Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-47

1ÖÓ r Ast országgyűlés hépvisetőíiázánc tályban volt 3, az V. fizetési osztályban ~19, a Vl.-ban 25, a VIL-ben 26, a VIIH-ban ! 24, a IX.-ben 23 és a X.-ben pedig 16, összesen 136 állás. Ugyanakkor a kultusztárca alá tartozó összes alkalmazottak létszáma az 1914/15. évi 21.425-ről 18.681-re csökkent és igy a fogalma­zási szak létszáma az összlétszámhoz ará­nyítva a korábbi 0:42%-ról 0:73%,-ra szökkent. Ezt a megduzzadt létszámot érte azután a létszámcsökkentés. Véleményem szerint a lét­számcsökkentések eredményének vizsgálatánál mindig: szem előtt tartandó, hogy mennyi volt tulaj donképen létszám, amelyből kiindulva kellett a tisztviselői létszámokat megfelelően lecsökkenteni. Ha pedig ezt szem előtt tartjuk, csak akkor fogjuk megérteni, hogy mennyi te­mérdek kettétört karrier, könny, bánat, szomo­rúság és gyakran anyagi romlás kisérte a salus rei publicae elvnek gyakorlati alkalmazását. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) A] kultusztárca központi igazgatás fogalma­zási szakánál végrehajtott létszámcsökkentés után a most' tárgyalás alatt álló költségvetési előirányzatiban felvett líétszám 68, mely az egyes fizetési osztályok között a következőképen oszlik meg: a IV. fizetési osztályban, tehát a helyettes államtitkárok fizetési osztályában az állások száma 2, az V. fizetési osztályban 9, a VI. fizetési osztályban 15, a VII. fizetési osz­tályban 22, a VIII. fizetési osztályban 20, ösz­szesen 68. Ugyanekkor a kultusztárca össz­létszáma 13.260, tehát a fogalmazási szak lét­száma az összlétszám ö*51%-a. Ezekből az általam ismertetett adatokból véleményem szerint a következői megállapítá­sokat vonhatjuk le: I. A kultusztárca központi igazgatás fogal­mazási szakának 1927/28. évi létszáma, 22-vel kevesebb, mint' amennyi az 1914/15. évi költségvetésben rendszeresítve volt állások összlátszáma ami százalékban kifejezve 22*44%-os apasztást jelent. Máskép kifejezve ezt, a fogalmazási szaknak 1927/28. évi költség­vetési létszáma az 1914/15. évi költségvetési lét­számnak már csak circa 75%-a, véleményem szerint tehát igen tekintélyes és az ország te­rületi csökkenését figyelembe vevő apasztás­tól lelhet itt megállapítani. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, mél­tóztassék beszédét befejezni, minthogy beszéd­ideje lejárt. Szinyei Merse Jenő: T. Ház! Ezeknek az adatoknak ismertetése után legyen szabad még csak két körülményt megemlítenem és ezekre az igen t. minister ur figyelmét itt felhívni. Az egyik az, hogy a jövő évi költségvetés Összeállításnál méltóztassék ugy, amint az a múltban is volt, a központi szolgálattételre berendelt azoknak az állami és közalapítványi alkalmazottaknak létszámát is a központi igazgatás cím indokolásában kimutatni, akik illetményeiket nem a központi igazgatás címé­nek terhére élvezk. Másik kérésem pedig az volna, hogy az 1923 : XXXV. te. IV. fejezetó­m k 21. §-ában foglalt annak az intézkedésnek végrehajtása, amelynek értelmében a vallás­os közoktatásügyi ministerium fogalmazási karában való kinevezés az 1883 : 1. tcikkben foglalt feltételeken felül bizonyos egyetemi tantárgyak hallgatásától, a fogalmazói karban való véglegesítés pedig a vallás- és közokta­tásügyi minister által megállapítandó vizsgá­lat sikeres letételétől tétetett függővé, minél előbb történjék meg. A rovatot egyébként elfogadom. (Helyes­lés a jobboldalon.) c 47. ülése 1&27 május 16-án, kétfon. Elnök: Szólásra következik:? Urbanics Kálmán jegyző: Frühwirth Mátyás! Frühwirth Mátyás: Mélyen t. Ház! Méltóz­tassanak megengedni nekem, hogy abban a hatalmas munkakörben, amelyben a kultusz­minister ur dolgozik, két dolgot említsek meg és ajánljak figyelmébe a minister urnák. Meg váigyok győződve arról, — és a keresztény gaz­dasági szociális párt is örömmel üdvözölte a minister urnák azt a munkaprogrammját, amellyel nekilátott ennek a nagy feladatnak — hogy a minister ur a magyar nép művelt­ségét, gazdasági tudását ennek a programúi­nak megvalósításával emelni fogja. A központi iguzgatás nagy, hatalmas feladatok előtt áll és - szinte meglep bennünket az az adat, ame­lye tt-előttem szólott igen t. képviselőtársam az előbb itt felolvasott, hogy a központi igaz­gatás annak a rengeteg nagy uj feladatnak, amelyet a minister ur programmja rá hárított, bár 25—30%-kai csökkent azoknak száma, akik a ministeriumban ezt a belső erőt képviselik, mégis meg tud felelni s igy most duplán cso­dálkozunk azon a nagy munkán, amelyet a minister ur munkatársai képesek voltak elvé­} gezni a legutóbbi néhány esztendő alatt. Ezek az adatok is bizonyítják, hogyha a ministeriu­mok közül valahol nagy szorgalommal ós nagy fürgeséggel dolgoznak, akkor a kultuszminis­teriumról lehet ezt elsősorban elmondani. Fel akarom hivni a minister ur figyelmét arra, hogy azok az intézkedések, amelyek a for­mális tudás elsajátítására vonatkoznak, na­gyon fontosak ós mi hajlandók vagyunk ezen a téren igen messzire menni a minister ur tá­mogatásában. Fel akarom hivni a minister ur figyelmét azonban arra is, hogy a lakosság a maga műveltségét nem annyira az iskolában szerzi, hanem a nagy tömegek, valójában és alapjában az iskolánkivüli életben, felnőtt ko­rukban szerzik meg a tudásnak s a műveltség­nek azt a fokát, amelyet ma a magyar nép kép­visel. Szeretném a minister ur figyelmét fel­hívni arra, hogy az iskolánkivüli népoktatásra a jövőben nagy gondot forditson. Eleinte azt láttuk, hogy a minister ur nagy hozzáértéssel és kellő érzékkel hivta össze azokat az ankéte­ket, amelyeken megjelölte azokat az utakat, amelyeken a minister ur haladni akar. Azután bizonyos elernyedést, bizonyos pauzát láttunk, bár igaz, hogy nagyon sok történt a törvény­hatóságokban ós a városokban is az iskolán­kivüli népoktatás megszervezése körül. Láttuk azt is, — és figyeltük a minister ur munkáját ebben az irányban is — hogy mi történt benn, a ministeriumban, az iskolánkivüli népműve­lés tekintetében. Látjuk az elevenséget és lát­juk egy nagy akcióprogramm kezdetét is. Mi csiak azt szeretnők kérni a minister úrtól, hogy ezt az akcióprogramm ját folytassa ós az isko­lánkivüli népoktatásról szóló törvényjavasla­tát tényleg lehetőleg mennél előbb hozza a par­lament elé. A leventeoktatás intézményét én örömmel üdvözöltem és ennek kiépítését mindenütt, ahol befolyásom volt, elősegítettem. Rá kell azon­ban mutatnom arra, hogy a leventeintézmény a nemzet szempontjából csak egyoldalúan van kihasználva. Nemcsak a sportnak, a testgya­korlásnak kell hogy alapja legyen a levente­intézmény, hanem télen az iskolánkivüli nép­oktatásba is be lehet vonni, mert hiszen bűn volna ezt a teret parlagon hagyni. Sokszor jön­nek a szülők a képviselőkhöz és panaszolják, hogy nyáron elvonják gyermekeiket a munká­tól, télen pedig, amikor arra idő volna, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom