Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

446 'Az országgyűlés képviselöházánah inert sajnos, nagyon elharapódzott ez a játék és különösen sajnálatos, hogy nagymértékben nők kapcsolódnak be ezekbe az üzletekbe, ame­lyek más téren még más erkölcstelenséget is hoznak. (Ugy van! Ugy van!) Én ezt az álla­potot nem fogom tűrni és amennyi szigort a fennálló rendelkezésekkel kifejteni tudok, azt ki fogom fejteni. (Élénk helyeslés.) Innen, er­ről a helyről hallják meg azok, akik ezeket a játékokat űzik, hogy még van idejük jó útra térni, de ha egyszer a rendőrhatóság kezére kerültek, nem lesz idejük csak a jövőre nézve a megtérésre gondolni, mert a legszigorúbb rendszabályokat fogjuk velük szemben foga­natosítani és itt nem leszek tekintettel sze­mélyekre és senkire nézve sem, mert ilyen rendszabályokat csak ugy tudok energikusan végrehajtani, ha nem kell kivételeket tennem, do nem ,is lehet és nem is szabad kivételeket tenni. (Élénk helyeslés.) T, Ház! Kötelességemnek tartom a képvi­selő urakat egy pár pillanatra egy olyan kér­déssel is foglalkoztatni, amely kérdésről itt szó nem esett, (Halljuk! Halljuk!) de azt hi­szem, hogy érdekli képviselőtársaimat. Ez a kivándorlás ügye. (Halljuk! Halljuk!) Erről a kérdésről csak röviden akarom a közvéle­ményt tájékoztatni. Mint méltóztatnak böl­csen tudni, a háború előtti kivándorlás túl­nyomó részben tengeren túlra irányult, még­pedig 1 főként az Északamerikai Egyesült-Álla­mokba s az európai területen inkább Auszt­riába és Németországba. Ez a helyzet a háború után teljesen megváltozott, amennyiben a há­ború óta kivándorlás az európai területen fő­leg két országba történt nagyobb mérvben, az egyik Törökország volt, a másik Franciaor­szág. A Törökországba való kivándorlás meg­lehetősen sok bajt okozott, úgyhogy az oda ki­vándoroltak segítségére kellett sietnünk, és csak hatósági közbenjárással és közbelépéssel sikerült a ministeri kiküldöttnek az állapo­tokat annyira vinni, hogy a nagyobb számban kint tartózkodó magyar munkásokat munká­hoz tudtuk juttatni; a munkához nem jutottak közül pedig egy pár százat a kivándorlási alap terhére a hazába vissza kellett szállit­tatni. Ugyanilyen helyzet állott elő Francia­országban is, ahol különben elég jó kereseti viszonyok voltak, de ahol decemberben meg­riasztottak bennünket azzal. — eleinte leg­alább arról volt szó, — hogy 20.000—30.000 mun­kás visszaszállításáról kell gondoskodnunk, akiknek megélhetése ott nem látszik bizto­sítva. Ottani követségünk azonban helyesen állapította meg, hogy ez a helyzet a tavaszra meg fog bizonyos vonatkozásban javulni — ez be is következett — és csak azoknak a család­tagoknak, nőknek és gyermekeknek a haza­szállítását tartotta a követség szükségesnek, akik a családfőknek ott csak terhére váltak. Tehát helyesen vált be a praejudicium, ameny­nyiben körülbelül csak 1400 ember tért vissza Franciaországból, a többieket pedig ottani kö­vetségünk a kivándorlási alap terhére látta el. Majdnem másfél milliárdot költöttünk az ot­tani magyar munkások ellátására, népkony­hák létesítésével és más segélyek nyújtásával. A tengerentúlra szóló kivándorlás tekin­tetében azt lehet mondani, hogy az Egyesült­Államok — az ottan beállított kvóta folytán, amely ©gy évre csak 450 embert engedélyez, — beutazási tilalmat állítottak fel saját terü­letükre, úgyhogy ez, a kontingens majdnem két évre teljes mértékben le van foglalva és pedig kizárólag az ott künn levők feleségei és gyermekei részére. Itt is humánus és szo­44. ülése 1927 május 11-én, szerdán. ciális [szempontokból kell eldöntenünk azt a kérdést, ineve'zetesen alig" tudunk másoknak kivándorlási engedélyt adni az Egyesült-Ál­lamokba, mint épen csak azoknak a család­tagoknak, akiknek családfője már hosszabb idő óta ott van, úgyhogy ilyképen elkerültes­sék az,, hogy két háztartás vitele az illetők exisztenciális létét támadja meg. Nagyobb a kivándorlás Kanadába, úgy­annyira, hoigy oda az idén is körülbelül 7000 lélek jelentkezett és körülbelül 2979 egyén vándorolt ki. Az ide kivandoroltaknak körül­belül 75—80 száizalóka elhelyezést is talált, több mint 20 százalék azonban ma sem tudott elhelyezkedéshez jutni. Igaz az is, hogy honfi­társainknak nincs meg a háború előtti kitar­tásuk, elcsüggednek, kóborlásra adják magu­kat, a városokba férkőznek be, ahol az ottani hatóságoknak adnak több-kevesebb dolgot. Mi igyekezünk magyar egyesületek létesíté­sével a dolgon segíteni és legalább addig is, miig elhelvezkednek. 'közbenjárni, hoierv külö­nösen a hosszú téli hónapokra, mert hiszien ott is rövid a nyári munkaidő, munkát ós megélhetést találjanak és sikerült is eze­ket a munkanélkülieket jórészben vasúti földmunkáknál alkalmazni. Legnagyobb volt magyar testvéreink ki­vándorlása az elszakított területekről, ahol jóformán hatósági nyomással vándoroltak, ki magyar testvéreink — Braziliába és Argen­tínába, úgyhogy ezek száma majdnem száz­ezret tesz ki, (Mozgás.) holott Brazíliában a háborús konjunktúrának vége szakadván, magyar testvéreink ma a legnehezebb és leg­súlyosabb helyzetben vannak. A magam ré­széről mindent elkövettem és elkövetek, hogy segítségükre jöjjek, ugy az anyagiak tekin­tetében, mint az ellátás terén. Legújabban kénytelenek vagyunk egy ujabb megoldási móddal is foglalkozni és esetleg föld vásárlá­sával igyekszünk az ott kint levő testvérein­ket telepítés utján földhöz juttatni. Ebbeli akciónkat egy ottani koirmámv támogatásával akarjuk keresztülvinni. A fedezet az akció­hoz rendelkezésre áll, úgyhogy elég jutányo­sán lehetne ezt a tranzakciót keresztül vin­nünk. (Helyeslés.) Csak megemlítem. hogy támogatjuk a magyar egyesületek létesítését anyagilag is, iskolaik felállításával is, iskola­könyveket és imakönyveket küldünk és a meglevő egyesületeket magyar nemzetiszínű zászlóval látjuk el. Braziliába két teljes am­bulatóriumot küldtünk ki, hogy az egészség­ügyi szolgálatban se állhasson elő fennaka­dás s örvendetes tény, hogy magvar testvé­reink között vannak orvosok, akik âz egész­ségügyi ellátást készséggel vállalják. Tekintettel a Párizsban kintlevő nagyobb magyarságra egy magyar otthon építését ter­vezzük Párizsban. A telek már meg van vásá­rolva, csak még azzal nem vagyunk tisztában, hogy az egyesületi házat milyen formában építtessük fel, mert otthonnak is szántuk és az egészségügyi szempontokra is figyelemmel kell lennünk, hogy a nagyszámú magyar munkás­ság itt is megkapja azokat az előnyöket, ame­lyeket részükre nyújtani tudunk. Ha valaki Párizsban súlyosan megbetegszik, az operáció elvégzése után azonnal kiteszik a kórházból, úgyhogy az utókezelésről ennek az otthonnak kellene gondoskodnia s azért kell gondoskod­nunk ott egy ilyen helyiség létesítéséről, amely az utókezelésre is felvevőképességgel bir. Ennyiben kivántam az igen t. Házat erről a kérdésről röviden tájékoztatni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom