Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-43
Az országgyűlés képviselőházának kényszerülni, hogy vagy leszállítsa a kamatozást, avagy pedig hozzájáruljon ahhoz, hogy a kölcsön konvertálásával, a privát tőke bevonásával enyhittessék az a kamatteher, amely ezen a téren ma fennáll. Azon az utón vagyunk a gazdasági életben, hogy itt a konszolidáció be fog következni lépésről-lépésre, és helyre fog állni az a régi, békebeli állapot, hogy minden termelési ág olyan kamatozású kölcsönhöz tud jutni, amelyet el is bir. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Mayer János földmivelésügyi minister : A mezőgazdaság, sajnos, olyan gazdasági ág, amely magas kamatozást nem bir el. Épen ezért minden törekvésünkkel azon vagyunk, hogy ezeken a kamatterheken könnyitsünk. (Helyeslés.) Ennyit voltam bátor Takáts Géza képviselőtársam felszólalására megjegyezni és kérem, méltóztassék a rovatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A 2. rovat, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3, rovat. Perlaki György jegyző (olvassa) : »3. rovat. A nemzetközi állandó vizügyi műszaki bizottság költségeihez, valamint a nemzetközi hajózási kongresszus brüsszeli állandó bizottságának költségeihez hozzájárulás : 7.331 pengő.« Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): »4. rovat. Vizálások összefoglaló évkönyvének kiadására : 7.200 pengő.« östör József ! Elnök : A képviselő ur nincs itt, töröltetik ! Perlaki György jegyző : Melczer László ! Melczer László : T. Ház ! Mély sajnálattal kell konstatálnom, hogy ennél a tételnél a Tisza legrakoncátlanabb mellékfolyóját a Sajót teljesen mellőzi a költségvetésben a minister ur- (Mayer János földmivelésügyi minister : Nem !) Legfeljebb a 2. rovatban, az 1914. évi XXXVIII te. alapján végrehajtandó folyószabályozási munkálatoknál előirányzott 32 ezer pengőnek egy kis töredéke jut ezekre a sürgős munkálatokra. Örömmel vettem tudomásul, hogy a jövő évben a vizszabályozásra nagyobb összeg áll majd a minister ur rendelkezésére. Minthogy azonban a Sajó környékének rendkivül sürgős segítségre volna szüksége — hiszen kerületemben is öt-hat községnek már házait is veszélyezteti és felső folyásánál a gömöri részen szintén házakat és földeket visz el folytonosan — épen ezért arra kérem a minister urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy itt a nyiregyházi folyammérnöki hivatal építkezése részére van felvéve 60 ezer pengő, már pedig ezt mm vélem olyan sürgősnek, mint a Sajóvidéken való segitést. Igaz, hogy ez kis összeg, de momentán mégis meg lehetne vele előzni a legközvetlenebb veszedelmet. Végtelenül sajnálom, hogy ez a költségvetésből teljesen kimaradt és nagyon kell kérnem, vegye ezeket figyelembe a minister ur. Hiszen a minister ur Ónodon létekor személyesen győződött meg arról, hogy a Sajó milyen rakoncátlanulviselkedik és mennyire támadja a községeket. Számítottam is rá, hogy erre a célra a minis er ur nagyobb összeget fog előirányozni, mert ott erre méltán és sürgősen szükség van és a legszegényebb népről van szó, amelynek nincs egyebe, mint az a kis viskója, amelyet a viz ma-holnap teljesen szétomlaszt. Kérem tehát, méltóztassék ezt megfontolni és indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Simon András ! Simon András : Mélyen t. Képviselőház ! A vizimunkálatok végzéséről szóló rovatnál nem mulaszthatom el, hogy olyan irányban és olyan 43. ülése 1927 május 10-én, kedden. 391 vonatkozásban fel ne szólaljak, amely az általános vita során a vizügyi munkálatokkal, vízrendezési kérdésekkel kapcsolatban elhangzott nagyérdekü és nagyértékü fejtegetésekből kimaradt. Ékesszólással és meggyőző indokolással fejtette ki különösen Farkasfalvi Farkas Géza képviselőtársam, hogy minő óriási egyetemes nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy a folyók szabályoztassanak s hogy a vadvizek lecsapoltassanak. De bárminő szabályozást létesítünk, bármennyire üdvös eredményeket várok attól, hogy az 1908. évi XLIX. te., a vizjogi munkálatok végrehajtásáról szóló törvény végrehajtassák, bármennyire nagy eredményt várok a földmivelésügyi minister ur azon ígéretétől, hogy ujabb vizimunkálatok végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot fog a Ház elé hozni, nem hallgathatom el azt a szomorú meggyőződésemet, hogy mindaddig, míg a vizjogi szabályozások, a vizimunkálatok kizárólag csonka Magyarország területére szorítkoznak, mi ezt a kérdést gyökeresen megoldani nem fogjuk tudni. (Farkasfalvi Farkas Géza : Hosszabb folyóknál.) Sajnos, ezen a ponton is fájdalmasan érzi csonka Magyarország, hogy minő elvakultsággal, minő tudatlansággal alkották meg Trianon úgynevezett békeszerződéseiben csonka Magyarország határait. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Szétszaggatták, felnégyelték, — hogy ugy mondjam a régi Nagy-Magyarország egységes vízrendszerét. (Ugy van! a jobboldalon.) Utánanéztem ennek a kérdésnek és megállapitotiam, hogy 1924 április havában Oláhországgal Bukarestben vizjogi egyezményt kötöttünk. Eszerint Oláhország tartozik árviz idején értesitést küldeni és pedig táviratilag, a gyulafehérvári, aradi, kisjenői, borosienői, tenkei, csúcsai, nagyváradi, margittai, nagymajtényi, szatmári és dési vizállásokról. Ezeket az értesitéseket azonban a budapesti vízépítési igazgatósággal közlik, ez a vízépítési centrális igazgatóság közli azután a veszélyeztetett, sokszor már árviz alá került területek érdekeltségével, hogy védekezni kell az árviz ellen. A legtöbb esetben tehát akkor történik az értesités árvizveszedelem idején az érdekeltséggel, hogy védekezzék az árviz ellen, amikor az árviz már mindent elbontott. Én sohasem fogadtam el helyesnek a kérdésnek azt a beállítását, mint na ez a veszedelem kizárólag csak azt a területet és annak a területnek lakosait érdekelné, amely területet az árviz veszélyeztet. Ez igenis, országos érdek, nagyfontosságú nemzeti érdek, hiszen tudvalevő dolog, hogy csonka Magyarország egynegyedrésze ármentesitett terület. Nagyon jól tudjuk, hogy a közelmúltban a megyeri szomorú esetben az árvizveszedelem következnie; yei minő rombolást végeztek. Ez az Oláhország sem teljesiti kötelezettségét, amellyel pedig egyezményünk van, még kevésbé teljesitik azok az utódállamok, amelyekkel egyezményünk nincs. Nem teljesiti ezt a kötelességet Csehország, Jugoszlávia, Ausztria és egyetlen ország sem, amelynek pedig velünk együtt közös érdeke volna a védekezésre a fenyegető árviz veszedelemmel szemben. Igen. t. Képviselőház, és igen t. földmivelésügyi ministen ur, kérem, méltóztassék ezt a fontos geográfiai kérdést is a Nemzetek Szövetségénél, illetőleg az illetékes fórumnál állandóan napirenden tartani, (Helyeslés a jobboldalon.) s meggyőzni azokat, akik tudatlanságból, s gyűlölettel elvakulva nem méltatták kellő figyelemre a legfontosabb tényezőt, a geográfiai tényezőt sem akkor, amikor botor intézkedéseiket az úgynevezett trianoni békeszerződésbe iktatták. Méltóztassék odavinni ezt a kérdést, hogy ezzel az adattal is, mint a kisebbségi kérdésekkel, állandóan napirenden tartsuk a nemzetek előtt azt, hogy itt
