Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-47

114 Az országgyűlés hépviseíöházának 47. ülése 1927 május 16-án, hétfon. Ha tehát ez igy van, akkor a leghatározottabban vissza 'kell utasitanom azt, mintha mi népoktatási célokra nem költenénk eleget, mintha a mi egész akciónk központjában épen nem a népiskolák fellendítésére irányuló akció állana. Két'hly Anna igen t. képviselőtársam egy nagyon szép pedagógiai beszédben, — amelynek mélységét, talán csak bizonyos pártpolitikai elfogultság haladta felül — de el kell ismernem, hogy a maga ideológiája szempontjából a kérdést különös szakértelemmel tárgyalta, ugy állította be az én politikámat, mintha az kimerülne az iskolák építésében és a tanítói állások szervezésében, mintha mi az iskolák belóletével nem foglalkoznánk eleget. Egy másik külállamnak a viszonyait állította oda olyannak, mint amelyet didaktikai téren — vagy mondjuk, szorosabban mathodikai téren —követni kellene. Ezzel szemben rá akarnék mutatni arra, hogy alig van iskolafajta, amelynek ministerségem alatt épen belső életét ne igyekeztem volna — nem szeretem azt a szót használni: megreformálni — a modern kor pedagógiai haladásával összhangba hozni. Szeretnék pár szót szólani a népiskolák uj tantervéről, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl és a közéven.) amelyet' életbeléptettem. Már a világháború előtt és a háború alatt is uj ismeretekkel kellett kiegészítenünk az 1905. évi népiskolai tantervet, de különösen a gazdasági, egészségügyi és nemzetnevelői cél hatásosabb hangsúlyozása vált szükségessé. A háború után a nagy tömegek kulturális gondozását tűzvén ki célul, a beiskolázással és az iskolaépítéssel egyidejűleg készíttettem olyan uj tantervet, amely az előbb emiitett pótlásokat szervesen magában foglalja és a pedagógia haladásával lépést tart'. Ez a tanterv a nemzetnevelést azzal szolgálja, hogy a magyar nyelvet az iskolai munka középpontjába állítja és az élő beszéd és a fogalmazás tanítását hangsúlyozza. A szülőföld természeti és kulturális viszonyainak megbeszélésével az ország- gazdasági és művelődési viszonyainak megértését előkészíti, a család és a község múltjának megismertetésével átvezet a hazai történetbe, a családtagok és szomszédok békés együttmunkálkodásának elemzésével észrevétlenül megkezdi az állampolgári nevelést. A gazdasági ismeretek és gyakorlatok szolgálatába állítja a természeti ismereteket. Nem tanítunk mereven elkülönített álattant, növénytant, ásványtant és természettant, hanem a környezet gazdasági és háztartási életéből vett feladatokat a gyermek értelméhez mért természettudományi ismerelíeikkel magyarázgatjuk. Ahol a helyi viszonyok megengedik, gyakorlati munkát is végeztetünk az iskolai élettel és az összes tárgyakkal kapcsolatos egészségtani vonatkozásokon kívül külön egészségtant is tanítunk. Az uj tanterv az eddigiektől eltérőleg kitűzi a népiskola célját is. Azt mondja (olvassa); »A népiskola neveljen a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és tudatosan hazafias polgárokat, akik a műveltség alapelveit birják és gyakorlatilag érvényesíteni tudják«. Ez nagyon fontos, épen azért, mert a népiskolai munka középpontjába a tanítási anyag helyett a nevelés célját helyezte (olvassa): »A gyermeket nem tömjük válogatás nélkül ismeretekkel, hanem a célt nézzük. A célnak megfelelően válogatjuk az életből az anyagot és nem a tantárgyak elvont rendszerei szerint.« A természetes környezet, a közvetlen szemlélet és a maga erején való kifejezés ilyenmódon való hangsúlyozásával a népiskolai módszer is megváltozott. A tanítás alapja nem a könyv, hanem az élet. A tanitó nem merítheti isjmereteit csupán a könyvből, Jaanem kénytelen környezetet megfigyelni. Ezzel ellentétben sok olyan anyag, amelyet régen csak a rendszer kedvéért tanítottak, elesik, kevesebb lesz a szótanulás és közelebb fórkőzhetünk az egyszerű nép észjárásához. Az emberek nyilt szemmel járnak a világban, megnézik a dolgokat, Ítéletet alkotnak és a maguk ítéletét fejezik ki szóban és Írásban. A nevelés egyrészt más lesz minden iskolában, a helyi viszonyok különbözősége" szerint, másrészt egy lesz az egész országban, mert egy cél felé törekszik. Régen az iskolából kikerült gyermek csak felejtett abból az elméleti anyagból, amelyet a népiskolában tanult, ezután azt akarjuk, hogy egész életén át még tovább tanuljon a szerint az új módszer szerint, amelyet az uj iskolában elsajátított. (Helyeslés jobbfelől és a közéven.) Méltóztatnak tehát ebből a rövid összefoglalásból, amelyet készíttettem, látni, hogy egészen uj tantervvel, egészen uj rendszerrel állunk szemben, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) ahol nem a könyvismeretekkel és nem az ismeretek tömegével akarunk hatni, hanem önálló gondolkozásra, önálló ítélkezésre, a judicium fejlesztésére neveljük a gyermekeket. itt van azonban a tanítóképző reformja is, amely intézetet négyévesről ötévesre emeltünk fel, megtöltöttük anyagi tartalommal és kiadtuk a hozzávaló módszeres utasításokat és a ké^ pesitési szabályzatot. Teljesen uj tantervet kapott és átszerveztük az óvónőképzőt is. Eddig a kétéves óvónőképző tanfolyamon nem lehetett elsajátítani azokat az ismereteket és ügyességeket, amelyekre szükség van, különösen most, amikor az óvónőkre olyan nagy szociális hivatás vár. (Ugy van! Ugy van! jobb felől) Ma nem akarunk az óvodában a népiskolánál alsóbbfoku tanítást végezni. Ma gyermekápolást akarunk, szociális és közegészségügyi munkát is. Épen ezért három évre emeltük fel az óvónőképzést és még egy gyakorlati évet csatoltunk hozzá, egészen uj beállítás alapján, a szociális és közegészségügyi gondolatok hangsúlyozásával. T. Ház! Nem lehet egészen igazságosan azt mondani, hogy az iskola belélete szempontjából itt semmi sem történt. Én azonban ugy éreztem, hogy ezek a pedagógiai és módszertani kérdések a nagy nyilvánosságot talán kevésbé érdeklik, mint hogyha a magyar nemzetnek azzá] az alapprolémájával foglalkozom itt a Házban, hogy miként ragadjuk ki ezt a nemzetet az analfabetizmus karjaiból. Ehhez pedig a tanitóállomásokat kellett szaporítani és termeket kellett építtetni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Könnyű taktika politikai vitákban, hogyha valami folyamatban van, akkor feláll valaki és azt javasolja, hogy azt az akciót meg kell indítani. (Derültség jobbfelől.) Ebben a Házban velem szemben minden évben egyszerkétszer felfedezték a tanyai iskolát. Amikor három évig már gombamódra emelkedtek az Alföldön a tanyai iskolák, akkor egyszerre csak cikkeket olvastunk és nyilatkozatokat hallottunk, melyek figyelmébe ajánlják a kultuszministernek a tanyai iskolákat. (Derültség jobbfelől.) Menjenek le az illetők Szegedre, Kecskemétre, Ceglédre, a nagy Alföldre ós kérdezzék meg- a népet, hogy mi történik ott. Azok majd ki fogják oktatni azokat, akik utólag felfedezik a tanyai iskolák nagy jelenl tőségét. _.\;_ :

f'í_J