Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

Az országgyűlés képviselőházának nitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt rovatot elfogadadni, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a rovatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 2. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): »2. rovat. Dologi kiadások: 530.010 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): »3. Vizépitmények és vontató utak fentartására és hajózási akadályok eltávolítására : 5120 pengő.« Reischl Richárd ! Reischl Richárd : Elállók a szótól. Elnök : Reischl Richárd képviselő ur elállott a szótól. A rovat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. rovat. Perlaki György jegyző {olvassa): »4. rovat. Partomlások meggátlására és vízmosások megkötésére: 10.302 pengő.« Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): »5. rovat A dunabogdányi kincstári kőbánya kezelésére: 71.949 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): »6. rovat. Halászat fejlesztésére: 10.000 pengő.« Melczer László! Melczer László: T. Ház! Méltóztassék nekem megengedni ennél a rovatnál, hogy a nyilt vizek halászatának törvényileg összevont bérbeadására reflektáljak. Ez az intézkedés, ahogy most végvQ van hajtva, nem a halak kíméletére, hanem a halak pusztítására alkalmas. Szolgálok például saját esetemmel. Nekem a Sajón körülbelül 140 katasztrális hold Sajómedrem van. Én ott a halat gondoztam, szaporitottam, de miután ez is a miskolci körzethez tartozik, ez a miskolci körzettel együtt kiadatott olcsón bérbe, a bérlők albérletekbe adták ki, ugy hogy most az az eset állott elő, hogy az én vonalamon a cigányok raja halászik minden ellenőrzés és minden kimélet nélkül; hiába panaszkodom, orvoslás nincs. Ez semmiesetre sincs a halkimélés javára, és ezért kérnem kell a minister urat. méltóztassék betekinteni ezeknek a bérleteknek kiadásába és méltóztassék talán odahatni, hogy ahol egy nagyobb komplexum van egy kézben, épugy mint a kötelező vadászati bérbeadásoknál 200 hold már kivétetik a bérbeadás alól. itt a halászatnál is a 100 katasztrális holdon felüli területek vétessenek ki a kötelező bérbeadás alól, mert hiszen ekkora területen a tulajdonos saját belátása szerint csinálhatja a halkiméletet, Az ottani holt Sajón magam is szeretnék halten y ész test létesíteni, de hogy fogjak hozz.'"', amikor tulajdonommal nem rendelkezem szabadon? Hiszen ez nagy költséggel jár! Épen ezért kérem, méltóztassék ezt a kérdést megfontolás tárgyává tenni és ahol nagyobb komplexum, 100 katasztrális holdon felüli terület, tehát majdnem egy szakasz egy kézben van, méltóztassék azt a köíélező bérbeadás alól kivétetni. Elnök: Kivan-e még valaki szólni*? (Nem) Ha senki szólni nem. kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Képviselőház ! Mint ahogy délelőtti i beszédem folyamán emiitettem, a halászatnak most külön rovatot nyitottam, mert meggyőződésem, hogy nemcsak közélelmezési, hanem közgazdasági szempontból is fontos gazdasági ágazat ez, s az export szempontjából is nagy jelentőséggel bir. Épen a 3. ülése 1927 május 10-én, kedden. 389 legutóbbi napokban kerestem meg a belügy minister urat, aki köteles ellenőrizni, hoiry a halászati tilalmi idők pontosan betartassanak, és sürgettem nála, hogy a legintenzívebb ellenőrzést gyakorolja a tekintetben, bogy rablógazdálkodás a halászat terén elő ne álljon. A belügy minis ter ur az intézkedést meg is tette és megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy rövidesen meg fogja látni, hogy ott cigányok nem fognak tömegesen halászni az esetben, ha halászati joguk arra a területre nincsen. (Melczer László : Van joguk ! Albérlők !) Ha van joguk, az más. Akkor nem jogtalanul halásznak és nem orvhalászatról van szó, hanem jogos halászatról van szó. (Melczer László : Van joguk, elég sajnos !) Ha joguk van, akkor nem akadályozhatjuk meg őket. Itt csak az a baj, hogy hozzám olyan jelentések érkeztek, hogy a halászati tilalmi időket nem tartották be rendesen, és ennek lett az a kihatása, hogy nagy mérvben visszafejlődött a haltenyésztés, Én ezen a téren akartam rendet teremteni, amikor a bel ügy minister úrhoz megkeresést intéztem és azt biszem, ennek hatása meg is lesz. Ami most már a képviselő ur által felvetett azt a kérdést illeti, hogy egy ilyen nagyobb vízfelületű tulajdonjog esetén azt a területet önálló, külön halászterületnek minősitsük, ezt megfontolás, tanulmányozás* tárgyává fogom tenni és ha indokoltnak és joarosnak találom ezt a kivánságot, megnyugtatom a képviselő urat, hogy ezt meg fogom tenni. (Helyeslés.) Elnök : A rovat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik : Rendkívüli kiadások, átmeneti kiadások, 1. rovat. Perlaki György jegyző (olvassa): »Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Öntözések támogatására és az ország vizerőkészletének tanulmányozására : 1752 pengő.« Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa) : »2. rovat. Közérdekű lecsapolások előmozdítására és a pestmegyei belvízrendezés előmunkálataira az 1923 : XLI. te. alapján : 33.520 pengő.« Takáts Géza ! Takáts Géza : T. Ház. (Halljuk ! Halljuk !) Végtelen örömömre szolgál, hogy a magyar törvényhozás házában első beszédemet épen annál a tárcánál mondhatom el, amelyet nagyon szeretek és végtelenül tisztelek. Ugyanis magam is a földmivelésben növekedtem és kerületemnek 95%-a földmives nép, tehát a kormánynak ahhoz a tagjához, aki a földmivelésügyi tárcát képviseli, teljes szívvel és szeretettel ragaszkodom. De bármenynyire is bizalommal vagyok a kormánnyal szemben, különösen a földmivelésügyi minister úrral szemben, mégis aggályaim vannak a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek jlecsapolásáról szóló 1923. évi XLI. tcikkel szemben, amelyet ezideig még nem hajtottak végre ugy, ahogy azt a magyar föld megkívánná. Magyarországon ármentesitő társulatok dolgoznak, amelyeket dicséret illet, mert nagyon szépen és nagyon jól gazdálkodnak. De ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy Magyarországon állandóan több, mint 180 ezer hold van víz alatt. Ezt a földet meg lehet javítani, illetőleg vízmentessé tenni, de természetes hogy ez költséggel jár. Ebbe a 180 ezer holdba még nincs beleszámítva a szegedvidéki árterület, amely szintén 180 ezer hold. A rendelet, illetőleg a törvény kimondja azt, hogy a földmivelésüeryi miuister urnák azokat a földtulajdonosokat, akiknek árterülete nem tartozik ármentesitő társulathoz, jogában áll utasítani arra, hogy saját költségükön ármentesitsék földjüket. Dicséretére legyen mondva a magyar királyi földmivelésügyi minister urnák, ezzel a joggal