Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-51
Az országgyűlés képviselőházának í Napirendünk szerint következik a Nagybrit annia és Írország Egyesült Királysággal 1926. évi július hó 23-án kötött kereskedelmi és hajózás szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nagy-Britanniával és gyarmataival a háború után következő időkben eddig kereskedelempolitikai viszonyunk szerződésileg szabályozva egyáltalán nem volt. Amint igen jól méltóztatnak tudni, a trianoni békeszerződés 200. §-a egyoldalulag kötelezett minket 1924., évi július hó 24-ig bezárólag arra, hogy Angliának az árubehozatal tekintetében egyoldalulag .a legnagyobb kedvezményt biztosítsuk. Ugyancsak a trianoni békeszerződésnek ez a cikke további két esztendőre, tehát 1926. évi július hó 25-ig bezárólag a kölcsönösség alapját irta elő, amennyiben a két állam eziránt óhaját kifejezi, hogy a kölcsönös* ség alapján, kölcsönösen a legnagyobb kedvezményt biztosítsák egymásnak az áruforgalom tekintetében Anglia és Magyarország. A múlt évi július 26-tól, tehát az Angliával való kereskedelmi viszonyunk egyáltalán nem nyert szabályozást. Sürgős szüksége merült fel tehát annak, hogy Angliával egy rendes, állandó kereskedelmi szerződést kössünk, nemcsak azért, mert Anglia az utóbbi időben szakított tradicionális szabadkereskedelmi álláspontjával és egymás után a legkülönfélébb cikkekre jelentős vámtételeket léotetett életbe, amelyek tehát a mi export-asmrációinkat Anglia és az angol gyarmatok felé megnehezítik, de ebből kifolyólag előfordulhat az az eset is. bogy Anglia más államoknak az ő megállapított vámtételeiből tarifáiig kedvezményeket, engedményeket tesz, amelyeket tebát a magyar exportcikkek szerződés hiányában nem élvezhetnek, célszerűnek és szükségesnek mutatkozott tehát ebből a szempontból is, hogy Angliával mielőbb rendes kereskedelmi szerződést kössünk. Szükségesnek mutatkozott azonban ezenfelül azokból az okokból is, amelyek egy, két állam közötti szabad és egészséges kereskedelmi fejlődésnek előfeltételei. A kereskedelemnek és a forgalomnak a kölcsönösségen és a viszonosságon alapuló liberális kezelése, a letelepedés, az idegen állampole-ároknak a belföldi állampolgárokkal való teljesen egyforma kezelése, a szabadkereskedelem, a szabad iparűzés. a bíróságok előtt nyújtott jogvédelem: mind olyan kérdések, amelyek feltétlenül szükségesek abb'oz, bogy két állam között zavartalan kereskedelmi forgalom kifejlődhessék. Ezenfelül azonban nekünk minden piacot íei'vekeznünk kell meghódítani, ha mi a passzivitásban aggasztóan növekedő kereskedelmi mérlegünk javítására gondolunk. (Ugy van! wbbfelől.) Nemcsak mezőgazdasági cikkeink tekintetében, hanem —• amint örvendetesen tapasztalhatjuk, ha az Angliával a legutóbbi években kifejlődött kereskedelemi orgalmi adatainkat vizsgáljuk — egyes iparcikkekben is máir versenyképesek tudtunk lenni az angol piacon. Hogy csak néhányat említsek, az enyv, keményítő ós több mezőgazdasági cikk, zsinegek, kötelek, sőt bizonyos textiláruk tekintetében is fel tudjuk venni már a versenyt az. angol piacon magukkal az angol gyártmányokkal. Ennek a fejlődő kereskedelemnek további segítésié céljából tehát feltétlenül szükséges egy ilyen kereskedelmi szerződés megkötése. !é ülése 1927 május 20-án, pénteken. 249 Amint emiitettem, a szerződés a mellett, hogy kereskedelmi vizsonyunkat kölcsönösem a legnagyobb kedvezmény elve alapján rendezi, kimondja a két állam alattvalóira nézve kölcsönösen] a teljesen egyenlő elbánást ugy a letelepedés, szabad vagyonszerzés és a foglalkozások gyakorlása, mint a bíróságok előtti megjelenés és az ezen alkalommal élvezett jogok tekintetében is. Szabályozza továbbá a szerződés a konzulátusok felállításának kérdését is, ahol azt a jogot nyerjük, hogy minden) szövetséges állaimmal egyforma jogok mellett szabadon állithatunk fel Angliában konzulátusokat a magyar érdekek képviseletére. Ezenfelüli szerződés részletesen foglalkozik az átvitel és hajózás szabadságánlak kérdésével is és kimondja, hogy a Barcelonáiban 1921-ben) az átmenet és hajózás szabadsága tekintétében hozott határozmányokat a két állaim egymással szemben miniden; körülmények között érvényesíteni fogja, még abban az esetben is, ha a ratifikáció nem történt volna meg. A vámkezelési alakiságok megkönynyitése szempontjából ugyancsak kimondja a szerződós érvényene mcsak Nagy-Britanniára és hozott határozatokat a két állani egymással szemben szintén gyakorolni fogja. Azonfelül megállapodásokat tartalmaz a szerződés a szabadalmak, az áruvódjegyek és a minták védelme tekintetében is. A szerződés tiz évre köttetett és egyévi felmondási határidő van kimomdvai. Kimondja a szerződés, hogy az áruforgalom tekintetében) a szerződés érvénye nemcsak Nagybritanniára és Írországra, hanem Nagy-Britannia összes gyarmataira, protektorátusaira és mandatáirius területeire is kiterjed, a szerződés többi részét illetőleg pedig, — tehát a letelepedést, a kölcsönös iparűzést stb. kérdéseke illetőleg — a szerződés ugyancsak kiterjed az összes angol protektorátus alatt álló területekre abban^ az esetben, ha eziránti óhaját az angol kormány a magyar kormánnyal közli. Ezt a szerződést a magunk részéről legnagyobb Örömmelkell elfogadnunk, ennélfogva kérem, hogy méltóztassék ezt a szerződést általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kivan még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kíván a minister ur nyilatkozni? (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem!) Akkor a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságben a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni! Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyaltuk, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a Törökországgal 1926. évi december hó 20-án Angorában kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Görgey István előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Törökország egyike azok-
