Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-36

24 Az országgyűlés JcépviselőházánaJc 36. pénzbeli ellátását intézi, második része a hadi­rokkantak természetbeni ellátását, a hadirok­kant otthon, a tüdőbeteg rokkantak gyógyítá­sára szervezett budai németalvölgyiuti tüdő­beteggondozó-intézet, valamint az orthopédiaí és szemészeti eszközökkel s a fogászati esz­közökkel ellátó m. kir. művégtaggyár működé­sének ellenőrzését és vezetését. A. harmadik főcsoportot alkotja a rokkantak részére szer­vezett alapítványok, a hadviseltek részére ado­mányozott telkek ügyeinek felsőfokon való in tézése és a hadirokkantak, mindenemü hadi­gondozottak, valamint a hadviseltek egyesüle­tének támogatása és működésének ellenőr­zése 1 . T. Ház! Magyarországon a legújabb kimu­tatás iszierint 72.629 hadirokkant, 62.928 hadi­özvegy, 36.027 szülőtlen árva, 114.800 hadirok­kant gyermeke, 76.818 hadiözvegyi gyermek és 6131 hátramaradott szülő és testvér van. Ezek mindenesetre oly óriási számok az ország mai megcsonkított állapotához képest hogy ezeknek kellő ellátása és segélyezése az országra nézve akkora terheket ró, amelyek az államháztartás mai helyzetében nem teljesithetők oly mérték­ben, amilyen mértékben ez az igazán szociális akció jogosan megkívánhatná. Hogy azonban ez. a ké ; rdéis valamiképen mégis megjavitható legyen, a népjóléti minis­ter ur arra törekszik, hogy azok részesittesse- " nek minél nagyobb mértékű rokkantellátási segélyben, akik arra a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva. A népjóléti minister ur — tudomásom szerint — a legközelebbi jövő­ben be fogja terjeszteni a Ház elé a hadirok­kantakról szóló törvényjavaslatot, amely ezt a kérdést teljes egészében szabályozza. A hadi­özvegyek, hadiárvák, valamint a nagy mérték­ben segélyezésre szoruló hadirokkantak díja­zása mindenesettre fel fog emeltetni, amint erre vonatkozólag államháztartási szempontból a szükséges fedezet rendelkezésre áll. Megje­gyezni kívánom, hogy amint ezt a törvényja­vaslatot a népjóléti minister ur beterjeszti a t. Ház elé, abban a percben rendeletileg életbe is fogja léptetni abban a reményben, hogy a t. Ház a törvényjavaslatot minden ellenvetés nélkül el fogja fogadni. A pénzbeli ellátás az 1926/27. évi költségve­tésben 17.440.000 pengőt igényelt, miután azon­ban folyó évi február elsejétől kezdve az 50 százalékos hadirokkantak díja 100%-kal fel­emeltetett, igy az 1927/28. évi költségvetésben már 19,761.902 pengőre kellett ezt az összeget felemelni. Hogy a hadigondozottakról, illetőleg a hadi­rokkantakról kellő mértékben tudjon a népjó­léti kormány gondoskodni, szükségessé vált, hogy azok a hadirokkantak, kiknek munkaké­pessége kevésbbé van hátráltatva rokkantsá­guk által — akik tehát 25%-os vagy 25%-nál ala­csonyabb rokkanságuak — egy nagyobb Ösz­szeggel végkielégitessenek és az ezek részére most kifizetendő havidíjak felszabadulása ese­tén ezeket az összegeket is a nagyobb százalékú rokkantak magasabb dotálására fogja fordi­tani. (Helyeslés.) Hogy ez költségvetési szem­pontból mit jelent, erre vonatkozólag legyen szabad a következő adatokat felsorolnom: 25%-os hadirokkant van ma az országban 39.000. kiknek van mintegy 64.000 hozzátarto­zója. Ha tehát ennek a körülbelül 100.000 egyén­nek adminisztrációs költsége, valamint az ezek­nek eddig nyújtott alacsony segélyezés felsza­badul, minden esetre igen jelentős összeggel tudja majd a népjóléti kormány a jobban rá­szorultakat kielégíteni. ülése 1927 április 7-én, csütörtökön. Rátérek most a hadi gondozásnak egy má­sik ágára, a hadirokkant otthonra. A teljesen elesett és otthon vagy család nélküli hadirok­kantakról ugy kivánt a népjóléti kormány gon­doskodni, hogy részükre egy családi otthont pótló intézményt létesített, amelyben most kö­rülbelül 250—260 teljesen nyomorék hadirok­kant van elhelyezve. Ennek az intézetnek mű­ködéséhez csatlakozik még a 25 ággyal ellátott sebészeti szanatórium is, ahol ezeket a szeren­csétleneket sebészeti gyógykezelésben is része­sitik, de ezenkívül felállitatott egy 200 ágyas tüdőbeteggondozó intézet is. A m. kir. művégtaggyár, amely szintén a népjóléti kormány intézése alatt áll, szociális működését már 1915-ben, a háború második évé­ben megkezdette és azóta ez a gyár 1926 novem­ber elsejéig 55.248 darab művégtagot készített 44.147,000.000 papírkorona értékben; a, javítások száma ezidő alatt 84.194 darab 11.780,000.000 pa­pírkorona értékben. A gyár a hadirokkantak közül művégtaggal ellátott 9121 egyént, műkar­ral 1801 egyént, orthopaed géppel 3660 egyént, orthopaed cipővel 8044 egyént, összesen 22.626 hadirokkantat. Áttérek most már a népjóléti tárca költség­vetésében szereplő »gyermekvédelem« címre. Korunkban, amikor az állami élet tulajdonkép attól függ, hogy minél több egyén álljon az állam rendelkezésére, azt hiszem, a lehető leg­fontosabb intézkedést teszi meg a kormány ak­kor, ha^ gondoskodik arról, hogy a gyermekek kellő védelemben részesüljenek. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben az állami gyermek­védelem tevékenysége két alapgondolatból in­dul ki. Az egyik alapgondolat szerint az faliam feladata nem maga a gyermekvédelmi tevé­kenység, hanem annak csak az általa kitűzött, magasabb szempontok szerint való irányitása és megszervezése. Ezt az alapgondolatot követi Németország és Franciaország, de különösen Németország, ahol a gyermekeknek mindén életviszonyában megvan az állam részéről ez a védelem és irányitásnyujtás, ezt azonban maga az állam nem közvetlenül teljesiti, ha­nem annak csak irányítását és szervezését vál­lalja, magát a gyermekvédelmet pedig közvet­lenül az egyes községi és városi hatóságokra bizza. A magyar gyermekvédelem ebben a tekin­tetben egészen más alapokon nyugszik. A ma­gyar gyermekvédelemnek ugyanis az a rend­szere, hogy maga az állam közvetlenül gyako­rolja a gyermekvédelmet. Ez az állami gon­doskodás a gyermkek felett három különböző irányban teljesül. Az első az elhagyott gyer­mekek gondozása, a második az anya- és cse­csemővédelem, a harmadik pedig a hadiárváik feletti gondoskodás. Az elhagyott gyermekek védelme az állami gyermekmenhelyeken megy végbe. Az állami gyermekmenhelyek közül a legnagyobb Buda­pesten van s van ezenkívül Debrecenben, Gyu­lán, Kecskeméten, Pécsett, Szegeden, Szom­bathelyen és Veszprémben. A népjóléti kor­mány a folyó költségvetési évben még Miskol­con és Győrött kivan egyet felállitani. Ezen­kívül a népjóléti kormány meghonosítani ki­van egy olyan intézményt, melyben a gümő­kóros beteg gyermekekről is orvosi felügyelet mellett kivan olyképen gondoskodni, hogy a szabad levegőn, szanatóriumnak megfelelő el­látásban részesüljenek és e mellett a gyerme­kek tanítása se szenvedjen fennakadást. (Fá­bián Béla: A Friedmann-szérum gyártása még ma sincs megengedve! Három éve beszélünk róla!) Erről én igazán nem tehetek, t. kép vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom