Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-47

r Az országgyűlés képviselőházának szagra organikusan és statisztikai és geográ­fiai alapon felállított nagy programm alapján lehet sikeresen vinni. (Ugy van! a jobbolda­lon.) Mi ezen az alapon felállítottunk egy nagy programmot és felállítottunk egy kisebb "úgynevezett sürgős programmot. Azok a szá­mok, amelyeket most mondok, nem a mostani időtől számítanak, hanem, .attól az időtől fogva, amikor három évvel ezé lőtt a nagy építési akciót megkezdítük. Visszaszámítva tehát at­tól az időtől, a nagy programm 7000 objek­tumra terjedt ki, — tantermek és tanítói la­kások — a sürgős programm pedig 4791 objek­tumra. Most e sürgős programm lebonyolítá­sának munkájában vagyunk. Én 1927 május 1-ével, tehát körülbelül két héttel ezelőtt zá­rattam le az adatokat. Ezek szerint eddig le­tárgyaltunk 2571 objektumot. Ebből teljesen el­készült 889 objektum, épülőben van 343 objek­tum. De ez a szám időközben is megnöveke­dett, mert az építési kampány különösen a tanyákon, ahol rosszak az utak és sáros, ned­ves időben nem lehet anyagot szállítani, ké­sőbb, májusban megkezdődött, a tavaly le­tárgyalt építkezések tehát most indultak meg szukcesszive. Nem zárkózhattam el az elől sem, hogy egyes teljesen elavult épületieket modernizáljunk. így 56 objektum átépítését határoztuk el, amiből 27 elkészült, épülőfélben van 29. Sajnos, a sürgős programúiból még tárgyalás alá nem vétett 2164 objektum. s Azt hiszem, hogy ennek a 2164 objektum­nak megépítése — amint erre Karafiáth igen t. barátom szép beszédében is rámutatott .— becsületbeli kötelességünk, Eötvös József nép­oktatási törvényének 60. évfordulója alkalmá­ból, mert ha van primerszükségletet, első­rendű szükségletet megállapító törvény, akkor az általános tankötelezettség az. (Ugy van! Vgy van!) Hatvan év valójában elégséges idő arra, hogy ilyen primerszükségletet magában­foglaló törvényt végre lehessen hajtani. Én ugy fogom fel, hogy a magyar nemzetnek be­csületbeli kötelessége az, hogy ezt a törvény most már teljesen és véglegesen végrehajtsa. (Élénk helyeslés.) Ha most már a fedezetet számítom, egy­egy objektum építése 12.707 pengőbe kerül és a kultuszministerium műszaki osztálya állandó küzdelemben van az anyagárak emelésének tendenciájával. (Erdélyi Aladár: A kartellek!) Talán nem egészen eredménytelenül folyik ez a küzdelem, de erről a helyről is szeretnék — bár nem vagyok gazdasági minister — mind­azokhoz fordulni, akik az építkezések árait be­folyásolhatják. Még pár évvel ezelőtt min­denki csak munka után, vállalkozási lehetőség után, értékesítési lehetőség után sóvárgott és most, amikor végre az állam nagy összegeket mozgat meg beruházások céljára, (Ugy van! Ugy van! a jobb- és baloldalon. — Gaal Gas­ton: A mószkartell, cementkartell! — Egy hang a baloldalon: Téglakartell! — Erdélyi Aladár: A kartellek eredménye! — Zaj.) most, amikor a tisztes ipar megtalálhatja a maga számítá­sát, a beruházásokat végrehajtó ministernek állandóan az árak emelésének tendenciájával kell küzdenie. Mindent el fogok követni a magam részé­ről, hogy ez az akció sikerüljön, de a ministeri akciónak mindenesetre külön nyomatékot ad az, ha a magyar közvélemény tudja, hogy Ma­gyarország országgyűlése, Magyarország par­lamentje ezt a nemes küzdelmet helyesli és tá­T> mogatja. (Ugy van! Ugy van!) Ha most már a jelzett egységárat veszem alapul, ennek a 4791 objektumnak, amely a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. Í7. ülése ÍÖ27 május Í6-án, hétfőn. 1Ü sürgős programmban van, 60,879.000 pengőbe kerül a megépítése. Ebből az államot terheli: építési segély, építési kölcsön, ott* ahol a köz­ségek szegények, mert nem szoríthatjuk be a községeket abba, hogy nagy kamatozás mellett maguk vegyenek fel kölcsönt, (Helyeslés a jobboldalon.) azután a szervezési és műszaki költségek. Ebből az összesen 60,879.000 pengő összköltségből 44,340.000 pengő jelentkezik mint állami teher. Az akció kezdetétől egészen eddig a költségvetési évig erre a célra már rendelkezésemre bocsátott a törvényhozás 16,020.000 pengőt. Ebben a budgetben ós a hasz­nos beruházásoknál 10 millió pengőt kértek ugy, hogy a két tétel, amely már biztosítottnak lát­szik, ha a t. Képviselőház ezt megszavazza, 26,020.000 pengő. Szükséges lesz még két költ­ségvetési év folyamán 18,320.000 pengőre, amely két tétel együtt kitesz 44,340.000 pengőt, vagyis azt a szükségletet, amely az államra hárul. Ezzel a sürgős programm le lesz bonyolítva és ha ezt lebonyolítottuk, akkor emelt fővel áll­hatunk itt ebben 1 a trianoni szerencsétlenség következtében megcsonkult országban, mért rendbe tudtuk hozni állami népoktatásunkat, ami talán szerencsésebb viszonyok között ilyen üteimben nem sikerülhetett egészen. Ha most már, azt vizsgáljuk, hogy régebben a nagy Magyarországon mik költettek népokta­tási célokra, akkor a következőket látjuk. Ezt csak azért vizsgálom, mert ismételten azzal a szemrehányással találtam magamat ismémben* hogy én nem a népoktatást támogatom eléggé. Én ezekkel a taktikai okokból táplálkozó ten­denciózus beállítás okkal nem tehetek mást, minthogy a tények bunkójával fejbeüssem őket. (Helyeslés.) Tehát nehogy az a látszat ke­letkezzék, hogy most olyan kultúrpolitika fo­lyik, amely egyoldalúan kedvez a magas mű^ yeltségnek, azért vagyok kénytelen ehhez az érveléshez nyúlni, különben valóban nem fá­rasztanám a t. Képviselőházat ezeknek az ada­toknak felsorakoztatásával. (Halljuk! Hall­juk!) 1895-ig minimális összegek adattak népok­tatási célokra. A millenium táján nagy hivatali elődömnek, Wlassics Gyulának volt zseniális ötlete az, hogy felhasználja a millenium. alkal­mát arra, hogy az akkori pénzügymiinisterinm­tól, — mert szerencsére a mostani pénzügy­minister urnák és pénzügyministe T­í " h, niiak egé­szen más a felfogása — bizonyos öszegeket sze­rezzen erre a célra. 1895-ben kapott 1,533.000 aranykoronát, 1896-ban, a millenium évében 1,191.000 aranykoronát, 1897-ben 1,244.000 arany­koronát, 1898-ban 1,275.000 aranykoronát, 1899­ben 2,471.000 aranykoronát, — Nagy-Magyarorr szagon* háromszor ekkora országban. És mi eb­ben az egyetlen évben 10 millió pengőt fordí­tunk erre a célra. (Zaj a jobboldalon. — Maday Gyula: A hadsereg elnyelte! Bécs!) Ezért, — amiint értesülve vagyok — Wlassics őexcellen­ciáját Bécsben is bepanaszolni igyekeztek, hogy felesleges kulturális költségeket okoz. Ha az aktákat megnézi az ember, lélekemelő azt látni, hogy hivatali elődeim, Wlassics, Berzeviczy, Zi­ehy és Apponyi őexcellenciája micsoda heroi­kus küzdelmet folytattak a szükségesi hitelek előteremtésére, így azután növekedtek a hite­lék, úgyhogy 1911-ben 2,249.000, 1912-ben 2,593.000, 1913-ban 2,821.000 és 1914-ben 2,844.000 aranyko­ronát bocsátottak erre a célra rendelkezésre. Igaz, ezek az illető ministerek politikai súlyuk teljes latbavetésével, a kabinetkérdés felvetésé­vel tudták csak ezt elérni, mert nem találtak meghallgatásra. " , 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom