Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-52
288 Az országgyűlés képviseloházánc összeg! a költségvetésben foglalt 1*5 millió pengővel! együtt körülbelül 10 millió pengőt tesz ki és ez az összeg mind tanyai iskolák létesítésére fordittatik a folyó költségvetési évben. Az előbb már érintettem azokat az okokat, amelyek ezeknek a kiadásoknak a rendes ; állami költségvetéstől elkülönített kezelését indokolttá teszik. Ezeknek az indokoknak logikus folyománya az, hogy ezeket az Összegeket a kormány alapszabályszerűen kivánja kezelni ós a zárszámadásban erről külön • tételekben fog elszámolni. A kormány hsznos beruházási programmjával szoros kapcsolatban áll a 10. § is. Ez a törvényszakasz arra kivánja felhatalmazni a kormányt, hogy a vármegyék által közutak építésére felvett külföldi kölcsönből a még esedékessé vált második részletet addig is, amig a külföldi kölcsönt az illető bankok folyósítani képesek, előlegezhesse részükre a kormány, az útadó terhére, azzal a kötelezettséggel azonban, hogy ezt az 1927/28. költségvetési évben teljes egészében visszafizetik ós ezen visszatérő összeg szintén a 9. §-ban meghatározott hasznos beruházási célokra fordittatik, A 11. $ jóváhagyja a kormánynak azokat áz intézkedéseit, amelyekkel az állami tisztviselők és alkalmazottak lakbéreinek összegét felemelte, valamint jóváhagyja azt az intézkedést, amelyei az altisztek és kisegitő szolgák státusirendezéshez. Miután a múlt költségvetési költségvetési évben tudvalevőleg az általános lakbérek emelkedése következtében a tisztviselők lakásbéreit is kénytelen volt a kormány felemelni, azonban errenézve az 1926/27. évi költségvetés még nem gondoskodott fedezetről, így tehát ezt a költségvetésen kivül fedezte a kormány, aminek jóváhagyását kéri most utólag a törvényhozástól. Ugyanigy az altisztek és kisegitő szolgák státusrendezése is elrendeltetett, hasonlóan az 1925. évi 7000. számú ministerelnöki rendeletben [kontemplált ^tisztviselői státusrendezéshez.Miután a múlt költségvetési évben még ez sem volt előirányozva, ennek egy részét azonban a kormány végre is hajtotta, tehát erre is most kér jóváhagyást a t. Háztól. A pénzügyi bizottság e törvényjavaslat tárgyalása alkalmából egy uj 12. § beiktatását kérte. E törvényszakasz felhatalmazza a kormányt arra, hogy a 65. életévüket meghaladó nyugdíjasok és azoknak hátramaradottai. valamint özvegyei részére megállapított nyugdíjat ujolag rendezhesse. Ez, t. Ház, igen méltányos intézkedés, mert hiszen tudvalevő, hogy az 1925. évi július elseje előtt nyugdíjbahelyezettek nyugdíj összege nagymértékben alattamarad azok nyugdíjának, akik 1925. évi július 1-je után mentek nyugalomba. Ezt az anomáliát kivánja a kormány most fokozatosan megjavítani. Az állam pénzügyi viszonyaihoz mérten jelenleg csak a 65. évnél magasabb életkorú nyugdíjasoknál képes ezt a rendezést megvalósítani. Ugyanezt a rendezést kivánja egyúttal a katonai, az államvasuti, valamint a közigazgatási ós munkásbiztositói nyugdíjasokra kiterjeszteni. Errenézve a szakasz második bekezdése nyújt a kormánynak lehetőséget. A régi 12. §, tehát a mostani uj 13. § a főudvarnagyi bíróság ülnökeinek és azok helyetteseinek kinevezéséről szóló törvényes rendelkezést módosítja, kiküszöbölve azt az anomáliát, amely eddig abban a tekintetben fennállott, hogyha a főudvarnagyi bíróságnál működő biró szolgálati idejénél és érdemeinél fogva a III. fizetési csoportba való kinevezésre érdemesnek mutatkozott, az illető kénytelen k 52. ülése 1927 május 23-án, hétfőn. volt a főudvarnagyi bíróságtól megválni és helyét az ebben a szolgálatban jártassággal nem biró más birónak átadni. Móltányos tehát, hogy az 1909 : XVI. tcikk 1. §-ának 3. bekezdése módosítassák aképen, hogy ezek a birák, akik a III. fizetési csoportba való bejutásra érdemesek, ennek a törvénynek felhatalmazása alapján oda tényleg be is kerülhessenek. Az uj 14. § arra hatalmaza fel a pénzügyministert, hogy a vagyonválts/ágföldek értékesítéséből befolyó összegeket a földbirtokreformmal kapcsolatban az államnak biztosított elővásárlási jog gyakorlására használhassa fel. Ezt az elővásárlást kiterjeszti ez a törvényszakasz az erdöbirtokokra is. Nagyon szükséges a törvényjavaslatnak ez az intézkedése, már csak azért is, hogy a földbirtokrefodm eljárásiának lebonyolítása után is módja és alkalma legyen a kormánynak arra, hogy egyes földbirtokpolitikai célokra alkalmas területeken az elővásárlási jogot gyakorolhassa, (Helyeslés.) valamint szükséges az is, hogy megfogyott erdőállományunkat ilyen elővásárlásokkal megóvhassa és növelhesse. A 15. § végül a törvény végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ezekben voltam bátor a t. Képviselőház ' előtt az 1927/28. évre vonatkozó költségvetési törvény rendelkezéseit ismertetni, és minhogy azok egyrészt logikusan következnek a költségvetésből, amelyet a t. Ház elfogadott, másrészt pedig annak kiegészítő részét képezik, kérem a t. Házat, méltóztassék ezt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra ki következik? Berki Gyula jegyző: Pakots József! Elnök: Pakots József képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Ház! Hosszú, keserves esztendők meddősége után először van alkalmunk arra, hogy egy beruházási programmal foglalkozzunk és hogy a magyar gazdasági élet fellendülésének szimptómáit a pénzügyi politikában felfedezhessük. Sajnos, a lefolyt esztendők egyetlenegy gondolatvonalon haladtak a pénzügyi és gazdasági politikában, az úgynevezett szanálási gondolat vonalán. A szanálás érdekében minden gazdasági és nemzeti erőt fölhasznált a t. pénzügyi kormány. Gazdasági programmjának alaptétele az volt, hogy egy számműveletet hajtson végre, amely számműveletbe bele állította a »KÖvetel«-rovaton az adózó polgárok tömegeit, azoknak keresetét és jövedelmét keserves, nehéz gazdasági időkben az utolsó fillérig is, hogy ezzel a nemzeti jövedelemmel a maga gazdasági épületét föl tudja építeni. T. Képviselőház! Amikor ezt a javaslatot tárgyalja a t. Ház, sokkal súlyosabban érzem a bizalom kérdésének jelentőségét, mint bármikor, mert a múlt nemzetgyűlésen is, amelynek szintén tagja voltam, az egyes pénzügyminister urak költségvetési expozéja alkalmával nekem is, ellenzéki oldalon ülő képviselőtársaimnak is alkalmuk volt rámutatni azokra a végzetes hibákra, amelyek pénzügyi politikánkat jellemezték. Azokra a hibákra, amelyek első sorban és kizárólag a legmerevebb közgazdasági doktrínákat tartották szem előtt és az élet nagy kívánalmaival, az élet nagy szükségleteivel nem törődtek. Nem törődtek azzal, hogy eleven, súlyos helyzet áll fenn, amely helyzetben elpusztultak a nemzet legjobbjai, elpusztultak a dolgozó munkástársadalom milliói, már pedig e rétegek munkájának eredménye jelenti a nemzeti fejlődés lehetőségét és annak bekövetkezhetőségét. Hiába volt minden intelmünk,