ha vidéken dolgozik, már a legtöbb esetben nem esik biztosítás alá. Ott van a vizimunkások egész légiója, akik egész éven át a vizszabályozásoknál dolgoznak ; ezek a cselédpénztárba tartoznak. (Gaal Gaston: Akkor a fazekas is mezőgazdasági munkás, mert földdel dolgozik !) Annyira ad abszurdum nem viszem a dolgot ! , t Silány bérért dolgoztak ezek s joguk van elvárni az államtól, hogy lehetővé tegye számukra azt, hogy ha betegség éri utói őket, akkor valamelyes támogatásban részesüljenek. Ezekre még az orvos urak sem mondhatják, hogy házi orvost tudnának maguknak tartani, A debreceni vagy a szarvasi embervásáron tolongó nagy tömeg közt vajmi keveset találni, aki házi orvost tudna magának tartani. Feltétlenül követelni kell tehát ezeknek biztosítását. Hogy ma ez a követelés nem hangzik el, ez nem azért van, mintha a mezőgazdasági : munkás hazafias alapra helyezkedve önként, hazafias érzésből koplalna és nyomorogna, mert ha méltóztatnak elhinni, amit Griger képviselő ur mondott, hogy a mezőgazdasági munkás a kommün után megfogta a kapa nyelét és ugy dolgozott, mint a békében, akkor Griger t. képviselőtársam vegye tudomásul, hogy a bányamunkás is, a gyári munkás is és minden más munkás ugyanúgy dolgozott, mint azelőtt. De tévedés azt hinni, hogy a mezőgazdasági munkás most már azt mondja, hogy neki több szocializmus nem kell, hogy szocializmusról hallani sem 'ülése 1927 Junius 17-én, pénteken. akar, és hogy ő most hazafias alapra helyezkedik s boldog abban a tudatban, hogy a hazának tesz szolgálatot azzal, ha garasos napszámért dolgozik. Ilyen eszmei magaslatot ne méltóztassék feltételezni a mezőgazdasági munkásról, hogy ő koplalna azért, hogy a nagybirtokos-társadalom még egy pár külföldi kocsit vehessen magának. Nem! Ennek egyszerűbb a magyarázata. Az ipari munkásság számára is pokoli lehetetlenség a szervezkedés, különösen a vidéken, amint én is és néhány képviselőtársam is már emiitettük.ezt. Az ipari munkások számára is pokoli nehézségbe ütközik a munkabéreknek valamivel való feljavitása, hogy családjukkal együtt meg tudjanak élni, és csak az a körülmény, hogy nagyobb tömegekben vannak együtt és hogy valamivel nagyobb intelligenciának, tehát jobban tudnak a szolgabírói furfanggal megbirkózni, teszi lehetővé számukra a?t, hogy szervezkedjenek. Egyébként Magyarországra is el lehetne mondani azt, amit Vera Fiegner monlott Oroszországról: Die Nacht über Russland, — az éjszaka sötétsége Oroszország felett! Ahol a mezőgazdasági munkásság nagy tömegben él az Alföldön és a Duna-Tisza közén, ott számukra lehetetlen a szervezkedés. (Gaal Gaston : Az nem mezőgazdasági munkás, képviselő ur! Az földmunkás!) A föld munkásság azért hallgat, mert nincs módjában jajszavának kifejezést adni azért hallgat, mert hatósági presszióval tömik be a száját. Amint azonban ez a hatósági presszió megszűnik, elementáris erővel fog kitörni a földmunkásokból a szervezkedés vágya és amit ma az urak megtagadnak tőle, a munkásbiztositást, elementáris erővel fogja követelni és ki is fogja vivni magának. S én azt in on dorn : sokkal jobb ha a kormány e tekintetben az ő patronusainak, az angol kapitalistáknak képviseletét, a konzervatív pártot követi. Mert hogy Angolországban a konzervatív párt a mai viszonyok között uralmon maradt és közel hét millió szavazatot tudott kapni, annak nem a hatósági presszió a magyarázata, mert ott nem lehet ezt megtenni, ott nem lehet a választók ellen haj tóvá dászatot rendezni, ott a ministerelnök legfeljebb levelet írhat a választóinak, de nem mehet a választókat animálni és nem illethet egy parlamenti képviselőt olyan invektivákkal, mint amilyenekkel Zalaegerszegen minket illettek. Hogy a konzervatív párt ott hét millió szavazatot kapott, azt annak lehet betudni, hogy ott a párt urai érzik, hogy ha valamit meg kell valósitani, nekik kell közeledniök egy lépéssel előbbre, nehogy esetleg, ha ezzel elkésnek, többet kérjenek tőlük. Itt is igy kellene lenni. A földmunkásság még hallgat, nem tud szervezkedni, mert nincs módja szervezkedni. A hatósági drótakadály egész erdeje mered feléje, ha megmozdulni mer; mondom» ma még hallgat és épen ezért a niai pillanat volna arra alkalmas, hogy a kormány megvalósítsa a földmunkásság számára is a betegségi és' baleseti biztosítást. Én ugyanis azt mondom: — ezzel nem akarok fenyegetőzni, mert fenyefenyegetésemnek ereje ugy sincsen — és konstatálni akarom, hogy a földmunkásság ma olyan, mint az acélpalaokba beszorított energia, amelyből, ha a dugó kirepül, az energia sokkal erősebben fog kitörni és sokkal nagyobbat és többet fog követelni, mint most, amikor még a polgári társadalomtól kéri a munkásbiztositásiiak ő rá való kiterjesztését. A belátásnak előbb-utóbb úgyis be kell következnie. Minél előbb tesz helyes intézkedéseket a kormány ezen a téren, annál jobb lesz. Miután erős kifogáslaim vannak, különösen a magán- és kereskedelmi alkalmazottá-