Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-44
420 r Áz országgyűlés képviselőházának dések közül legelsőnek. Nem hallottam, hogy a magyar nép megindult volna ebben a kérdésben ide. Nem hallottam, hogy a magyar nép barrikádokat emelt volna a biztositási díjak kérdése miatt, hogy a biztositási kartellnek fejőstehene ne legyen. (Zaj. — Gaal Gaston: Barrikádokat csak Budapesten lehet emelni, vidéken nem! — Zaj.) Mondom, én nem láttam, hogy ez iránt a nép érdeklődött volna, hogy ebben az irányban kifejezte volna akaratát. í)e akik a jogkérdést második sorba akarják helyezni, azoknak azt mondom: mindenekelőtt első a jognak és a jogegyenlőségnek kérdése. (Ugy vanî a szélsőbaloldalon.) Ha meglesz a jog, akkori utána jön a kenyér. (Ugy van! a szélsőbaloldalon,) Ne méltóztassék azt gondolni, hogy ez a képviselőház, amely olyan távol szakadt a néptől, alkalmas és képes a nép igényeinek kielégitésére. Mikor egy képviselőház nagy többsége nyilt szavazással kerül ide be, akkor annak nincs meg- az az eleven kontaktusa azzal a néppel, amelyet nyilt szavazásnál a maga csendőreivel és szuronyaival látott maga előtt. (Ugy van! Ugy van! a t > szélsőbaloldalon. — Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Megjött Hunyady gróf ur!) Már megmondtam a gróf urnák, volt szerencsém reflektálni t. képviselőtársam beszédére és próbáltam megmagyarázni azt, hogy az analfabéták és a kevés műveltség- kifogása nem elegendő arra, hogy a titkos szavazati jogról letérjünk, mert az analfabéták nem szavaznak, a műveltség reparálására pedig a nyilt szavazás nem alkalmas. Én tehát arra kérem mélyen t. képviselőtársamat, legyen kegyes abban a titkos választójogi ligában, amelynek lobogóját Rassay Károly kibontotta, elvi álláspontjánál fogva szintén hozzánk csatlakozni. (Zaj. — B. Podmaniczky Endre: Bizonyosan csatlakozik. — Rassay Károly: Fogok én még belépni látni egy pár urat Î) Most méltóztassék megengedni, hogy még egy kérdéssel foglalkozzam beszédemben. Ez a kérdés az, amelyről a mélyen t. előadó ur egy más vonatkozásban megemlékezett s amelyet én kibővítve óhajtok itt megemlíteni. A mélven t. előadó px beszédében rámutatott ugyanis arra, hogy a városodáss menynyire kiterjed, rámutatott arra, hogy évenként milyen nagyközségekből alakultak rendezett tanácsú városok és megállapította, hogy Magyarországon jelenleg 45 rendezett tanácsú és gondolom 10 önálló törvényhatósági joggal felruházott város van. Ezzel kapcsolatosan szóvá akarom tenni azoknak a rendezett tanácsi városoknak jogát és óhajtását, amelyek önálló törvényhatósági jogú városokká kivannak átalakulni. Tiz olyan város van, amely erre vonatkozóan már megindította az eljárást. Ugy tudom: Nyíregyháza, Kaposvár, Pápa, Szolnok, Békéscsaba, Esztergom, Szombathely és Újpest vannak azok között a rendezett tanácsú városok között, amelyek hivatkozva kulturális és gazdasági helyzetükre, kérik, hogy önálló törvényhatósági városokká alakulhassanak át. Ezeknek a városoknak óhajtása nem áll ellentétben azoknak a megyéknek érdekeivel, amelyeknek keretébe jejlenleig tartozinak, sőt mindegyik ilyen városnak kérelme és óhajtása megfordult a megyéknél is és ezek a megyék egyik esetben sem ellenezték azt. Én tehát arra kérem a mélyen, t. belügyminister inrat, legyen kegyes elődjének erre vonatkozó igéretét teljesitenii. Ugy tudom, hogy Rakovszky Iván volt belügyminister ur a nyíregyházi városi kongresszus alkalmával Ígéretet tett, hogy mi: 44. ülése 1927 május 11-én, szerdán. előb'b teljesíteni 1 fogja 1 ezeknek a városoknak óhaját, hojgy önálló törvnéyhatósági joggal felruházott városokká alakulhassanak. (Beck Lajos: Négyet!) Négyet a tiz közül? (Fábián Béla: Dehogy! Mind! — Beck Lajos: Akkor négyet!) Én azt hiszem, ezt a kérdés könnyen elintézhető, mert e kérdés elintézésének megvannak a maga előfeltételei. Amelyik város technikailag, kultuura szempontjából és gazdaságilag megérett arra, hogy önálló legyen, annak meg kell adni ezt a jogot. Az én tudomásom szeriint az összes tényező városok elérik ezt a fokot. Ezekből a szempontokból mindegyik megfelel az általános kivánalmaknak és viszont az érdekelt megyék is szívesen látnák, ha a városok önálló joggal rendelkeznének és közvetlenül kerülnének összeköttetésbe a központi kormányzattal. így simábbanl rends zeresiebb en tudnák intézni ügyeiket. Amikor tehát ez senkinek érdekét nem sérti, a városok szempontjából pedig ez nagyfontosságú, akkor azt hiszem, semmi akadálya sincs annak, hogy ez)eiknek a városoknak kérelmié teljesítessék. A magam részéről kérem a belügyminister urat, méltóztassék teljesi' teniszeknek a városoknak kérelmét és méltóztassék ezeket önálló törvényhatósági joggal felruházni. Még a választójogi szempont sem zavarja már ennek a /kérdésnek elintézését, mert a jelenlegi törvény értelmében, csak azok a városok szavaznak titkosan, amelyek egynél több képviselőt választanak, azok a városok tehát, amelyek kettőnél kevesebb képviselőt választanak, megmaradnak a jelenlegi helyzetben. Szóval, ha régebben, mielőtt a választójogi törvényt meghozták, lehetett volna ilyen szempont, hogy ne szaporítsák a titkosam szavazó kerületek számát. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Volt is!) — volt is — ma ez is elesett, úgyhogy ma semmi akadálya sincs annak, hogy ez a kérdés elintéztessék. A magam részéről csak ennek a két nagy kérdésnek kiemelését tartottam szükségesnek. Csak megemlítem méig az igen t. belügyminister urnák, hogy a honosítási kérdésekben, amelyek annyi ember életét zaklatják fel, szintén méltóztassék humánus és emberszerető gyakorlatot folytatni, természetesen a magyar állampolgárság és a magyar nemzet érdekeinek megóvásával, mert mindannyian, bármelyik oldalon és bármelyik padon üljünk, ennek a magyar államnak vagyunk a fiai. (Ugy van a jobboldalon.) Lehetneík köztünk nézetkülönbségek, pártkülönbségek, lehetnek elválasztóvonalak közöttünk, de nincs elválasztó vonal abban az egy kérdésben, hogy mi valamennyien ennek a magyar földnek fiai vagyunk, valamennyien ennek a magyar hazának polgárai vagyunk. (Ugy van a jobboldalon.) s valamennyien egyformán kivánjuk ennék a magyar nemzetnek és magyar államnak felvirágzását az európai emberiességi eszmék alapján. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon, és a jobboldalom. — Tavs.) Nem fogadom el a költségvetést. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) ' Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kálmán Jenő! Kálmán Jenő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha az ellőttem szólott t. képviselőtársam érdekes beszédére nem válaszolok, ne méltóztassék ezt figyelmetlenségnek tekinteni, hanem inkább (Rassay Károly: Egyetértésnek!) annak, hogy én a közigazgatási kérdések-
