Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-44
418 Àz országgyűlés képviselőházának kormány olyan népszerű, akkor, titkos szavazáson is győzni fog. (Rassay Károly: Még jobban, mert nem lesz ellenzéki terror! — Zaj. — Elnök csenget.) Ha pedig ez nem áll, abban az esetbein a kormány alkotmányos módon megismeri helyzeitét és megtudja sorsát. Alkotmányos államokban ez mindenütt igy van. A titkos szavazás annyira hozzátartozik az általános választójoghoz, hogy a nélkü elképzelhetetlen Kuriózum az, hogy Magyarországon az u. n. általános választójog mellett nyilt szavazati jog van. A másik kuriózum az, hogy nyilt szavazásnál nem kell megjelenni szavazni, csak megjelenési kötelezettség van, amelynél azonban hivatalosan szokták a megjelenni kötelezetteket arra birni, hogy talán még && f jelenjeinek meg, ha esetleg más meggyőződésük van. Engedelmet kérek, ilyen kuriózum csak a magyar választójogban áll fenn. (ügy van a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy a titkos szavazás kérdésének végre komolyan a szemébe kell néznünk. A magam részéről itt már szemlét tartottam a Házban és azt találtam, hogy a titkos szavazásnak minden párton vannak hivei. Itt külön meg kell emlékeznem a keresztényszocialistákról^, amely pártnak ez nyilt programmpontja, épugy mint az egységespárton is vannak a titkos szavazásnak hivei. (Rassay Károly: Kégi hivei!) Még a Kristóffy-korból ! — Malasits Géza: El is felejtették, hogy hivei voltak! — Zaj.) Az egységespártban mint 1 már emiitettem vannak olyan régi kipróbált hivei, akik még a békeidőben tanulmányt irtak a titkos szavazati jog mellett. (Jánossy Gábor: Akkor béke és Nagy-Magyarország volt! — Rassay Károly: Nemzetiségek voltak!) A régi időben nemzetiségi kérdés nagyon erősen befolyásolta ennek a kérdésnek megitélését. (Esztergályos János: Nem volt egységespárt! — Felkiáltások jobbfelől: Kommunizmus sem volt! — Propper Sándor: Azt maguk csinálták a politikájukkal. — Zaj. — Ellenmondások jobbfelől., ' Elnök: Csendet kérek! (Szepessy Géza: Mi bolonditjuik vagy maguk bolonditják a népet! — Zaj.) Szepessy Géza képviselői urat kénytelen vagyok rendreutasítani! (Esztergályos János: Rágódnak, mint az eb a csonton!) Esztergályos képviselő urat kénytelen vagyok rendre-utasitani! Bródy Ernő: Teljes objektivitással akarom' ezt a kérdést kezelni, mert nagyon érdekes, ami Magyarországon a titkos szavazás szempontjából történik és nagyon érdekes, hogy hogyan változik a választójogi kérdés. Negy. vennyolc előtt ugyebár rendi országgyűlés • volt, mely rendi országgyűlésben csak a kiváltságos osztályok vettek részt aktive és passzive, a nép ki volt zárva az országgyűlésből. 1848ban rátértek a népképviselet eszméjére. A népképviseleti rendszerben kezdetben a választói jog a vagyoni cenzuson alapult. Ez igazságtalan és helytelen, mert közjogi forrás nem lehet vagyoni jog, vagyoni cenzus. Azután következett az általános választójog korszaka, amely az egész világot bejárta. Az általános, egyenlő és titkos választójog az egész világon mindenütt beilleszkedett az alkotmányjogi rendszerekbe. Magyar országon is elkövetkezett ennek az ideje. A kommün után Friedrich István akkori ministerelnök megalkotta választójogi rendeletét, amely az általános, egyenlő és titkos választójogon alapult. Ezelőtt tehát már hét év' vei általánosan és titkosan választottak Ma44. ülése 1927 május il-én, szerdán. gyarországon. 1920-ig azt mondhatom fejlődés volt, 1920-ban pedig fokozatos visszaesés következett be. Mert már az 1922-iki helyzet és az 1922-iki rendelet visszaesés volt az 1920-as rendelettel szemben. Alz 1925-iki választójogi törvény pedig visszaesés volt ; az 1922-es rendelettel szemben, (Rassay Károly: Ugy van!) mert a titkosan szavazó kerületek számát leapasztotta. A helyzet ugyanis az, hogy Magyarországon titkos szavazás csak Budapesten, Budapest környékén és azokban a törvényhatósági városokban van. amelyek egynél több képviselőt választanak, a többi helyeken nyilt a szavazás. Sajnálom, hogy nincs jelen gróf Hunyadi Ferenc képviselőtársunk, aki az általános vitánál mondott beszédében szintén a titkos szavazati jog h ivének tartotta magát, de azt mondotta, hogy két szempont miatt nem kivánja annak jelenlegi alkalmazását. Az egyik szempont az, hogy Magyarország nem elég művelt ehhez. (Derültség a szélsőbaloldalon.) a másik pedig az, hogy nagyon sok analfabéta van. Bocsánatot kérek, az analfabéták nem szavaznak, azok tehát nem számitamak. Ha pedig nem elég nagy a műveltség, a műveltséget nyilt szavazással próbáljuk megkorrigálni? Ellenkezőleg! Ha valakit nem tartok elég műveltnek és elég érettnek, (Rassay Károly: Elég megbízhatónak!) azt kizárhatom a választói jogból, de hogy azt mondjam, hogy miután nem eléggé műveltek, szavazzanak nyiltam, az szerintem nem helyes és nem megfelelő. (Ugy van! balfelől.) Le kell végre számolni ezzel a műveltségi érvvel is. Hiszen ma értelmiségi cenzus a választói jog alapja. A férfiaknál négy elemi, a nőknél hat elemi. Méltóztatnak azt gondolni, hogy ezt fel lehet emelni, hogy a négy elemit talán fel fogják emelni nyolc elemire vagy talán főiskolai végzettségre? Ezt elképzelhetetlennek tartom, hiszen az általános választói jognak meg vannak a kritériumai. A legtöbb helyen az általános választójog fogalma azt jelenti, hogy minden felnőtt ember szavaz bizonyos kortól s csak a kor a korlát. Én helyesnek tartom a kor korlátját, a feddhetetlen előélet korlátját és ebben a pillanatban nem megyek a műveltségi cenzus kérdésének taglalásába sem; mindenesetre van jogosultsága az értelmiség cenzusának, az irni-olvasni tudásnak; aki szavazati jogot gyakorol, legalább fogalmával b irjon azoknak a teendőknek, amelyek ezzel járnak. Mondom, ennek meg van a maga létjogosultsága, de azt talán nem méltóztatnak képzelni, hogy a négy eleminél többet lehet megkövetelni? Ha pedig ez nem képzelhető, akkor mikor fogja a magyar nép elérni a műveltségnek azt a fokát, amikor megkaphatja a titkos szavazati jogot? (Rassay Károly: Mindig lesz kormány, amely nem tartja e]éff műveltnek az országot! — Rothenstein Mór: Béke időben az analfabéták is szavazhat^ tak. ha hat ökrük volt!) Mi a műveltség mértéke és mi a határa? Nem látom az élet más viszonylataiban, hogy ilyen mértéket és méreteket méltóztatnak követelni. Mindenki megválaszthatja hivatását, mindenki megválaszthatja élettársát. A kereskedelmi- és iparűzési jog megvan a 24 évvel; mindenki megnősülhet; 24 éves korában, mindenki nagykorúvá válik. Megválaszthatja tehát hivatását, megválaszthatja élettársát, de titkosan a vidéken képviselőjét nem választhatja meg. Lehet gyám, vagy gondnok is, szóval az élet minden viszonyai között megvan adva az önálló rendelkezési joga a
