Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-43
390 Az országgyűlés képviselőházának még nem is élt. De nem is élhet ! Ha ugyanis a minister ur ezt a törvényt ma végrehajtaná, akkor az a gazda tönkre lenne téve, mert a mai gazdasági viszonyok kö?Ött a mai nagy pénztelenségben a nagy kamatozás tönkre tenné azt a gazdát, akit a minister ur arra utasítana, hogy vizterületét mentse meg a viztől. Tudjuk és hirdetjük, hogy Magyarország agrárállam. Nekünk mindannyiunknak pártkülönbség nélkül össze kell fognunk, hogy ezt a nagykiterjedésű területet, amely most még használhatatlan, termékennyé tegyük, mert hiába vannak fényes paloták, hiába vannak bármilyen nagy vállalatok, ha a föld nem terem, itt minden összeomlik. (Ügy van! jobbfelől.) Nekünk mindannyiunknak, akik a földhöz ragaszkodunk, ragaszkodnunk kell minden talpalatnyi földhöz, amennyit csak termővé lehet tenni. Mély tisztelettel kérem a kormányt, különösen a földmivelésügyi minister urat, hogy jó szivvel és szeretettel munkálkodjék azon, hogy ezek a terméketlen földek termékenyekké tétessenek. Legutóbb is 435 millió koronát adtak 7 és Va%os kamatra az ármentesitő társulatoknak, de hogy őszinték legyünk, ez még igen drága. Kiszámitottuk, hogy ha ezt a 180 ezer holdat, amely Magyarországon állandóan viz alatt van, a földmivelésügyi kormány a pénzügyminister úrral egyetértve még jobban felkarolja, akkor holdanként €0 pengővel ármentessé lehetne tenni minden földet. Ez 10,800.000 pengőt tenne ki. Igaz, hogy ez sok, és a mai körülmények között nem is lehet követelni a kormánytól, hogy ilyen összeget adjon. A jövő évi költségvetésben ugyanerre az ármentesitésre a kormány előirányzott tudtommal 600 ezer pengőt. Nem sok. de mégis több a semminél, mert egy évig ebből lehet a munkálatokat folytatni. Nagyon lekötelezne a kormány engem és talán mondhatnám, összes képviselőtársaimat, ha minél olcsóbb kölcsönt szereznének az árterületek vizmentesitésére, esetleg külföldi kölcsönt; ugy hiszem szivesen adnák a tőkéjüket a magyar föld megjavítására s mi is nyernénk s ők is megtalálnák a biztos számitásukat. Ha mi 180,000 holdat ármentesitünk. A másik 180,000 holdról Szeged vidékén nem beszélek, mert mint biztos forrásból tudom, a kormány erről külön fog gondoskodni, vagy már gondoskodott is, ami nagyon helyes, mert azt a szegény Alföldet nekünk fel kell karolnunk és azt a sok vizet nekünk le kell szorítanunk onnan és termékennyé kell tennünk a földet. Én arra kérem a kormányt, különösen a földmivelésügyi minister urat, hogy a pénzügyminister úrral — akivel szemben a legnagyobb bizalommal viseltetem, mert már többször meggyőződtünk arról, hogy ő megértéssel viseltetik a földdel szemben — állapodjék meg, hogy ezt az összeget, amelyet az árterületek lecsapolására ad, minél olcsóbb kamat mellett adja, hogy a termelést tudjuk Magyarországon fokozni. (Helyeslés.) Ha ezt a sok földet, amely most még terméketlen, termékennyé tesszük, ezt a társadalom mindenféle rétege meg fogja érezni a napszámos, az iparos, a tisztviselő, mindenki, mert nem szabad lebecsülni 180 ezer hold föld termését. Nagyobb sú!yt kell tehát helyeznünk a földre, mint eddig, mert hiszen elvitázhatatlan, hogy a föld az ország legfontosabb tényezője, s bárki bármit beszél, ha nincs termés, nincs megélhetés. (Ugy van! Ugy van! Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezért küzdeni fogunk, hogy a magyar föld teremje meg mindig azt, amire szükség van. Én kérem, hogy a földmivelésügyi minister ur, akivel szemben a legnagyobb bizalommal viseltetem, kövessen el mindent ami a hatáskörébe tartozik, és — mint ahogy mondani szokás — álljon a gátra, és követelje, hogy a föld megjavítására ::. ülése 1927 május 10-én, kedden. pénzt adjanak, akkor mindannyian a földmivelés ügyi minister ur háta mögé fogunk állani. Kérem a földmivelésügyi ministet urat, hogy előterjesztett kérésemet szivesen fogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni ! Mayer János földmivelésügyi minister : Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Teljesen egyetértek Takáts Géza képviselőtársammal abban, hogy nagy jelentősége van minden tenyérnyi, minden talpalatnyi terület visszahóditásának a termelés szolgálatában. Erre a gazdasági ágazatra én rendkívül nagy súlyt helyezek. Délelőtti beszédemben fel is soroltam mindazokat az összegeket, amelyeket hasznos beruházások címén rendelkezésemre bocsátott a pénzügyi kormány. Ebből kitűnik, hogy a vizszabályozásokra, lecsapolásokra több mint tizenötmillió pengő fog rendelkezésemre állani a következő költségvetési évben. Azok a területek, amelyekre a mélyen t. képviselő ur hivatkozik, a Szeged felé gravitáló vadvizek területe. Ezen a területen mi már többször érintkezésbe léptünk az érdekeltségekkel. Nem kevesebb mint 160 ezer katasztrális holdnak a termelés szolgálatába való vonásáról volna ott szó. Ennek a Jeesapolási műveletnek költségei azonban olyan óriási Összeget jelentenek, hogy ugy látom, ennek a dolognak még kissé érnie kell. A lecsapolási törvény alapján módomban állana ezeknek a területeknek hatósági presszió utján a meglévő társulatok keretében való szervezkedését elrendelni és kivetni rájuk azokat a járulékokat, amelyek a szabályozással, a lecsapolással járnak. De az az érzésem, hogy annyira közel van a megereshez a dolog, hogy saját maguk önként fogják megszervezni magukat és ennek a szervezetnek keretében fogják ők maguk a terveket elkésziteni és végrehajtani. Mivel nem vagyok hive semmiféle hatósági erőszaknak és pressziónak, sokkal jobban szeretném, ha maga az érdekeltség szánná rá magát önként arra, hogy ebben az akcióban résztvegyen. Várok tehát még bizonyos ideig, amíg ez a kérdés megérik és az érdekeltség saját elhatározásából fogja a terveket megvalósítani. Amennyiben azonban ez nem következnék be, mégis csak kénytelen lennék rászánni magamat arra, hogy a lecsapolási törvény alapján az e területen már meglévő társulathoz kapcsoljam ezeket és kötelezővé tegyem az illetőkre azt, hogy a szabályozással, a le« ápolással járó járulékokat ők fizessék meg. (Helyeslés.) Sokkal jobban szeretném — ismétlem — ha ezt minden hatósági presszió, erőszak nélkül lehetne biztosítani. A t. képviselő ur sok alja továbbá a vizitársulatoknak nyújtott kölcsönök kamatait, magasnak tartja ezeket a kamatokat. Ezeknek a társulatoknak módjukban áll, amennyiben a privát tőke bevonásával olcsóbb kamatozású kölcsönt tudnak maguknak szerezni, az államnak visszadni ezeket az összegeket, úgy, hogy maguk a privát tőke bevonásával gondoskodjanak arról, hogy konvertálják ezeket a kölcsönöket. (Szabóky Jenő : Csak egy jó címet kérünk !) A napokban jött hozzám egy ajánlat, amely idevonatkozóan megtette a maga javaslatait. Ez az ajánlat, az abban foglalt kamatozás sokkal előnyösebb annál a kamatozásnál, amely most a vizitársulatokra nézve fennáll. Ez az ajánlat tárgyalás anyaga lesz és, nem akarok prejudikálni a tárgyalásoknak és megállapodásoknak s csak annyit vagyok bátor jelezni, hogy az állam arra fog