Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-60
122 'Az országgyűlés képviselőházának t zércikkében megírta Rákosi Jenő. Ez is egy módja a konzekvencia levonásának. A Pénzintézetek Országos Szövetsége is levonta a konzekvenciát, egyhangúlag elfogadott' határozati javaslatálban. Azt a módott, ahogy a t. pénzh ügyminister ur tette, hogy ma kvázi a tisztviselőket állította oda, mint a hadikölcsönkötvény jegyzőknek gerincét, s ezzel megint a tisztviselőket abba a kényes helyzetbe hozta, hogy kvázi szembeállította a hadikölcsönkötvény tulajdonosok jogos követelésével, helyesnek nem tartom, és csak megújítom a t. minister úrral szemben azt a kérelmemet, hogy méltóztassék revizió alá venni ebben a kérdésben álláspontját. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Házi! Nem tudom megérteni hogy SziLáígyi Lajos igen t. képviselőtársam mért ilyen érzékeny. Neki joga van engemet konoknak odaállítani a köizvélemény elé ebben a ktéjrdésben s kifogásolja ha viszont én az ő álláspontját tüntettem fel kevésbé természetesen, mint ahogy esetleg ő gondolj OH Én mindig azok közé taroztam, akik tisztelik mindenkinek meggyőződésiét, de nemcsak tisztelem, hanem próbálom az én meggyőződésemmel is kellő összhangba hozni. Itt van az éles különbség köztem és t. képviselőtársam között. Nem akartam kifogásolni képviselőtársam álláspontját ebben a kérdésben, én csak annyit mondottam, hogyha alapjában egyetért a kormány terveivel, akkor ne méltóztassék tovább menni ezen a határon. (Szilágyi Lajos: Honnan méltóztatik ezt venni? Ez egysaerüen nem felel meg a valóságnak!) Együtt beszélgettünk és tudomásul vette. (Szilágyi Lajos: Ez nem áll, talán Kállay Tiborral méltóztatik összetéveszteni.) Nem téVesztem össze. Az tény, hogy hozzátette a képviselőtársam azt, hogy: kétség-telen, hogy ezzel nem lesznek egészen megelégedve. (Szilágyi Lajos: És hogy változatlanul a valorizáció követelése mellett maradunk!) Nem tudom. Lehetséges, nem vonom kétségbe. (Szilágyi Lajos: Erre hála Istennek másik három ur jól fog emlékezni!) Felhoztam ebben! a kérdésben már délelőtt minden objektív érvemet. Nem akartam most ebben a kérdésben annyira igény bevenni a Házat. Ha van' másvalaki, aki más meggyőződésben van, vegye át a helyemet és próbálja! megoldani a kérdést. Ém azt tartom, hogy az ország miai helyzetében nem lehet más álláspontot elfoglalni, mint azt, amelyet a kormány ebben kifejezésre juttatott és minden más álláspont as nemzetnek egyenesen kárára és veszedelmére volna. (Helyeslés o .jobboldalon. — Pakots József: Ez a vesszőparipája a minister urnáik !) Elnök: Következik a határozathozatal. A 9. § eredeti szövegével szemben Strausz István képviselő ur elleninditványt adott be. A két szöveg ellentétes, tehát a kérdést ugy fogom feltenni, hogy a két szöveget egymással szembeállítom. Kérem tehát azokat a képviselő úriakat, akik a szakaszt eredeti szövegezésben fogadják el, szemben Strausz István képviselő elleninditványával, szive sked jenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A sziaikasz eredeti szövegezésben fogadtatott el és ezzel Strausz István indítványa elesett. . Következik a 10. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 10— lâ.§-okat, ameh/ek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) 0. ülése 1927 június 2-án, csütörtökön. Elnök: Madarassy Gábor képviselő ur uj 15. §-t kivan indítványozni. Madarassy Gábor: T. Képviselőház! Az adómérséklésről szóló 1927 :V. tcikk 6. §-a az ideiglenes házadómentesség kérdését szabályozza olyan objektumokra nézvei. amelyeket lolyan helyeken építettek, ahol régi lakás is volt, régi ház is állt és most uj laikások céljaira uj épületet épitettek. Ez a szakasz szei rintem bizonyos kiegészítésre szorul. Nem gondoskodott ugyanis a szakasz azioikról az épületeikről, amelyeket olyan helyeken épitettek fel, ahol azelőtt nem lakás céljaira szolgáló épület állott és itt elsősorban gondolok a gyáraikra és malmotkra. Egyrészt a lakásinség csökkentése szempontjából, másrészt az uj gazdasági helyzet kialakulása következtében szükségesnek látszik ennek a szakasznak kiegészítése egy uj szakasszal, amelyben ez az adóelengedés ezekre az épületekre is kitérjesztetik- Ennek következtében tisztelettel vagyok bátor indítványt tenni egy ujabb szakasznak beillesztésére. Indítványom a következő (olvassa): »Indítvány az 1927/28. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat 14. §-a után a következő uj 15. § beillesztésére: Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az 1927:V. tcikk 6. §-ának 2. bekezdésében biztositott adómentességet a teljesen lebontott épület helyére, általában lakás céljaira ujonan emelt épületekre is megadhassa, abban az esetben, ha a lebontott épület általában lakás céljaira nem is szolgált, vagy lakás céljaira alkalmas sem volt.« Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e az indítványozott uj szakaszt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ugy azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ur kivan szólani. Temesváry Imre előadó: A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1927 :X. tcikk 14. §-ának 3. bekezdése olyan intézkedést tartalmazott, hogy a pénztartozások átértékeléséről a pénzügyminister ur köteles folyó évi június 30-áig törvényjavaslatot beterjeszteni. Miután azonban ez a határidő épen a költségvetés hosszura nyúlt tárgyalása következtében oly rövidnek bizonyult, hogy képtelenség ezt a törvényjavaslatot június 30-ig a Ház elé terjeszteni, tisztelettel bátorkodom indítványozni, hogy ez a határidő 1927 december 31. napjáig meghosszabbittassék J és erre vonatkozólag uj 16. §-t bátorkodom előterjeszteni. Az uj szakasz a következőképen szólna (olvassa): »A ' pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat előterjesztésére a biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1927 :X. tcikk 14. §-ának 3. bekezdésében megszabott határidő az 1927. évi december hó 31. napjáig meghosszabbittatik.« Ezekkel kapcsolatosan az eredeti javaslatban 15. §-nak jelzett következő szakasz mint 17. § következnék. Tisztelettel kérem ennek az indítványnak elfogadását. Elnök: Eassay Károly képviselő ur kíván szólani. Eassay r Károly: T. Képviselőház! Elsősorban is általános szempontból emelek kifogást az ellen, hogy ilyen törvényjavaslatba, amely most fekszik a Ház előtt, incidentaliter egymásután olyan szakaszok inditványoztatnak, amelyek semminemű összefüggésben nem
