Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-51

250 Az országgyűlés képviselőházának 51. ülése 1927 május 20-á% pénteken. nak az államoknak, ahol nézetem szerint a mi jövő gazdasági exportunk szempontjából igen tágkörü perspektiva nyilik a magyar érdekek­nek. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy Tö­rökországgal eddigi kereskedelmi forgalmunk mondhatni minimális. Ez a forgalom, jól lehet minimális, a mi cikkeink tekintetében, tehát Magyarország szempontjából aktiv, mert éven­ként mégis két-három milliónyi értékű külön­böző cikket sikerült Törökországba exportál­nunk és egyedül az 1926-ik évben volt kereske­delmi mérlegünk Törökországgal szemben pasz­sziv, minthogy ebben az évben Törökországban több mint 7 millió értékű dohányt vásároltunk be. Az a nézetem, nekünk mindent el kell követ­nünk, hogy Törökországban. — ahol a viszo­nyok máris örvendetesen konszolidálódtak és amely állam óriási fejlődés előtt áll. amely ál­lamban kétségtelenül konstatálhatjuk minden vonalon, hogy Magyarországgal szemben a lelkekben gyökerező mélységes szimpátia segiti elő a két állam' közötti gazdasági kapcsolatok­nak kiépitését és továbbfejlesztését. (Ugy van! a jobboldalon.) — megfelelően tudjuk érvényre juttatni exportérdekeinket. Törökország felé nemcsak egyes mezőgaz­dasági cikkekben, például igás lovakban, volt már a múltban is igen szép és jelentős expor­tunk, nemcsak igen fontos mezőgazdasági, ipari termékekben, hogy ezek közül is csak néhányat soroljak fel, mint a szeszben, répa­cukorban, hamuzsirban volt igen jelentékeny kivitelünk, hanem különösen ujabban az inten­zív török gazdasági élet fellendülése folytán mezőgazdasági gépekben, (Ugy van! balfelől.) különböző mezőgazdasági eszközökben láttunk örvendetes fejlődést és ezen a téren iátok én igen szép és biztató jövőt a magyar ipar szá­mára. Törökországgal eddig kereskedelem-poli­tikái viszonyunk csak ideiglenes, hat hónapról hat hónapra szóló provizóriumokkal volt sza­bályozva. Ezek nem voltak elegendők ahhoz, hogy rendes és állandó, nyugodt gazdasági for­galmat megalapozhassanak, mégpedig épen az ottani bizonytalan viszonyok folytán, mert a külföldi kerskedő, általában a külföldi állam­polgár Törökországban nem élvezte azt a tá­mogatást az ottani hatóságoktól, főképen nem élvezte azt a birói segélyt az ottani hatóságok­tól, nem élvezte azt az egyenlő elbánást a bel­földi török állampolgárokkal — a kereskedelmi utazó például nem működhetett, nem dolgoz­hatott eléggé szabadon, — amely szükséges lett volna ahhoz, hogy két állam között a kereske­delem kifejlődhessék. Épen ebből a szempontból kell örülnünk annak, hogy végre a múlt év december 20-án Törökországgal is állandó kereskedelmi szer­ződést sikerült kötnünk. Ez a szerződés Török­ország számára biztosítja Magyarország részé­ről a legnagyobb kedvezményes elbánást, mi pedig ezzel szemben Törökországtól biztosítva megkapjuk az úgynevezett lausannei vámokat. Amint méltóztatik tudni, igen t. Képviselőház, Törökországban áll fenn ezidőszerint a legré­gibb ós talán az egyik legmérsékeltebb^ vám­tarifa, amely még a háború alatti, illetőleg a háború előtti időkben keletkezett. A szövetsé­ges ós társult hatalmak és Törökország között Lausanne-ban megkötött békeszerződésben ezt a vámtarifát lekötötték, mint a békeszerződiós kiegészítő részét. Ezek a vámok tehát — ame­lyek, amint emiitettem, igen mérsékeltek — biztosittatnak Magyarország részére is ebben a szerződésben. Azonfelül azonban kimondja a szerződés a legnagyobb kedvezmény elvét arra az esetre, ha Törökország más szerződő álla­mokkal szemben még a lausannei vámokon alul menő vámmórsóklóseket is engedélyezne; ezeknek is birtokába jutunk tehát ennek a szer­ződésnek értelmében. Amint emiitettem, az egyezmény kölcsönö­sen a teljesen legnagyobb kedvezményes elbá­nást alkalmazza, mégpedig nemcsak a vámok tekintetében, hanem a vámszabályok alkalmza­sánál, a vámkezelésnél, a vámvizsgálatnál és a behozott áruk elemzésének módjánál, valamint a vámok és illetékek fizetésének feltételei, a vámtótelek osztályozása,, az egyedáruságok al­kalmazása, a belső adók, a vasúti fuvardíjak é& a hajózás tekintetében is. Ugyancsak szabá­lyozza a ^szerződés — amint említettem — a ke­reskedelmi utazók szabad mozgási szabadságát is. A szerződés Magyarorság részére a tenyész­lovakra és a nemesitett vetőmagvakra teljes vámmentességet biztosit. Ez két olyan cikk, amelynél igen nagy exportórdekeink vannak Törökországban. Ezenkivül külön lekötöttük Törökországgal szemben a különböző bútorok lausannei vámtételeit is. Törökország javára mi a legnagyobb ked­vezményen felül adtunk még tarifális kedvez­ményeket is néhány olyan tétek-e, amelyek spe­ciálisan Törökországot érdeklik', igy a kézi cso­mózásu török szőnyegre', amely a 603-as tarifa­tétel alá tartozik. Itt a gyapjufonalból készült' szőnyegnél 1600 aranykoronás váni/ helyett 900 koronára, a ^selyemfonalból készült szőnyegnél 10.000 koronáról 6000 koronára, a másféle sző­nyegnél 2000 koronáról 1000 koronára mérsékel­tük le Törökországgal szemben a vámtételeket. Ezenkivül adtunk kedvezményt Törökország­nak piacára, mégpedig igen lényegeset, a 100 aranykoronás vámot 10 aranykoronára mér­sékeltük, ugyanúgy, mint ahogyan annak ide­jén Spanyolországgal szemben a banánnak vámját leszállítottuk. Ezekivül Törökország­nak az édesgyökérnél 12 aranykoronáról 8 aranykoronára történő mérséklést adtunk. Tö­rökország lekötötte továbbá számos, különösen Törökországot érdeklő déligyümölcsnél, török olivabogyónál és más cikkeknél a szerződéses telpeket. Ezenkivül kötelezettséget vállaltunk. Törökországgal szemben abban a tekintetben is, hogy Törökországban évenként 600.000 kilo­gramm mennyiségű török dohányt fog a ma­gyar dohányjövedék bevásárolni. Ez olyan 1 kö­telezettség, amely különösebb jelentőséggel nem bir, amennyiben a Törökországban éven­ként vásárolni szokott dohány mennyisége rendszerint felül szokta haladni ezt a mennyi ; séget . Az egyezmény maga ket év tartamára köt­tetett. Azért csak ilyen rövid időrei, mert két év múlva lejár Törökországnak a lausannei S7or"ző'dése ós erre az időre Törökország termé­szetesen igyekszik magának a szabad kezet f°ntairfani. Abban az esetben azonban, ha a szerződés felmondása egyik részről sem törté­nik meg, a szerződés automatikusan meghosz­szabbittatik hathónapi felmondási időhöz kötve. Á szerződés részletes tárgyalásánál bátor leszek egy, a szerződést aláiró záró jegyzőkönyv magyarázatát tartalmazó függeléket javasolni, amely megmagyarázza, — miután Török­országban ezidőszerint papirvámok van­nak, — hogy amennyiben a török va­luta változnék, milyen változás estében nyer­nek az indexek a vámtételek kiszámításánál szintén megfelelő alkalmazást. A papirvámo­kat ugyanis a török tarifa szerint bizonyos fix szorzószámmal szokták kiszámitani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom