Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-58

6 Az országgyűlés képviselőházának lerí István. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ez . elszigetelt jelenség. A szervilizmus a magyar közéletben, sajnos, egészen úrrá lett. Nemcsak abban nyilvánul meg a szervilizmus, hogy díszpolgári okleveleket állítanak ki es hogy a ministerelnököt ma már úgyszólván minden község és város díszpolgárává avatta és díszpolgáraként üdvözölte, hanem valósággal nevetségbe fullad a magyar szervilizmus akkor, amikor azt látjuk, hogyha ebben az országban iskolát építenek valamely községben vagy egy tanyán, rajta áll, hogy »Klebelsbergiskola«. (Propper Sándor: A nevét se tudják kimondani a falusiak!) Ha ebben az országban egy épületet emelnek, annak az épületnek az ormán ott áll, hogy »Bethlen-udvar« és »Vassudvar«. A Mátrahegyének ormán van egy kilátó, amely igazán említésre sem érdemes, mert rossz tákolmány, húsz év óta ott áll sa kilátó-torony megjavítása után elnevezték ezt ; >Vass József-kilátónak«. (Propper Sándor: Jó kilátásai vannak Vassnak !) Ha a mentők beszereznek egy autót, azt »Rakovszky-autó«-nak nevezik, ha a rendőrség viesz egy mentőcsóna- ; kot vagy ajándékoz valaki a rendőrség részére I egy mentőcsónakot, amellyel a szerencsétlen embereket mentik ki a Dunából, ezt a csónakot aztán a kultúra és a szervilizmus nagyobb dicsőségére »Bakovszky-mentőcsónak«-nak. nevezik el. (Éri Márton. Milyen súlyos gravamenek ezek!) Bizonyos súlyosak, hogy odáig jutottunk aszervilizmusban, hogyha akármilyen épületet, kilátó-tornyot építenek, vagy mentőautót vesznek, ezeknek mindegyikén ott díszlik valamelyik magyar közéleti előkelőség neve. (Propper Sándor: Hiúk, mint a tehetségtelen primadonnák!) Tessék csak végignézni a magyar történelmen. Találunk-e olyan, korszakot a szervilizmus terén, mint ma?, Gróf Bethlen Istvánhoz hasonló nagy ministeremökök voltak Magyarországon máskor is, sőt különbek is voltak, akik az ország erdekében sokkal többet dolgoztak s ezek emlékét ilyen módon nem örökitették meg, .és nem ünnepelték Őket az ország egyik szélétől a másikig díszpolgársággal. T. Képviselőház! Amikor ezt a kérdést itt megemlítem és mint súlyos dolgot felhozom, akkor ebbe kell kapcsolnom egy másikrákfenéjét a magyar közéletnek, amelyet közéleti korrupciónak nevezünk. A közéleti korrupcióról már ismételten szót emeltünk itt ebben a Házban. Ez annyira úrrá lett és gyökeret vert ebben az országban, hogy az ország, ministerelnöke is jónak látta hangot adni ez ellen és ha vissza méltóztatnak emlékezni t. képviselőtársaim, három vagy négy évvel ezelőtt Szolnotkon, ha jól emlékszem, Kenéz Béla t. képviselőtársunk" beszámolóján, ostorozta-és Ítélte el legelőször a ministerelnök- ur a közéleti panamát és a közéleti korrupciót. Nézzük, tanultak-e közéleti férfiaink és történtek-e intézkedések három vagy négy év óta ennek a meggátlására? Ha ebből a szemszögből nézzük a lefolyt időket, akkor keserűen kell megállapitanunk, hogy nem történt semmi a magyar közéleti korrupció kiirtására, ellenben az időközi magyar kormányzási állapotok alkalmasak voltak arra, hegy a korrupciót kitermeljék és hogy a panamák még jobban burjánozzanak. Nem csoda és nem meglepő jelenség, ha figyelembe vesszük, hogy mi történt azóta, mióta ez a kormányzat és kurzus uralkodik. Ha helyes képet akarunk alkotni erről a kérdésről, akkor vissza kell nyúlni a kiviteli panamák korszakába, egészen az Esküdt nevével kapcsolatos panamákig. Akkor az ellenzék részéről 58. ülése 1927 május 31-én, kedden többen, köztük magam is, állandóan hangoztattam, hogy az ország érdekében rendkívül fontos az, hogy a kiviteli panamák ügyében tisztán lásson a közvélemény és hangoztattuk, hogy a panamistákat le kell lepleznie a kormánynak és azokat a képviselőket, akik a kiviteli panamák ügyében szerepeltek, pellengérre állitani és a névsort közzé kell tenni. Idevonatkozólag hallottunk ministerelnöki kijelentést, el is készült a lista földmivelésügyi ministeriumban a kijáró képviselők névsoráról, ezt a névsort azonban soha nem közölte a ministerelnök ur a közvéleménnyel. Ez a magyarázata annak, hogy elburjánzott ebben az országban a panama, mert látták az emberek, látták a tisztviselők, hogy a közélet nagyságaival szemben és a képviselőkkel szemben nem egyenlő mértékkel mér a magyar kormányzat, mert azokra nem sújtott le se a második, se az első nemzetgyűlés akkor, mikor pedig le kellett volna sújtania. A közéleti korrupció szempontjából nem közömbös, — és ezt méltóztassanak megálllapitani— mikor azt látjuk ebben az országban, hogy különösen az egységespárt képviselő tagjai közül számosan vannak olyanok, akik á magyar közgazdasági életben olyan- szerepeket töltenek be. amelyekre nem szaktudásuk, nem szakértelmük miatt választották meg az igazgatóságokba, hanem a vállalatok lehetőséget igyekeztek teremteni a kormánnyal való összeköttetés megteremtésére, ami pedig ugyancsak a közéleti korrupciónak egyik megnyilatkozása. De látjuk a közéleti korrupció terén azt a rendszert is, hogy egyes képviselőtársaink— | amire Gaal Gaston képviselőtársunk mutatott rá — a választások ideje alatt, illetőleg a nemzetgyűlés feloszlatása és a képviselőház újjáalakítása közötti időben előléptek, az előléptetés után pedig ismét nyugdíjba mentek. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ez az erkölcsök megjavítás ára. vezet, mert ez ahhoz vezet, hogy ebben az országban lehetővé teszi a közéleti korrupciót, megfertőzi ennek az országnak közvé! leményeét. Az előző időkből a panamák egész tömkelege itt él a magyar közéletben és hiába hivatkozott a ministerelnök ur a tegnapi napon arra, hogy az ellenzék ne bolygassa meg az olyan -ügyeket amelyek rendőri vagy vizsgálóbírói intézkedés vagy eljárás tárgyát képezik. mert igenis, meg kell bolygatnunk ezeket, rá kell mutatnunk ezekre a jelenségekre. 1920-ban, 1921-ben, amikor ebben az országban atrocitások néven nevezett gazságokat követtek el, másnap nagy erővel, nagy lendülettel indult meg a vizsgálat, de néhány hét múlva a vizsgálat teljesen ellanyhult és a bűnösök sohasem kerül! tek ítélet alá: ugyanezt kell megállapítanunk itt is és itt az ország szine előtt kell felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy amikor másfél évvel ezelőtt — mint méltóztatik tudni — a honvédelmi ministerium tárcáját érintő nagy szénapanama derült ki és amikor megállapittatott az, hogy milliárdok kallódtak el a honvédelmi ministerium pénzéből, akkor azt kell látnunk, hogy a bűn megtorlása ebben az ügyben még ma sem történt meg, az ügy még ma is csak vizsgálati stádiumban van. a panamisták legnagyobb része pedig szabadlábon jár. Ezért engem nem téveszt meg az, amit a klinikai botrányok kapcsán a rendőrség nagy erővel és nagy lendülettel csinál, mert meg vagyok róla győződve, hogy ez a vizsgálat, ji amely most a közvélemény nyomása alatt megindult, amint a közvélemény nyomás^ alább-