Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-69

370 Az országgyűlés képviselőházának 69 mellé is odabiggyeszti a keresztény jelzőt, nem. lehet érdeke, hogy családokat tönkretegyen csak azért, mert a családfő 300 pengőt keresett egy hónapban, azután megbetegedett és három hónapi betegsége alatt a család vagyona teljesen elve­szett. Ez nem lehet keresztény kormányzati állás pont; ha ezen a keresztény kormányzat nem fog magától javítani, akkor majd a munkásság és az alkalmazotti kar erős szervezkedése fogja a kor­mányzatot kényszeríteni, hogy rideg álláspont-­jából engedjen. Követelnünk kell tehát azt, hogy az önként tovább fizető tagok ne csak egy évig, hanem állan­dóan tagok maradhassanak. A Ferenc József-pénz­tárnál viszont követelik az alkalmazottak, — és ennek a követelésnek mi is hangot adunk — hogy ennek az intézménynek köre necsak Újpestre, Pesterzsébetre és Kispestre terjedjen ki, hanem az egész környékre is, mert hiszen a lakásviszo­nyok már olyanok, hogy a munkás, a kishivatal­nok, a kereskedelmi alkalmazott kénytelen a kör­nyékre menni lakni, már pedig ha elmegy, mond­juk, Sashalomra vagy Rákoshegyre, akkor már nem lehet tagja a Ferenc József-kórháznak és biztositónak, hanem a kerületi biztositó alá tar­tozik. Ez ellen feltétlenül állást kell foglalni. Sok szó esett ma a mezőgazdasági munkások biztositásáról. Az agrár körök már is berzenked­nek amiatt, hogy belátható időn belül sor kerül a mezőgazdasági munkások biztosítására. Itt kívá­nom a t. Ház figyelmét felhívni arra, hogy a mezőgazdasági munkások kategóriája nemcsak azokból áll, akiket Gaal Gaston igen t. képviselő­társam felemiitett ; nemcsak a cselédekből, nem­csak azokból a nincstelenekből áll, akik mint szegényebb gazdák fiai kénytelenek dolgozni menni, hanem a mezőgazdasági munkásoknak egész légiója van, akik voltaképen nem is végez­nek állandóan mezőgazdasági munkát. Értem például a kubikosokat. Ezek ha itt vannak Pesten és egy építkezésnél dolgoznak, akkor tagjai a Munkásbiztositó Pénztárnak, mert be kell őket iratni. (Gaal Gaston: Mióta mezőgazdasági mun­kás a kubikos ? Aranyért sem jön el aratni !) Földmunkás. (Gaal Gaston : De nem mezőgaz­dasági munkás, mert az ipari munkás : vasutat meg utat épit.) Ha vidéken dolgozik, már a legtöbb esetben nem esik biztosítás alá. Ott van a vizimunkások egész légiója, akik egész éven át a vizszabályozásoknál dolgoznak ; ezek a cseléd­pénztárba tartoznak. (Gaal Gaston: Akkor a faze­kas is mezőgazdasági munkás, mert földdel dol­gozik !) Annyira ad abszurdum nem viszem a dolgot ! , t Silány bérért dolgoztak ezek s joguk van el­várni az államtól, hogy lehetővé tegye számukra azt, hogy ha betegség éri utói őket, akkor vala­melyes támogatásban részesüljenek. Ezekre még az orvos urak sem mondhatják, hogy házi orvost tudnának maguknak tartani, A debreceni vagy a szarvasi embervásáron tolongó nagy tömeg közt vajmi keveset találni, aki házi orvost tudna ma­gának tartani. Feltétlenül követelni kell tehát ezeknek biztosítását. Hogy ma ez a követelés nem hangzik el, ez nem azért van, mintha a mezőgaz­dasági : munkás hazafias alapra helyezkedve ön­ként, hazafias érzésből koplalna és nyomorogna, mert ha méltóztatnak elhinni, amit Griger kép­viselő ur mondott, hogy a mezőgazdasági munkás a kommün után megfogta a kapa nyelét és ugy dolgozott, mint a békében, akkor Griger t. kép­viselőtársam vegye tudomásul, hogy a bánya­munkás is, a gyári munkás is és minden más munkás ugyanúgy dolgozott, mint azelőtt. De tévedés azt hinni, hogy a mezőgazdasági munkás most már azt mondja, hogy neki több szocializ­mus nem kell, hogy szocializmusról hallani sem 'ülése 1927 Junius 17-én, pénteken. akar, és hogy ő most hazafias alapra helyezkedik s boldog abban a tudatban, hogy a hazának tesz szolgálatot azzal, ha garasos napszámért dolgozik. Ilyen eszmei magaslatot ne méltóztassék feltéte­lezni a mezőgazdasági munkásról, hogy ő koplalna azért, hogy a nagybirtokos-társadalom még egy pár külföldi kocsit vehessen magának. Nem! Ennek egyszerűbb a magyarázata. Az ipari mun­kásság számára is pokoli lehetetlenség a szervez­kedés, különösen a vidéken, amint én is és néhány képviselőtársam is már emiitettük.ezt. Az ipari munkások számára is pokoli nehéz­ségbe ütközik a munkabéreknek valamivel való feljavitása, hogy családjukkal együtt meg tudja­nak élni, és csak az a körülmény, hogy nagyobb tömegekben vannak együtt és hogy valamivel nagyobb intelligenciának, tehát jobban tudnak a szolgabírói furfanggal megbirkózni, teszi lehetővé számukra a?t, hogy szervezkedjenek. Egyébként Magyarországra is el lehetne mondani azt, amit Vera Fiegner monlott Oroszországról: Die Nacht über Russland, — az éjszaka sötétsége Orosz­ország felett! Ahol a mezőgazdasági munkásság nagy tömegben él az Alföldön és a Duna-Tisza közén, ott számukra lehetetlen a szervezkedés. (Gaal Gaston : Az nem mezőgazdasági munkás, képviselő ur! Az földmunkás!) A föld munkásság azért hallgat, mert nincs módjában jajszavának kifejezést adni azért hallgat, mert hatósági presszióval tömik be a száját. Amint azonban ez a hatósági presszió megszűnik, elementáris erővel fog kitörni a földmunkásokból a szervezkedés vágya és amit ma az urak megtagadnak tőle, a munkásbiztositást, elementáris erővel fogja köve­telni és ki is fogja vivni magának. S én azt in on dorn : sokkal jobb ha a kormány e tekintet­ben az ő patronusainak, az angol kapitalistáknak képviseletét, a konzervatív pártot követi. Mert hogy Angolországban a konzervatív párt a mai viszonyok között uralmon maradt és közel hét millió szavazatot tudott kapni, annak nem a hatósági presszió a magyarázata, mert ott nem lehet ezt megtenni, ott nem lehet a választók ellen haj tóvá dászatot rendezni, ott a minister­elnök legfeljebb levelet írhat a választóinak, de nem mehet a választókat animálni és nem illethet egy parlamenti képviselőt olyan invektivákkal, mint amilyenekkel Zalaegerszegen minket illettek. Hogy a konzervatív párt ott hét millió szavazatot kapott, azt annak lehet betudni, hogy ott a párt urai érzik, hogy ha valamit meg kell valósitani, nekik kell közeledniök egy lépéssel előbbre, nehogy esetleg, ha ezzel elkésnek, többet kérjenek tőlük. Itt is igy kellene lenni. A földmunkásság még hallgat, nem tud szervezkedni, mert nincs módja szervezkedni. A hatósági drótakadály egész erdeje mered feléje, ha megmozdulni mer; mondom» ma még hallgat és épen ezért a niai pillanat volna arra alkalmas, hogy a kormány megvalósítsa a földmunkásság számára is a betegségi és' baleseti biztosítást. Én ugyanis azt mondom: — ezzel nem akarok fenyegetőzni, mert fenye­fenyegetésemnek ereje ugy sincsen — és konstatálni akarom, hogy a földmunkásság ma olyan, mint az acélpalaokba beszorított energia, amelyből, ha a dugó kirepül, az ener­gia sokkal erősebben fog kitörni és sokkal na­gyobbat és többet fog követelni, mint most, amikor még a polgári társadalomtól kéri a munkásbiztositásiiak ő rá való kiterjesztését. A belátásnak előbb-utóbb úgyis be kell követ­keznie. Minél előbb tesz helyes intézkedéseket a kormány ezen a téren, annál jobb lesz. Miután erős kifogáslaim vannak, különö­sen a magán- és kereskedelmi alkalmazottá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom