Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

"Az országgyűlés 'képviselőházának 44. ülése 1927 május ll-én, szerdán. 411 felvenni. Kérdésemre azt mondotta: most rend lesz, most legalább rendet fogunk teremteni. Miért nem fordultak a szociáldemokrata párthoz segélyért, ha az ötvenmilliókat tud adni az angol bányamunkásoknak, miért nem adhatnak maguknak is, ha maguk munka nélkül > annak?« Egy harmadik jegyzőkönyv szerint a férj okmányait rendben találta ez az ur, a feleség okmányainak elbírálásánál azonban ezt mondotta (olvassa): »Szigorú utasításunk van arra, hogy a zsidóságot felvegyük« — tudniillik itt egy zsidóról volt szó — »mert az antiszemitizmus megszűnt. Nem Önök ellen irányul az összeirás, hanem a mosogatódézsák és a gyáriM.nyok ellen.« T. Ház! Ha egy Összeíró közeg ilyen megjegyzéseket tehet a névjegyzék összeírásánál, ez azután eredményezheti azt a súlyos anomáliát, amelynek dokumentumát most ime bátor leszek a Ház asztalára helyezni. A kispesti választókerület 21., 22. és 25. választói körzetének névjegyzékéről van szó, amely ugy fest, hogyha ezt megnézik képviselőtársaim, maguk is meg fogják állapitani, hogy nem túloztam, amikor azt mondottam, hogy a választói névjegyzékből mindenkit, akiről csak gyanítható volt, hogy munkásember vagy munkásembernek a felesége, kihagytak, de mindenkit felvettek, akiről látszott, hogy akármilyen vonatkozásban közel áll az államháztartáshoz, aki tehát tisztviselő, nyugdíjas állami alkalmazott, postás, távirász vagy más. Azok a nevek, amelyek ezekben a jegyzékekben fel vannak sorolva, ugy vannak megjelölve, hogy a vörössel megjelöltek mind kihagyottak, a kékkel megjelöltek pedig mind felvettek. A kihagyottak kivétel nélkül: műszerész, esztergályos, műszerész, kovács, kocsigyári munkás} vasesztergályos, öntő, lakatos, soffőr, kazánkovács, soffőr, gyárimunkás, mészáros, lakatos, napszámos. És igy tovább. Ha végigolvasnám ezt a sok nevet, végig ugyanilyen foglalkozásúakat találnánk. Ezzel szemben a felvettek: tanár, nyugdíjas, posta-távirdaaltiszt, nyugdíjas, segédellenőr, főellenőr, tisztviselő, posta-távirdaaltiszt, posta-távirdaaltiszt, nyugdíjas, segédaltiszt, nyugdíjas, tisztviselő, postaaltiszt. És igy tovább, végig az egész vonalon. Miután nem akarom a Házat ezzel untatni, leteszem a Ház asztalára ezt a dokumentumot, kérve képviselőtársaimat, győződjenek meg maguk saját szemükkel arról: ime, ilyen egy választói névjegyzék, amelyet ilyen megbizható urak állítottak^ össze, akik a maguk politikai meggyőződését hivatalos aktus közben sem tudták véka alá rejteni, nem tudták magukba fojtani, azt hívén, hogy ezzel ők valami nagy dolgot műveltek. Ennek a választói névjegyzék-összeállitásnak következménye, az ilyen urak munkájának eredménye azután az, hogy mig 1922-ben Kispesten 16.795, 1926-ban '• pedig 16.509 választó volt, addig az 1927. évi névjegyzékben a választók száma már csak 13.741, vagyis a veszteség 2768. Az ilyen urak ahelyett, hogy a törvényt igyekeznének az életnek megfelelően javítani, annak kivitelét, gyakorlati alkalmazását a választók összeírásánál is lehetővé tenni, ahelyett, hogy a jogkiterjesztés elvi álláspontjára helyezkedve, az észszerüség eszközeivé válnának, a választók jogosultságának elbírálásánál oda-, adják magukat eszközül a választó jogosultak lefejezéshez. a választójogosultak számának kisebbítéséhez. Én azt mondom, t. Ház: akadhattak naiv KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. emberek, akik azt hitték, hogy a belügyi kormányzat intézkedéseiért egy embert vagy egyes embereket lehet felelőssé tenni, akadtak naiv emberek, akik azt gondolták, hogy az előző belügyminister munkálkodása az oka, hogy a belügyi kormányzattal szemben annyd rengeteg panaszt lehet felhozni. Sőt voltak naiv emberek, akik szinte örültek a változásnak, amikor Rakovszky Iván megbukott és a jelenlegi belügyminister foglalta el a helyét, abban a reményben, hogy talán-talán ezek után meg fog szűnni az a kegyetlen, jogfosztó, elnyomó magatartás, amelyet a belügyi kormányzat és közigazgatás az ország lakosságára erőszakol. Ma azt kell mondanom, hogy ezeknek a naiv embereknek nem volt igazuk, mert itt tulajdonkénen nem az egyes emberek okai annak, hogy a belügyi kormányzati rendszerrel és a közigazgatással szemben ennyi panasz van, hanem oka ez az egész rendszer, amelyet a belügyi kormányzat és a magyar közigazgatás tart fenn. Mintha nemcsak az ország közigazgatására volna hivatva, hanem mint állam az államban, a maga bürokratizmusában ugy képzeli, hogy senkinek sem lehet itt szava, mindenki hallgasson és fizessen, egyedül csak a belügyi kormányzat és a közigazgatás szólalhat meg. Ebbe mi nem tudunk beletörődni, ebbe beletörődni nem fosrnnk. A belügyi kormányzatnak és a magyar közigazgatásnak be kell látnia, hogy nem ő érte van a nép, hanem megfordítva, a belügyi kormányzat van a népért. A belügyi kormányzatnak nem az a hivatása, hoerv az emberek életének megkeseritésére, mozgási szabadságának, tevékenységének megfojtására szolgáljon, ellenkezőleg, a belügyi kormányzatnak az a feladata, hogy igyekezzék az emberek életét ebben az országban lehetővé tenni. Megfordított szerepre vállalkozik tehát a belügyi kormányzat és a közigazgatás, amikor ezeket a dolgokat nem tudja hivatásának magaslatáról kezelni, hanem a maga burokra: tikus szikkadt szellemével '.igyekszik önmaga képére alakítani az egész ország gondolkozását. Én nem várom az egyes emberek szereplésétől a változást. Én a változást egy ujabb, tisz! tultabb, demokratikus berendezkedéstől várom. Ezt a kormányzati rendszert egészében nem tudom elfogadni olyannak, amellyel meg tudnánk barátkozni eddigi munkálkodása nyomán. Minthogy tudom, hogy ez a kormányzati szellenr nem változhatik meg csak ugy a mi egyszerű akaratunktól, hanem ennek előfeltételei vannak, ezeket az előfeltételeket kell minden körülmények között megteremtenünk. A legfontosabb előfeltétel pedig az, hogy meg kell változtatni azt a választójogi törvényt, amelynek alapján a magyar törvényhozás nem alakulhat ki a magyar nép akarata szerint, hanem kialakul esryes klikkeknek, a mindenkori kormányzat birtokában lévőknek akarata szerint. Ezt a választójogi rendszert kell megváltoztatni és helyette az általános közvetlen, titkos választójogot életbeléptetni az eo-ész vonalon. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Amier ebben az országban nyilt választás mellett befolyásolhatják a választók akaratát, amig nem nyilvánulhat meg szabadon a választók akarata a törvényhozás összetételében, addig ilyen kormányzati rendszer lesz és nem tehetünk egyebet, mint fizetni és végső esetben megszakadunk a keserűségtől. (Berki Gyula: Mennyi adót fizeti) Kétségtelen, hogy uj választójog nélkül nincs megoldás. Hiába mondják, hogy a választójog most nem aktuális. A választójog kér58