Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-67

274 Az országgyűlés képviselőházának önkormányzat szervei: a munkaadók és a munkások azt, amit akarnak (Peidl Gyula: És fizethetnek!) és fizethetnek, — ezt mindig meg­tehetik — de beszélni már kevesebbet beszél­hetnek. Az odaállítandó elnökről az indokolás azt mondja, hogy az sèm a munkaadók, sem a munkások sorából nem vétetik, hanem egy pártatlan harmadik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. — Hódossy Gedeon: Ez az erkölcsi erő!) Ez az elnök az az előkelő idegen, (Hódossy Gedeon: Az ügyekbe nem avatkozik, de mint erkölcsi erő ott van!) akinek a világért sem szabad sem mint munkaadónak, sem mint munkásnak szakértelemmell 'és tapasztalatok­kal, jártassággal birnia ezekben az ügyeken. (Hódossy Gedeon: Nem is kell!) Valószinüleg ismét nagyszerű, fontos őrszemi állásokra nyílik alkalom az elnöki és az alelnöki állá­sok betöltésénél. (Malasits Géza: Nem kerül az államnak egy fillérjébe sem az őrszem! — Dréhr Imre: Téved Malasits képviselő ur!— Szabó Imre: 2,200.000 pengőbe! — Dréhr Imre: És ezenfelül az elnöki és alelnöki tiszteletdíja­kat az állam fizeti! — Szabó Imre: Tehát az állam pénzén bizalmiférfiak! — Zaj.) Az indokolás folyton hangoztatja, hogy po­litikától mentesen akarják ezeket az ügyeket elintézni. (Dréhr Imre: Ügy van!) Nem kép­zelném, hogy ellenzéki politikust méltóztatná­nak majd odaültetni az elnöki! székbe! (Gaal Gaszton: Az ördög nem alszik! Hátha épen te vagy kiszemelve!) Nem bizom benne. (Derült­ség.) így tehát a pártpolitikát nem igen lehet kizárni, mert valószinüleg a párt által kijelölt pártpolitikus lesz majd itt az elnök. (Dréhr Imre: Nem valószínű! Azi államfő nevezi ki, tehát ilyen meggyanusitással ne éljen! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ez nem meggyanusitás, mert már láttunk, tapasztal­tunk olyan eseteket, hogy ez a kormány a párt­jához tartozó kiváló embereket helyezte el kü­lönféle állásokba. Ez nem gyanúsítás, ez tény. (Urbanies Kálmán: Caak ellenzékit helyezze­nek oda! — Halász Móric: Az a fontos, hogy líiváló embert!) Már mondottam, hogy ennek az elnöknek rendkívüli hatáskör adatik. Most méltóztassék megengedni, hogy ezt az állitásomat be is bi­zonyítsam. A törvényjavaslat 110. §-ának má­sodik bekezdése a következőket mondja (ol­vassa): »Az intézet elnöke az önkormányzati szerveknek azt a tagját, aki üléseken ismétel­ten nem, vagy hanyagul jelent meg ás mulasz­tását nem igazolja, Írásban figyelmezteti. Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelensége ese­tében az elnök az illető önkormányzati tagot két izben ezer-ezer pengőig terjedhető pénzbir­sággal sújtja és a mulasztás további ismétlése esetében tisztétől elmozdítja.« (Szabó Imre: És leveszi a fejét!— Zaj.) Én ehhez hasonló hatás­kört földi embernek még adni nem láttam. (Hó­dossy Gedeon: Kinek van abból kára, ha el­mozdítják azt, aki úgysem jár oda és nem végzi kötelességét! — Szabó Imre: Az elnök fiókdik­tátor! — Zaj!) Mindnyájon az életben élünk és igy tudjuk, hogy nagyon könnyen rá lehet va­lakire fogni azt, hogy hanyagul jár be. (Gaal Gaston: Ezt a jogot jó lenne a Házelnöknek is megadni! — Ugy van! — Taps a jobboldalon és a balközépen.) Épen arról akarok beszélni. Ha például ebben a képviselőházban a tanácskozó­képesség nem állapitható meg azért, mert ke­vesen vannak, akkor talán az elnök elmozdít­hatná azokat, akik nincsenek jelen a tanács­kozóképesség megállapitásánál. (Egy hang a középen: Helyes lenne! — Peidl Gyula Csinál­67. ülése 1927 június lé-én, kedden. juk meg! — Urbanies Kálmán: Nagyon szíve­sen, mi is megszavazzuk! — Szabó Imre: Akkor mi lennénk a többség! — Rothenstein Mór köz­beszól. — Gaal Gaston: Valószinüleg többször voltam itt, mint Móric ur!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni! (Urbanies Kálmán: A tanáoskozóképességnél Móric sohasem volt itt!) Bródy Ernő: A közéleti funkcionáriusok mai rendkívüli elfoglaltsága mellett megtör­ténhetik az, hogy egy érdekeltség képviselője nem tud pontosan megérkezni, mert talán egy másik ülésben volt elfoglalva. Az elnök ur itt megállapíthatja erről a hanyagságot. (Dréhr Imre: Ha igazolja, nem fogja megbüntetni!) Mit tudom én? Nem lehet földi embernek, nem lehet egy kinevezett embernek ilyen hatalmat adni a kezébe, — akinek semmi része, semmi köze nincs ehhez az intézményhez — hogy az intézmény kebeléből aránylagos választási rendszerrel megválasztott tagokat onnan ki­kergethesse és elmozdíthassa a helyükről. (Dréhr Imre: Ha nem teljesiti a kötelességét!) Nem tudom, hogy ezt hogyan tudja megindo­kolni. (Dréhr Imre: Ki mire vállakozik, telje­sítse becsülettel kötelességét! — Baracs Mar­cell közbeszól.) Nagyon helyesen mondja a t, képviselőtársam, hogy a fővárosi törvény sze­rint bizonyos esetekben, mikor a képviselőtes­tületi tag tízszer vagy tizenkétszer nem jele­nik meg a közgyűlésen, annak a mandátuma megszüntethető. Ez a törvény objektív meg­állapítsa s nem az, mikor egy ember diszkré­ciójára vagy önkényére bizatik az, hogy ő mit csináljon és hogy ő az önkormányzati szerv tagjait elmozdíthatja. (Dréhr Imre: Akkor pa­nasszal élhet az a népjóléti ministerhez!) Pa­nasszal élhet ez a sóhivatalhoz. (Dréhr Imre: Csak a maga demagógiájában a sóhivatalhoz! — Elnök csenget.) A magam részéről sohasem helyeselhetem azt, hogy egy földi embernek ilyen hatalom adatik. Nem tudom ezt helyeselni, mert az em­berekben indulatok és szenvedélyek vannak és az emberek ilyen hatalom birtokában meg­feledkezhetnek arról, hogy mivel tartoznak a maguk hivatásának. Nem szabad az embere­ket ebbe a helyzetbe hozni és ez az, amire mon­dottam, hogy dalai láma-szerü hatáskörrel van felruházva, mert csak a dalai lámának volt abban a kínai birodalomban valamikor régen, Lindbergh repülése előtt, ilyen jogosítványa. (Hódossy Gedeon: A dalai láma fölött nincs a munkásbiztositó bírósága!) Mondhatom, hogy nem méltóztatnak engem meggyőzni ebben a dologban, mert az, amit az igen t. államtitkár ur mondott, elképzelhető, hegy t. i. kihagyhat­nák 1 az egész érdekeltséget. Amilyen módon most beveszik, énugy kihagyhatnák. " Eddig el volt érdekeltség nélkül ideig­óráig a betegsegélyző intézmény, ezt is mél­tóztatnak mondani. Ha a forradalmak után ez az ideiglenes állapot tartott mostanáig, most tartson továbbra is. mert ez a Iátszatérdekelt­ség, látszatbevonulás és látszatjog olyan, amellyel sem a^ munkaadók, sem a munkások nem akarnak élni. mert ennek nincs semmi értelme. Amikor ott lesznek azok a tisztvise­lők, akik nem érzik magukat összekötve ezz^l az intézménnyel, akiknek egy egész külön stá­tusa van, akiknek feljebbvalója a népjóléti mi­nister^ amikor egy ujabb bürokrácia telepéül van kijelölve ez a Munkásbiztositó Pénztár, amikor a, pártatlan harmadikinak címzett el­nök kezébe ilyen hatalom adatik, engedelmet kérek; akkor én ennek az intézménynek érvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom