Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-49
Az országgyűlés képviselőházának községi- és körjegyzők a járási főszolgabírótól nyernek, sokkal pontosabban és rendesebben hajtatnak végre, mint a más hatóságoktól érkezett megkeresések. Én tehát sokkal célszerűbbnek vélném, ha az adókezelésben a főszolgabírónak sokkal aktívabb szerep jutna. Ennek következménye azután természetesen az volna, hogy a dologi kiadásoknál a kiküldetési költségek csökkennének, mert nem forogna fenn szüksége annak, hogy az adóhivatal kiküldötteivel több ízben ellenőriztesse a községi- és közjegyzőket, mert hiszen a járási főszolgabíró állandóan ellenőrzi az adókivetéseket és kiszállásai kapcsán módjában van akármikor meggyőződni arról, hogy a községi- és közjegyzők megfelelnek-e feladataiknak. Ezért arra kérem a pénzügyi kormányzatot, méltóztassék ezt megfontolás tárgyává tenni és a közigazgatási hatóságot az adók kezelésénél, kivetésénél és behajtásánál jobban igénybe venni, mint eddig. Egyébként a rovatot elfogadom. Elnök^ Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Nincs senki feliratkozva! Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Ház! Magam részáről nem osztozom Gyomoréi István t. képviselőtársam véleményében. Az adóigazgatás rendszerét épen az ellenkező célzattal változtattuk meg. Arra igenis vigyázni kell, hogy ezen a téren ne folyjanak össze a hatáskörök. Az adók kezelése és behajtása annyira speciális hivatás, hogy végeredményben nem tartanám célszerűnek e téren a köz^ igazgatási hatóságok fokozottabb igénybe vételét, annál kevésbé, mert a kezelés és behajtás, nagyrészt ma is a közigazgatási hatóságok kezében van. Az adóhivatalok megszervez zésénél épen az volt a cél, hogy az adóigazgatás szerves kapcsolatba kerüljön az élettel, mert igy tudja a leghelyesebben megítélni a helyzetet. Inkább megfordítva gondolnám, hogy ahol lehet, még tovább kell mentesíteni a rendes közigazgatást ez alól, a teher alól, épén a mai időkben, hogy nem volna célszerű feleslegesen megterhelni a pénzügyi igazgatás intézkedéseivel. Én csak ezt kívántam t. képviselőtársam felszólalására megjegyezni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A rovatot, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik: Rendkívüli kiadások. Beruházások % Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tételt felovasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »Rendkivüli kiadások. Beruházások. Adóhivatalok elhelyezésére szolgáló épületek építésére és vételére: 720.000 pengő«. Elnök: Megszavaztatik. • Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. Járulékok a ministériumok igazgatása alatt levő közalapok és alapítványok Tészéről az azokat kezelő központi állampénztár költségeihez: 12.800 pengő«. Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »7. Pénzügyőrség cím. Kiadás. Rendes kiadások1. rovat. . Személyi járandóságok:, 4,762.470 pengő.« — Usetty Bélai 1.9. ülése 1927 május 18-án, szerdán. 195 Elnök: A, képviselő ur nincs itt, töröltetik. Kíván valaki szólni? (Senki!) Ha senki szólni nem kivan, a rovatot elfogadottnak jelentem ki. Következik! Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »2. rovat. Dologi kiadások: 1,964.060 pengő«. Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »3. rovat. Szaktanfolyamok költségei: 12.080 pengő.«f Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. Nagyobb tatarozások és helyreállítások költségeire: 30.000 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »Beruházások. Pénzügyőri laktanyák építésére és vételére:, 174.000 pengŐ.« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. Különféle bevételek: 30.000 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »8. cím. Egyenesadók Kiadás. Rendes kiadások. Kezelési költségek: 1,884.000 pengő.« — Gyömörey István! Gyömörey István: T. Ház! Tegnap Esztergályos János igen t. képviselőtársam aposztrofálta a zalai képviselőket a sándorházi esettel kapcsolatban, amiért azt a Házban nem tették szóvá. Beismerem, hogy az ember, ha hiba történt, nem szívesen teszi azt szóvá, de miután szóvá lett téve, nincs ok, amiért mi ezt a hibát be ne ismerjük. Téved azonban az igen t. képviselőtársam abban, hogy az a hiba a pénzügyi hatóságok részéről történt volna. Nem azok a hibások, hanem, ha valaki hibás, akkor elsősorban én vagyok az. Én vagyok a hibás, mert akkor, amikor 1920-ban a jogrendet tartottam szem előtt és azt tiszteltem, mint járási főszolgabíró, megengedtem, hogy annak a vidéknek megmételyezője Drozdy Győző betegye a járásba a lábát, anélkül, hogy csendőrökkel verettem volna ki. Ott hibáztam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Mert innen van az* hogy azon a vidéken adót nem akarnak fizetni. Hat éves munkát, hat éves küzdelmet folytattam ós az volt a szerencsém, hogy az én járásomban volt képviselő Drozdy és így sokkal hamarább átláttam destruáló munkáján, mint azok a távolabbi vidéken, a pacsai járásban. Ez — a sándorházi eset — volt a, gyümölcse annak a magnak, amelyet annakidején Drozdy vetett el nálunk. Mert könnyű azt mondani, hogy nem kell adót fizetni, hogy ne fizessetek adót. Ezt nagyon könnyű mondani, de sokkal nehezebb hélyreállitani megint a régi rendet és beoltani azoknak az embereknek a tudatába, hogy hazafiúi kötelességük a törvényes rendelkezéseknek eleget tenni. (Ugy van! Ugy van! jobbf elöl.) Nekem sikerült, ez a munka, hiszen innen van az, hogy Drozdyt ma nem tisztelhetjük itt a Házban. (Fábián Béla: Na, még valami más is közbejátszott! — Zaj a. szélsőbaloldalon.). Itt nagyon téved az igen t. balodal, mert nem igaz, hogy itt erőszak vagy pénz játszott közre. (Rothenstein Mór: Szó sincs róla!) Én nem kerestem, nem akartam felcserélni a pályámat; én kénytelen voltam meghozni ezt az áldozatot hazámért és járásomnak. (Fábián Béla:'[ÉS tönkrement volna Magyarország, ha ; Drozdy itt van a Házban? A haza elpusztult volná bele? Olyan nyomorult ez a haza? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek l 27*
