Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-53
Az országgyűlés képviselőházának rok "érdekeinek megóváséból gondoskodni. (Helyeslés.) Bizalomról beszéltem, mint nélkülöahetetlen tőkéről a közigazgatási életben. (Rassay Károly: A politikában túlontúl sok van!) Most befejezésül rá akarok térni a székesfővárosnak itt annyiszor praktikáit kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Igenis, meg akarom ragadni az alkalmat, hogy a hitelkérdés tekintetében most történtek alapján egy argumentumot szolgáltassak azoknak, akik talán túlságosan hamar Ítélkeztek a székesfőváros üzemi és egyéb pénzügyi gazdálkodása tekintetében. A költségvetési vita folyamán nagyon sok ellenérvet hallottam ebben a teremben. Magam is igyekeztem ezekkel szembeszállni. Méltóztassék megengedni, ha kötelességszerűen ma is védeni akarom annak a városnak gazdasági életét, amelyet mint az ón illetőségi városomat., mód felett szeretek, amelyet mint országunk fővárosát nagyrabecsülök és amelynek védíelmében csak az objektiv igazságnak akarok eleget tenni. Lehettek a székesfőváros gazdaságában bizonyos hiányok. Ilyen volt a Széchenyi-fürdő, a Gellért-fürdő hiteltúlléipésének kérdése, ilyen az állatkerti építkezésnél való hiteltúllépés. Már rámutattam egyszer: ne itélj, hogy meg ne Ítéltessél. Mert az állami építkezéseknél is vannak hiteitúllépések, (Baracs Marcell: Lásd a Bethlen-udvart!) anélkül, hogy ebből kifolyólag az államra vonatkozólag káros következtetéseket levonnánk. De hogy a városi gazdálkodásra vonatkozó vádak meg nem állhatnak, és hogy Budapest székesfőváros gazdálkodása mintaszerű általánosságban, — egyes részletjelenségektől eltekintve — annak fényes tanusága ós bizonyítéka az európai internacionális bankárok részéről beadott kölcsönajánlat, amely azt mutatja, hogy igenis, a forradalmak után bevezetett gazdálkodás alkotó gazdálkodás volt és ez az alkotó gazdálkodás a külföldi pénzügyi körök előtt a legteljesebb mórtékben honoráltatott. Nagyon helyesen mutatott rá a belügyminister ur: ne engedjük saját értékeinket lekicsinyíteni. Mert elvégre, egy nemzet öntudatát mi emeli? Ha tudatában van saját értékeinek és egy nemzet öntudat nélkül nem tud jövendőt teremteni. Minden igaz értékünket meg kell védenünk. Amikor Európa és Amerika bankárjai ilyen gondos mérlegelés után, amilyennel pénzügyi emberek a város adminisztrációját kísérni szokták, benyújtják ezt az ajánlatot, amely e pillanatban a legjobb ajánlati, amelyet közület egész Európában kapott, mi a közgyűlés pártjai részéről ebben a teremben is rámutathatunk arra, hogy a székesfőváros gazdálkodása helyes utón halad és az autonómiának meglesz az ereje, azokat a netáni viszásságokat saját magának kiküszöbölni, amelyek ilyen óriási adminisztrációban emberileg természetszerűen jelentkeznek. Miután egy adminisztráció csak emberekkel dolgozik, magától értetődik, hogy emberi hibákkal mindig számolnunk kell. Miután csak emberekkel dolgozunk az adminisztrációban, a szervezetekben is lehetnek bizonyos nélkülözések, bizonyos hiányosságok, de ezeket maga az autonómia fogja kiküszöbölni. Nagy örömmel látom, hogy keresztény koSnstruktiv alapon igenis, lehet külpolitikát is és lehet okos pénzügyi politikát is folytatni. Én keresem az ország összes lakosságának harmonikus egybeolvadását nemzetünk érdekében és ezt az alapot csak a keresztény konstruktív politikában, a keresztény konstruktív 53. ülése 1927 május 24-én, kedden. 317 nemzeti politikában találom és amint bizonysága van annak, hogy külpolitikát is tudunk ezen az alapon csinálni, ugyanúgy tudunk pénzügyi politikát is. Minden felekezetű és fajú polgártársam ezen az alapom egyesülve tudja megteremteni azt a jobb jövőt, amely gazdaságilag is mindnyájunknak közös érdeke. Ezekben akartam rámutatni az appropriációs javaslat tárgyalásából kifolyólag. Talán ez a végső akkord egyoldalúnak látszik, mert hiszen a közgyűlés legnagyobb pártjának részéről hangzik el ebben a terembem Méltóztassék azonban megengedni, hogy objektiv volt, semmiben sem volt túlzott és mindenki el fogja ismerni, hogy a bankárok velünk szemben nem mondhatók elfogultaknak. Amikor tehát egy velünk szemben nem elfogult fórumnak közgazdasági ténykedéséből vontam le ezt a politikai következtetést, akkor a legszigorúbb tárgyilagosság alapján maradtam. Hallottunk nyilatkozatokat a legutolsó időben felelős helyről, amelyek ezt végeredményben megerősitilk Igenis, azt hiszem, hogy az ország közvéleménye ezen az alapon fogja megtalálni az együttmunkálkodás lehetőségét. Közgazdasági bajaink oly nagy jelentőségűek, hogy nem akarok egi yerőt sem nélkülözni a közgazdasági bajok orvoslásáért folytatott harcunkban, de egy nemzet csak a természetes fejlődés alapján tudja betölteni hivatását. Ezer éven át voltunk ezen a helyen a ^keresztény kultúra istápolói, őrzői ós munkáiéi; ez a nemzet csak ezen az utón fogja tudni betölteni továbbra is hivatását. Ha letér ezen ősi ezeréves hagyományok útjáról, akkor kisórletezhét ós kockáztathat, de jövendőt nem alapithat és nem teremthet. Ha mi nagy bajaink közepette látunk örvendetes jelenségeket, igenis azért mutatok rájuk, hogy merítsünk erőt, emeljük öoitudatunkat és ez a trianoni Magyarország minden alkalommjal elmondhatja: van annyi tartalékolt erkölcsi erőnk, hogy ki fogjuk tudni birni a nagy igazságtalanságot, amelyet reánk hárítottak éjs meg fogjuk tudni teremteni a szebb magyar jövendőt. Ezekután — kifejtvén mindazokat az aggályokats, amelyeket pártunk (részéről kifejteni kötelességemnek tartottam — elfogadom az appropriációról szóló törvényjavaslatot. Azt hiszem, hegy guvernamentális alapon gyakorolt kritika sokkal jótékonyabb befolyású (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és sokkal inkább számithat a meghallgatásra, mint az abszolút negáció alapján elmondott kritika. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mi abban találjuk pártunk hivatottságát elsősorban, hogy a közös konstruktív keresztény nemzeti alapon guvernamentális szempontból észlelt megfigyeléseinkkel jöjjünk ide a parlamentbe ós ne csak vitázzunk, hanem alkossunk is. Én a közös és mielőbbi harmonikus alkotást tartom a legfontosabb teendőnek (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) és ennek érdekében tettem meg észrevételeinket. (Élénk éljenzés és tavs a jobb és a baloldalon. — Rothenstein Mór: Ezt lehetővé is kell tenni!) Elnök: Szólásra következik'? Griger Miklós jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: Az idő előrehaladottsága folytán nagyon kérem, méltóztassék megengedni, hogy holnap mondhassam el beszédemet. Elnök: Még nincs S A2, ezt a házszabályok értelmében kérni nem lehet. (Györki Imre: Egy perc hiányzik még!) Nálam az órán még öt,