Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

Àz országgyűlés Mpviselohàzànak nagykorú felnőtt férfinak, csak a választójog kérdésében nem lehet ezt megkapnia. Ezt az állapotot nem helyeselhetem, nem fogadhatom el és a magam részéről a legteljesebb mérték­ben helyeslem Eassay t. képviselőtársamnak azt a felhívását, amely a titkos szavazati jog magyar hiveit pártkülönbség nélkül egy kö­zös lobogó alatt akarja egyesíteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a magyar alkotmány­jogi problémának legfontosabb, legsürgősebb kérdése. (Propper Sándor: Ezt még Meskó is helyesli! — Meskó Zoltán: Hive voltam min­dig a titkos választójognak! — Rassay Ká­roly: Szavazza meg majd a határozati javas­latot! — Esztergályos János: Akkor kimegy telefonálni!) Én ezt a jogegyenlőség szempont­jából nagyon fontosnak tartom. Sokszor akarnak különbséget tenni és ár­kot vonni a város és a vidék között. Én, mint városi polgár, mint Budapest fővárosi pol­gár, azt mondom, hogy a vidéknek is meg kell adni az egyenjogúság teljes fegyverzetét. Én nem akarom, hogy különbség legyen a város és a falu között. Nekem mindegy, hogy valaki az aszfalton jár-e vagy a mezőn; minden ma­gyar állampolgárnak egyforma jogot kell, hogy élvezzen és gyakoroljon. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én tehát, mint városi em­ber követelem a falu jogát Miért legyen az a falusi ember hátrányban a fővárosi és a városi emberrel szemben? A falu népére nézve lealázó ez, de ugyanakkor nem felemelő a vá­ros népére. Az egyenlő jog fundamentuma az állam életének. Ne legyen a polgárok között különbség, ne legyen más joga a városi polgárnak és a falusi polgárnak. Valamennyi polgárnak egyforma jogának kell lennie s valamennyi számára vissza kell szerezni a tit­kos szavazati jogot, hogy szabaduljanak a pressziónak, a korrupciónak és a terrornak mindazon eszközeitől, amelyek a nyilt válasz­táshoz egyenesen hozzátartoznak az elmélet­ben, a gyakorlatban pedig a legutóbbi válasz­tások megmutatták, hogy a nyilt szavazás meghamisitja a közvélemény igazi arculatát. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: Mi vagyunk többségben elvi alapon!) Én reálpolitikusnak tartom magamat és nem vagyok hajlandó tisztán gravaminális po­litikát folytatni, de nem lehet elégszer szóvá tenni azt, hogy a legutóbbi választás a Bánffy­féle választásnak egyenes mása volt. (Ellen­mondások jobbfelől. — Halász Móric: Ugyan, ugyan! — Rassay Károly: Tudja ezt a kép­viselő ur! — Halász Móric: Tudom, hogy nem igy van!) Csak Bánffy idejében történt meg az, hogy a kormányzópárt ilyen nagy többsé­get hozott össze. Mert még sem képzelhető, hogy titkos szavazati jog mellett a vidékről egyetlen egy ellenzéki képviselő sem került volna be! (Felkiáltások jobbfelől: Egyhangú választások voltak!) Szépen néznek ki azok az egyhangú választások! (Beck Lajos: Másnak kivánom azt az egyhangúságot! — Meskó Zol­tán: Meg lehetett elégedve azért a kezeléssel! — Beck Lajos: Még egy ilyen kezelés és bele­pusztulok!) A legutóbbi események azt is meg­mutatták, hogy itt most már nemcsak az ellen­zéki jelöltnek nem tanácsos fellépnie, hanem peticionálni sem nagyon érdemes, mert a peti­cionálóknak igazuk lehet, de azt az igazságot ők fizetik meg. (Baracs Marcell: Az operáció sikerül és az orvos hal bele!) Én csak azt ké­rem, hogy végre a magyar népet ne csak ban­kettszónoklatokban düösőitsük, hanem adjuk KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. 44. ülésé 1927 május il-én, szerdán. 41Ô meg neki azt a jogot is, amely meg van adva a maírvar arisztokráciának. A magyar arisz­tokrácia a felsőházi tagok választásánál titko­san szavaz. (Rassay Károly: Minden negyedik sorsjegy nyer, minden negyedik arisztokrata megválasztatik!) Ugyanezt a jogot, a titkos szavazati jogot adják meg a magyar nép­nek is! Én a magyar nép lebecsülésének tartom azt, ha a magyar népet nem tartják érettnek arra, hogy aki megfelelő műveltséggel rendel­kezik, a maga szavazatát titkosan adhassa le. Miért nem biznak meg a magyar nép jellemé­ben, miért nem biznak meg a magyar nép lel­kületében, miért nem biznak meg a magyar nép józanságában? A magyar nép józansága, jelleme és lelkülete alkalmas és képes arra, hogy a titkos szavazati jogot megfelelően gya­korolhassa. (Takáts Géza: Nem a jellemről van szó!) Ha nem adják meg a magyar népnek a titkos szavazati jogot, ón ezt máskép nem tudom felfogni, mint a magyar nép lebecsülé­sének. Mert akit én becsülök, azt én jogban ré­szesítem és nem hozom a városi polgársággal szemben alacsonyabb helyzetbe. Akik mindig a város és a vidék egyetértéséről beszélnek, azok az igen t. képviselőtársaim legyenek ke­gyesek a várost a vidékkel egyesíteni a jogok terén is, legelsősorban adják meg a titkosságot a falunak is. Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ez a kérdés örökösen fel fog támadni, ez a kérdés örökké eleven lesz. Ez a magyar alkotmány legsúlyosabb .sebe, egy égő, nyilt seb, amelynek fájdalma mindig vissza fog ide térni. (Rassay Károly: Ugy van! Szégyenünk a külföld előtt!) Már a há­ború előtt voltak Magyarországon választójogi ligák, választójogi blokkok. Ezek fel fognak elevenedni, fel fognak támadni. A falu egy­formán fogja követelni a várossal a választó­jogot, mert Magyarország nem maradhat a mű- . veit népek világában egy alkotmányjogi csodabogár, Magyarországnak csatlakoznia kell a művelt népekhez ebben a kérdésben is, (Rassay Károly: Nemcsak a fasizmusban!) nemcsak alárendelt« huszadrangú technikai kérdésekben, hanem az alkotmány alapelveiben is. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én szeretném, ha Magyarországon már ott tartanánk, hogy csakis szociális és gazdasági kérdésekről beszéljünk, hogy ezek az elemi, primitiv kérdések már el legyenek intézve. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Nekünk más dolgunk van. Nekünk törődnünk kell a lakosság: érdekeivel, nekünk azt kell néz­nünk, hogy az emberek meg tudjanak élni, ne roskadjanak össze a súlyos terhek alatt, arra kell törekednünk, hogy megélhetési forrásokat, munkaalkalmat teremtsünk ennek a népnek. (Éri Márton: Ettől megszab adit? — Rassay Károly: Igenis megszabadít, mert nem egy klikk fog uralkodni Magyarországon! — Éri Márton: Micsoda klikk 1 Hagyja el azt a klik­ket! — Rassay Károly: A jelenlegi klikk! — Pakots József: A paraziták kora le fog járni! — Éri Márton: A titkos választás nem szaba­dit meg! — Rassay Károly: Próbáljuk meg! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: Ne méltóztassék nekem azzal válaszolni, hogy a magyar nép nem érdeklődik a titkos szavazati jog iránt, hogy a magyar nép csak kenyeret akar. (Felkiáltások a jobb­oldalon: Bizony!) Hát, a magyar nép aziránt sem érdeklődött, hogy a biztosítási törvény­javaslatát tárgyalják itt az összes gazdasági kér­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom