Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-53

Az országgyűlés képviselőházának rok "érdekeinek megóváséból gondoskodni. (He­lyeslés.) Bizalomról beszéltem, mint nélkülöahetet­len tőkéről a közigazgatási életben. (Rassay Károly: A politikában túlontúl sok van!) Most befejezésül rá akarok térni a székesfővá­rosnak itt annyiszor praktikáit kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Igenis, meg akarom ragadni az alkalmat, hogy a hitelkérdés tekintetében most történtek alapján egy argumentumot szolgáltassak azok­nak, akik talán túlságosan hamar Ítélkeztek a székesfőváros üzemi és egyéb pénzügyi gazdál­kodása tekintetében. A költségvetési vita fo­lyamán nagyon sok ellenérvet hallottam eb­ben a teremben. Magam is igyekeztem ezekkel szembeszállni. Méltóztassék megengedni, ha kötelességszerűen ma is védeni akarom annak a városnak gazdasági életét, amelyet mint az ón illetőségi városomat., mód felett szeretek, amelyet mint országunk fővárosát nagyra­becsülök és amelynek védíelmében csak az objektiv igazságnak akarok eleget tenni. Lehettek a székesfőváros gazdaságában bi­zonyos hiányok. Ilyen volt a Széchenyi-fürdő, a Gellért-fürdő hiteltúlléipésének kérdése, ilyen az állatkerti építkezésnél való hiteltúllépés. Már rámutattam egyszer: ne itélj, hogy meg ne Ítéltessél. Mert az állami építkezéseknél is vannak hiteitúllépések, (Baracs Marcell: Lásd a Bethlen-udvart!) anélkül, hogy ebből kifolyó­lag az államra vonatkozólag káros következte­téseket levonnánk. De hogy a városi gazdálko­dásra vonatkozó vádak meg nem állhatnak, és hogy Budapest székesfőváros gazdálkodása mintaszerű általánosságban, — egyes részlet­jelenségektől eltekintve — annak fényes tanu­sága ós bizonyítéka az európai internacionális bankárok részéről beadott kölcsönajánlat, amely azt mutatja, hogy igenis, a forradal­mak után bevezetett gazdálkodás alkotó gaz­dálkodás volt és ez az alkotó gazdálkodás a külföldi pénzügyi körök előtt a legteljesebb mórtékben honoráltatott. Nagyon helyesen mutatott rá a belügy­minister ur: ne engedjük saját értékeinket le­kicsinyíteni. Mert elvégre, egy nemzet öntu­datát mi emeli? Ha tudatában van saját érté­keinek és egy nemzet öntudat nélkül nem tud jövendőt teremteni. Minden igaz értékünket meg kell védenünk. Amikor Európa és Ame­rika bankárjai ilyen gondos mérlegelés után, amilyennel pénzügyi emberek a város admi­nisztrációját kísérni szokták, benyújtják ezt az ajánlatot, amely e pillanatban a legjobb ajánlati, amelyet közület egész Európában ka­pott, mi a közgyűlés pártjai részéről ebben a teremben is rámutathatunk arra, hogy a szé­kesfőváros gazdálkodása helyes utón halad és az autonómiának meglesz az ereje, azokat a netáni viszásságokat saját magának kiküszö­bölni, amelyek ilyen óriási adminisztrációban emberileg természetszerűen jelentkeznek. Miután egy adminisztráció csak emberek­kel dolgozik, magától értetődik, hogy emberi hibákkal mindig számolnunk kell. Miután csak emberekkel dolgozunk az adminisztrációban, a szervezetekben is lehetnek bizonyos nélkülözé­sek, bizonyos hiányosságok, de ezeket maga az autonómia fogja kiküszöbölni. Nagy örömmel látom, hogy keresztény koSnstruktiv alapon igenis, lehet külpolitikát is és lehet okos pénzügyi politikát is folytatni. Én keresem az ország összes lakosságának harmonikus egybeolvadását nemzetünk érde­kében és ezt az alapot csak a keresztény kon­struktív politikában, a keresztény konstruktív 53. ülése 1927 május 24-én, kedden. 317 nemzeti politikában találom és amint bizony­sága van annak, hogy külpolitikát is tudunk ezen az alapon csinálni, ugyanúgy tudunk pénzügyi politikát is. Minden felekezetű és fajú polgártársam ezen az alapom egyesülve tudja megteremteni azt a jobb jövőt, amely gazdaságilag is mindnyájunknak közös érdeke. Ezekben akartam rámutatni az appropriá­ciós javaslat tárgyalásából kifolyólag. Talán ez a végső akkord egyoldalúnak látszik, mert hiszen a közgyűlés legnagyobb pártjának ré­széről hangzik el ebben a terembem Méltóztas­sék azonban megengedni, hogy objektiv volt, semmiben sem volt túlzott és mindenki el fogja ismerni, hogy a bankárok velünk szemben nem mondhatók elfogultaknak. Amikor tehát egy velünk szemben nem elfogult fórumnak köz­gazdasági ténykedéséből vontam le ezt a po­litikai következtetést, akkor a legszigorúbb tárgyilagosság alapján maradtam. Hallottunk nyilatkozatokat a legutolsó idő­ben felelős helyről, amelyek ezt végeredmény­ben megerősitilk Igenis, azt hiszem, hogy az ország közvéleménye ezen az alapon fogja megtalálni az együttmunkálkodás lehetőségét. Közgazdasági bajaink oly nagy jelentőségűek, hogy nem akarok egi yerőt sem nélkülözni a közgazdasági bajok orvoslásáért folytatott harcunkban, de egy nemzet csak a természetes fejlődés alapján tudja betölteni hivatását. Ezer éven át voltunk ezen a helyen a ^keresz­tény kultúra istápolói, őrzői ós munkáiéi; ez a nemzet csak ezen az utón fogja tudni betöl­teni továbbra is hivatását. Ha letér ezen ősi ezeréves hagyományok útjáról, akkor kisórle­tezhét ós kockáztathat, de jövendőt nem ala­pithat és nem teremthet. Ha mi nagy bajaink közepette látunk ör­vendetes jelenségeket, igenis azért mutatok rá­juk, hogy merítsünk erőt, emeljük öoitudatun­kat és ez a trianoni Magyarország minden alkalommjal elmondhatja: van annyi tartalé­kolt erkölcsi erőnk, hogy ki fogjuk tudni birni a nagy igazságtalanságot, amelyet reánk há­rítottak éjs meg fogjuk tudni teremteni a szebb magyar jövendőt. Ezekután — kifejtvén mindazokat az aggá­lyokats, amelyeket pártunk (részéről kifejteni kötelességemnek tartottam — elfogadom az appropriációról szóló törvényjavaslatot. Azt hiszem, hegy guvernamentális alapon gyakorolt kritika sokkal jótékonyabb be­folyású (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és sokkal inkább számithat a meghallgatásra, mint az abszolút negáció alapján elmondott kritika. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mi abban találjuk pártunk hivatottságát elsősorban, hogy a közös konstruktív keresz­tény nemzeti alapon guvernamentális szem­pontból észlelt megfigyeléseinkkel jöjjünk ide a parlamentbe ós ne csak vitázzunk, hanem alkossunk is. Én a közös és mielőbbi harmo­nikus alkotást tartom a legfontosabb teendő­nek (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) és ennek érdekében tettem meg észrevételeinket. (Élénk éljenzés és tavs a jobb és a baloldalon. — Rothenstein Mór: Ezt lehetővé is kell tenni!) Elnök: Szólásra következik'? Griger Miklós jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: Az idő előrehaladottsága folytán nagyon kérem, méltóztassék megengedni, hogy holnap mondhassam el beszédemet. Elnök: Még nincs S A2, ezt a házszabályok értelmében kérni nem lehet. (Györki Imre: Egy perc hiányzik még!) Nálam az órán még öt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom