Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-44
446 'Az országgyűlés képviselöházánah inert sajnos, nagyon elharapódzott ez a játék és különösen sajnálatos, hogy nagymértékben nők kapcsolódnak be ezekbe az üzletekbe, amelyek más téren még más erkölcstelenséget is hoznak. (Ugy van! Ugy van!) Én ezt az állapotot nem fogom tűrni és amennyi szigort a fennálló rendelkezésekkel kifejteni tudok, azt ki fogom fejteni. (Élénk helyeslés.) Innen, erről a helyről hallják meg azok, akik ezeket a játékokat űzik, hogy még van idejük jó útra térni, de ha egyszer a rendőrhatóság kezére kerültek, nem lesz idejük csak a jövőre nézve a megtérésre gondolni, mert a legszigorúbb rendszabályokat fogjuk velük szemben foganatosítani és itt nem leszek tekintettel személyekre és senkire nézve sem, mert ilyen rendszabályokat csak ugy tudok energikusan végrehajtani, ha nem kell kivételeket tennem, do nem ,is lehet és nem is szabad kivételeket tenni. (Élénk helyeslés.) T, Ház! Kötelességemnek tartom a képviselő urakat egy pár pillanatra egy olyan kérdéssel is foglalkoztatni, amely kérdésről itt szó nem esett, (Halljuk! Halljuk!) de azt hiszem, hogy érdekli képviselőtársaimat. Ez a kivándorlás ügye. (Halljuk! Halljuk!) Erről a kérdésről csak röviden akarom a közvéleményt tájékoztatni. Mint méltóztatnak bölcsen tudni, a háború előtti kivándorlás túlnyomó részben tengeren túlra irányult, mégpedig 1 főként az Északamerikai Egyesült-Államokba s az európai területen inkább Ausztriába és Németországba. Ez a helyzet a háború után teljesen megváltozott, amennyiben a háború óta kivándorlás az európai területen főleg két országba történt nagyobb mérvben, az egyik Törökország volt, a másik Franciaország. A Törökországba való kivándorlás meglehetősen sok bajt okozott, úgyhogy az oda kivándoroltak segítségére kellett sietnünk, és csak hatósági közbenjárással és közbelépéssel sikerült a ministeri kiküldöttnek az állapotokat annyira vinni, hogy a nagyobb számban kint tartózkodó magyar munkásokat munkához tudtuk juttatni; a munkához nem jutottak közül pedig egy pár százat a kivándorlási alap terhére a hazába vissza kellett szállittatni. Ugyanilyen helyzet állott elő Franciaországban is, ahol különben elég jó kereseti viszonyok voltak, de ahol decemberben megriasztottak bennünket azzal. — eleinte legalább arról volt szó, — hogy 20.000—30.000 munkás visszaszállításáról kell gondoskodnunk, akiknek megélhetése ott nem látszik biztosítva. Ottani követségünk azonban helyesen állapította meg, hogy ez a helyzet a tavaszra meg fog bizonyos vonatkozásban javulni — ez be is következett — és csak azoknak a családtagoknak, nőknek és gyermekeknek a hazaszállítását tartotta a követség szükségesnek, akik a családfőknek ott csak terhére váltak. Tehát helyesen vált be a praejudicium, amenynyiben körülbelül csak 1400 ember tért vissza Franciaországból, a többieket pedig ottani követségünk a kivándorlási alap terhére látta el. Majdnem másfél milliárdot költöttünk az ottani magyar munkások ellátására, népkonyhák létesítésével és más segélyek nyújtásával. A tengerentúlra szóló kivándorlás tekintetében azt lehet mondani, hogy az EgyesültÁllamok — az ottan beállított kvóta folytán, amely ©gy évre csak 450 embert engedélyez, — beutazási tilalmat állítottak fel saját területükre, úgyhogy ez, a kontingens majdnem két évre teljes mértékben le van foglalva és pedig kizárólag az ott künn levők feleségei és gyermekei részére. Itt is humánus és szo44. ülése 1927 május 11-én, szerdán. ciális [szempontokból kell eldöntenünk azt a kérdést, ineve'zetesen alig" tudunk másoknak kivándorlási engedélyt adni az Egyesült-Államokba, mint épen csak azoknak a családtagoknak, akiknek családfője már hosszabb idő óta ott van, úgyhogy ilyképen elkerültessék az,, hogy két háztartás vitele az illetők exisztenciális létét támadja meg. Nagyobb a kivándorlás Kanadába, úgyannyira, hoigy oda az idén is körülbelül 7000 lélek jelentkezett és körülbelül 2979 egyén vándorolt ki. Az ide kivandoroltaknak körülbelül 75—80 száizalóka elhelyezést is talált, több mint 20 százalék azonban ma sem tudott elhelyezkedéshez jutni. Igaz az is, hogy honfitársainknak nincs meg a háború előtti kitartásuk, elcsüggednek, kóborlásra adják magukat, a városokba férkőznek be, ahol az ottani hatóságoknak adnak több-kevesebb dolgot. Mi igyekezünk magyar egyesületek létesítésével a dolgon segíteni és legalább addig is, miig elhelvezkednek. 'közbenjárni, hoierv különösen a hosszú téli hónapokra, mert hiszien ott is rövid a nyári munkaidő, munkát ós megélhetést találjanak és sikerült is ezeket a munkanélkülieket jórészben vasúti földmunkáknál alkalmazni. Legnagyobb volt magyar testvéreink kivándorlása az elszakított területekről, ahol jóformán hatósági nyomással vándoroltak, ki magyar testvéreink — Braziliába és Argentínába, úgyhogy ezek száma majdnem százezret tesz ki, (Mozgás.) holott Brazíliában a háborús konjunktúrának vége szakadván, magyar testvéreink ma a legnehezebb és legsúlyosabb helyzetben vannak. A magam részéről mindent elkövettem és elkövetek, hogy segítségükre jöjjek, ugy az anyagiak tekintetében, mint az ellátás terén. Legújabban kénytelenek vagyunk egy ujabb megoldási móddal is foglalkozni és esetleg föld vásárlásával igyekszünk az ott kint levő testvéreinket telepítés utján földhöz juttatni. Ebbeli akciónkat egy ottani koirmámv támogatásával akarjuk keresztülvinni. A fedezet az akcióhoz rendelkezésre áll, úgyhogy elég jutányosán lehetne ezt a tranzakciót keresztül vinnünk. (Helyeslés.) Csak megemlítem. hogy támogatjuk a magyar egyesületek létesítését anyagilag is, iskolaik felállításával is, iskolakönyveket és imakönyveket küldünk és a meglevő egyesületeket magyar nemzetiszínű zászlóval látjuk el. Braziliába két teljes ambulatóriumot küldtünk ki, hogy az egészségügyi szolgálatban se állhasson elő fennakadás s örvendetes tény, hogy magvar testvéreink között vannak orvosok, akik âz egészségügyi ellátást készséggel vállalják. Tekintettel a Párizsban kintlevő nagyobb magyarságra egy magyar otthon építését tervezzük Párizsban. A telek már meg van vásárolva, csak még azzal nem vagyunk tisztában, hogy az egyesületi házat milyen formában építtessük fel, mert otthonnak is szántuk és az egészségügyi szempontokra is figyelemmel kell lennünk, hogy a nagyszámú magyar munkásság itt is megkapja azokat az előnyöket, amelyeket részükre nyújtani tudunk. Ha valaki Párizsban súlyosan megbetegszik, az operáció elvégzése után azonnal kiteszik a kórházból, úgyhogy az utókezelésről ennek az otthonnak kellene gondoskodnia s azért kell gondoskodnunk ott egy ilyen helyiség létesítéséről, amely az utókezelésre is felvevőképességgel bir. Ennyiben kivántam az igen t. Házat erről a kérdésről röviden tájékoztatni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.)