Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-37
Az országgyűlés képviselőházának 37. ülése 1927. évi április hó 8-án, pénteken, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1927/28. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. — A népjóléti ós munkaügyi és a kereskedelemügyi ministeri táfca. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapitása. — Az indítvány- ós interpeilációskönyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Bud János, Herrmann Miksa, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héj j Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Mándy Samu képviselő ur levelét, amelyben a t. Ház tudomására hozza, hogy az eddig viselt felsőházi tagságáról a felsőház elnökéhez intézett levelében lemondott s igy a folyó évi január hó 31-én tartott ülésben bejelentett összeférhetlenségi helyzetét • megszüntette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi azzal, hogy Mándy Samu képviselő ur képviselői jogának korlátozása egyidejűleg megszűnt. Bemutatom a t. Háznak a m. kir. közigazgatási biróság átiratát, amelyben közli, hogy a jászapáti választókerületben Imegvál ászt ott Hegedűs Kálmán képviselő ur megválasztása ellen dr. Pethes László és társai részéről beadott panasz ügyében az eljárást megszüntette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi s minthogy a képviselő ur megválasztása óta 30 nap eltelt s ellene kifogást nem tettek, őt végleg igazolt képviselőnek jelentem ki. Bemutatom a t. Háznak a belügyminister ur átiratait, amelyekben a kivándorlásról szóló 1909 : II. te. 6. §-nak rendelkezéseihez képest bejelenti, hogy hat külföldi gőzhajózási társaságnak már előzőleg adott és még a nemzetgyűlésnek bejelentett engedélyét 1927. évi december hó 31^éig meghosszabbította.. A belügy ministeri jelentéseket az engedélyokiratokkal együtt a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kivándorlási bizottságnak adja ki. Napirend^ szerint következik az 1927/28. évi .állami költségvetés (írom. 81) népjóléti és munkaügyi tárcájának folytatólagos tárgyalása. , . KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. Szólásra következik Griger Miklós képviselő ur, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Griger Miklós: T. Ház! (Halljuk! Halljuk') A (népjóléti tárca költségvetésének általános vitájában csak azért szólalok fel, hogy a t. Ház szives figyelmét a magam részéről is a szociális kérdésre irányítsam, ama problémára, amely mig megoldva nincs, lázban tartja a világot s amely érdemes arra, hogy a legjobb emberek és a legmélyebb elmék foglalkozzanak vele annál inkább, mert aktualitását a világháború elementáris erővel megérlelte és felszínre vetette. Az emberiség fejlődésének történetében a francia forradalom s annak uralkodó eszméje, a jogegyenlőség, kétségtelenül nagy szerepet játszott. Igaz, hogy a revulució hirneves alakjai nem voltak szalonemberek, nem voltak gentlemanek és egyikük sem volt olyan, akivel szívesen kezet fogni akarnánk,/ de azért el kell ismernünk, hogy kezük, mikor rombolt és robbantott, nemcsak rést, tért nyitott a fejlődésnek, hanem az emberi jogok kivivása terén pozitív jót is '(teremteti A nagy forradalom árja, mely meg akarja tisztítani a világot, olyan piszkos volt ugyan, hogy abban átlag csak mocskos fickóknak volt kedvük úszkálni, de azért vize mégis a fejlődés és haladás hegyeiről fakadt s a piszkos viz mégis csak viz volt, amely öntöz és termékenyit s az az eleven erő mégis csak erő volt, amely előrevitte a világot egy magasztos cél és fenséges eszme, a jogegyenlőség felé. Ám csakhamar kitűnt, hogy a jogegyenlőség önmaga nem boldogítja az, emberiséget, hogy a nagy szavak: »szabadság, egyenlőség, tesvériség« voltaképen csak sziporkázó, lobogó jelszavak s hogy a francia forradalom — bár jó szolgálatot tett az emberiségnek, amikor teret nyitott a harmadik rendnek és a szabadságból többet juttatott az, embernek — nem biztosította az élet igazi szabadságát, a közönséges emberi éle lehetőségét. Kitűnt, hogy a jogegyenlőség a szociális egyenlőség, illetve a gazdasági javak egyenletesebb megoszlása nélkül illúzió. 7
