Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-51

256 Az országgyűlés képviselőházának tás ideiglenesen szabályozta a két állam közötti állatforgalmi viszonyokat is, ez tehát bizonyos tekintetben már állategészségügyi megállapodásokat is tartalmazott; végül a negyedik diplomáciai jegyzékváltás Bzabályozta a határszéli forgalmat és megkönnyítette az úgynevezett kettős birtokosok birtokainak gazdasági megmivelését. Ezek a megállapodások azonban egyrészt igen szűk keretek között mozogtak, másrészt pedig nem voltak eléggé precizek ahhoz, hogy az eljáró közegek, különösen a határszéli közegek sok kérdés tekintetében egyöntetűen és világosan magyarázták volna ezeknek az egyezményeknek mikénti kezelését, úgyhogy ebből nemcsak villongások, nemcsak különböző félreértések és súrlódások támadtak, hanem konstatálnunk kell, hogy ez a forgalom kifejlődésére is határozottan bénitólag hatott. Pedig Jugoszlávia egyike ama kevés államoknak, amelyekkel szemben kereskedelmi mérlegünk az utóbbi években állandóan aktiv. Ez azt jelenti, hogy a mi exporttörekvéseinknek igenis Jugoszlávia tág teret biztosit és nekünk mindent el kell követnünk, hogy a Balkán felé export-törekvéseink Jugoszlávián keresztül induljanak meg. Jugoszláviából a mi iparunk ós termelésünk állandóan igen fontos nyersanyagokat kap, amelyeket nem nélkülözhetünk. Viszont, ha eddigi forgalmi adatainkat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy Jugoszláviában élénk gazdasági élet fejlődik, mert különösen az utóbbi időben nemcsak gazdasági gépekben — amelyeket Jugoszlávia agrár jellegére való tekintettel a múltban is jelentékeny mennyiségben szerzett be tőlünk — hanem a legkülönfélébb felszerelési tárgyakban is igen szép exportunk indult meg Jugoszlávia felé. Bizom abban, • hogy mi Jugoszláviával a jövőben igen szép gazdasági harmonikus együttműködést fogunk kifejthetni. Hogy ez nemcsak óhaj, ezt bizonyltja az is, hogyha ezt a szerződést végigtanulmányozzuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ez a legmelegebb baráti hangot árulja el; ennek minden szakasza a kölcsönös megértésről és előzékenységről tesz tanúságot és már az a tény is, hogy a szerződés megkötésére a kezdeményezés jugoszláv oldalról indult ki és delegátusainkat Jugoszlávia hívta meg Belgrádba a szerződés megkötésére, bizonyitja, hogy Jugoszlávia igazán komolyan óhajtja megteremteni Magyarországgal az igazi baráti viszonyt. Emiitettem, hogy a szerződés maga igen részletesen szabályozza nemcsak a két állam közötti kereskedelmi forgalmat, hanem a szerződós kiegészitő részét képező mellékletek részletes megállapodásokat tartalmaznak egyrészt a két állam közötti határszéli forgalom mikénti r rendezése tekintetében, másrészt az államegészségügyi előírások betartása tekintetében, az állatok, állati termények, termékek és vésztterjesztő tárgyak forgalma, valamint a vám- és egyéb határközegek együttműködése tekintetében. Maga a kereskedelmi szerződós kimondja a két állam közötti kereskedelem teljes szabadságát, kimondja az utlevélkérdés lehető megkönnyítését. (Helyeslés.) Kívánatos volna, hogy mielőbb teljesen megszűnjék az útlevélkényszer. Ennek az óhajnak a bizottság hangot is adott és remélem, hogy nemsokára el fog jönni az az idő, amikor tényleg útlevél nélkül fogunk közlekedhetni az elcsatolt részek állampolgáraival, véreinkkel. • Kimondja ezenkivül a szerződés, hogy a másik szerződő államban levő ipari, kereske51. ülése 1927 május 20-án, pénteken. delmi társaságok, pénzintézetek és biztosítótársaságok teljesen egyenlően biráltatnak el a hasonló nemzeti intézetekkel, de nem foglalja magában a letelepedés és a konzulátus kérdését, amelyeket ujabban mindig külön szerződésben szoktak az egyes szerződő államok egymás között rendezni. Igen fontos határozmányai az egyezménynek azok, amelyek szerint semmiféle behozatali, kiviteli vagy átviteli tilalmat egyik állam sem léptethet életbe, mint ahogy ez a múltban igen gyakran előfordult. Kimondja, hogy az áruk kölcsönös megvámolása, megadóztatása és egyéb közterhekkel való megterhelése és hivatalos kezelése terén a legnagyobb kedvezmény biztosíttatik a szerződő államoknak. A szerződés kölcsönös külön vámtarifális engedményeket nem tartalmaz, de kimondja, hogy amennyiben a két állam ennek szükségét fogja érezni, megbízottaik haladéktalanul össze fognak ülni és ezt az egyezményt tarifális pótszerződéssel fogják kiegészíteni. Kimondja továbbá azt is, hogy a vasúti díjszabások, az átmenet tekintetében a szerződő felek a Barcelonában 1921-ben hozott határozatokat fogják kölcsönösen alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy ez a barcelonai egyezmény a két szerződő állam által ratifikáltatott-e vagy sem. A szerződés kiegészitő részét képezi —mint emiitettem — a határszéli forgalmat szabályozó megállapodás, mely igen örvendetes haladást jelent az eddigi hasonló megállapodásokkal szemben. Á leglényegesebb a megállapodásokban az, hogy a határszéli földbirtokosoknak nemcsak a földjeik megmiveléséhez szükséges vetőmagvakra és terményekre biztositjaa teljes vámmentességet, hanem mindazokra a szükségleti cikkekre eszközökre, felszerelésekre és gépekre is, amelyekkel a földjeiket megmunkálni vagy ipartelepeiket foglalkoztatni szándékozó állampolgárok a másik állam határszéli területére átmennek. Lényeges könnyítése a határszéli forgalomnak az is, hogy az úgynevezett határátlépési igazolványok érvényessége három, illetőleg egyes esetekben hat napi időtartamra terjed, hogy tehát az illetőknek nem kell — mint eddig — napszáltaután a szomszéd állam területéről visszajönniök, hanem három, illetőleg egyes esetekben hat napig állandóan ott tartózkodhatnak. Igen lényeges és a jövőben, azt hiszem, igen üdvös kihatása lesz az egyezmény ama határozatának amely kimondja, hogy a határszéli közegek minden vitás és őket érdeklő kérdések megbeszélése végett állandóan kötelesek közös összejöveteleket tartan^ három hónaponként, vagy szükség esetén még sokkal m

gyakrabban, amelyeken kölcsönösen tájékoztatják, útbaigazítják egymást. Ez is azt bizonyitja. hogy a szerződő államok között tényleg meglesz a kölcsönös megértés és jóakarat. Az állategészségügyi egyezmény ugyancsak nagy fontossággal bir Magyarország szempontjából. Nekünk különösen kell óvakodnunk a balkánállarnokból behurcolható állatbetegségekkel szemben és ezért az állategészségügyi egyezmény minden elképzelhető esetre alapos és kimerítő ' intézkedéseket tartalmaz. Lényege az egyezménynek, hoary az állatforgalom bizonyos meghatározott állomásokra korlátozta tik, ugyanis meg Van nevezve a jegyzőkönyvben ilyen tekintetben Jugoszlávia részéről hat és Magyarország részéről ugyancsak hat állomás. Ezek az állomások haladéktalanul felszerelendők megfelelő berendezéssel, kiegészitendők megfelelő számú állatorvosokkal s