Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-26
Az országgyűlés képviselőházának 26. ülése 1927. évi március hö 18-án, pénteken, Zsitvay Tibor és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai: A biztosítási díj késedelmes fizetésével k pcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. — Felszólaltak a 15. §-hoz : Brótiy Ernő, Pesthy Pál igazságügyminister. — A mentelmi bizottság jelentései Vanczák János egy-, Esztergályos János háromrendbeli, Szabó Imre hótrendbeli mentelmi ügyében, továbbá Gaál Endre egyrendbeli, Reisinger Ferenc háromrendbeli és Szabó Imre egyrendbeli mentelmi ügyében. — A gazdasági bizottság jelentése az országgyűlés képviselőházának 1927—28. évi költségvetése tárgyában. Folszólat : ürbanies Kálmán előadó. — Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egves. rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Örffy Imre előadó, Bud János pénzügyminister. — A belvízi hajók lajstromozásáról és azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Kálnoky-Bedő Sándor előadó, Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister; 1. § Kálnoky-Bedő Sándor előadó; 2 §. Kálnoky-Bedő Sándor előadó ; 3. §. Kálnoky-Bedő Sándor előadó ; 4. §. Kálnoky-Bedő Sándor előadó ; 5. §. KálnokyBedő Sándor előadó ; 6. §. Kálnoky-Bedő Sándor előadó ; 7. §. Kálnoky-Bedő Sándor előadó, Wolff Károly ; 8. §. Kálnoky-Bedő Sándor előadó ; 23. §. Kálnoky-Bedő Sándor előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indityánykönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Herrmann Miksa, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés • jegyző könyvét vezeti Esztergályos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Berki Gyula jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Petrovics György jegyző ur. Napirend szerint következik a biztositási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat (írom. 8, 78) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 15. §. Szólásra következik Bródy Ernő képviselő ur, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Bródy Ernő: T. Képviselőház! A törvényjavaslat 15. §-a szerintem a mi jogunkban egészen példátlan intézkedést tartalmaz; tartalmazza t. i. a visszaható erőnek a statuálását. Azt mondja ugyanis, hogy (olvassa): »E törvény hatálya az életbelépéskor már fennálló biztositási szerződésekre is kiterjed.« Vagyis ez azt jelenti, hogy ez a törvény nemcsak a jövőre vonatkozik, hanem a múltra is visszahat, ami egészen példátlan a mi jogrendszerünkben; mert ugy < a mi jogrendszerünkben, mint az európai jogrendszerekben az az elfogadott szabály, hogy a törvény csak a jövőre vonatkozik. A törvény de lege ferenda intézkedik, de nem hat vissza a múltra. Ez a mai érvényes jogrendszernek teljes felbontását jelenti, mert mindenki abban a tuFAPLÓ. II. datban köt valamely magánjogi szerződést, hogy az a jogi helyzet és az az ő jogi állapota, amelyet a törvény megjelöl. Mihelyt ez nem történik meg, olyan változás áll be, amelyet csak rendkívüli idők és rendkivüli események indokolhatnak. Mert különben mit jelent a visszaható erő? A visszaható erő jelenti a szerzett jogok konfiskálását, jelenti a jogfosztást és jelent jogbizonytalanságot. A törvénynek és a jogszabály alkalmazásának alapja és feltétele pedig az, hogy a jog terén bizonyosságot hozzon létre, holott ez a jogbizonytalanság kodifikálása. Mert az az állampolgár, aki abban a tudatban él, hogy az 1875-ik évi kereskedelmi törvénynek a biztosításokra vo j natkozó része van érvényben, ma törvényesen egy más állapotba helyeztetik és törvény alapján neki az a kötelezettsége áll elő. amelyet az uj törvény szab rá. Mondom, teljesen megengedhetetlen ez az eljárás. Rendkivüli esetekben a büntető jog terén lehet szó esetleg viszszaható erő alkalmazásáról; forradalmi időkben, azokban az időkben, amikor a közérdeket inem lehet másképen megóvni, vagy amikor nagy társadalmi érdekek kivannak esetleg sürgős intézkedést a büntetőjog terén. Akkor lehet esetleg szó a visszaható erőről elméletileg, de máskülönben erről szó nem lehet. A magyar törvénytárban magánjogi ügyletekkel kapcsolatosan a visszaható erő teljesen ismeretlen fogalom. A büntetőjogban a háborús törvényhozás idején, amikor a hadiszállítások körül voltak visszaélések, akkor, 1915-ben belevették a törvénybe a visszaható erőt, de enyhébb formában. És akkor annak volt valamilyen megokoltsága és értelme, mert hiszen a régi büntetőjogi törvények nem gondoltak előre a háborús esetekre és a háborús 7