Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

Az országgyűlés képviselőházának 25. ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. 39 mit ért balesetbiztosítás alatt. Azt ugyanis tudom a törvény szövegéből, hogy mi a kárbiztositás, azt is tudom, hogy mi az életbiztosítás, de hogy mi a balesetbiztosítás, erre nézve nem ad pontos meghatározást sem a t. minister ur, aki ma egy uj fogalmat kodifikál, sem az igen t. előadó ur, akinek ezt a fogalmat precízen meg kellene állapítania, hiszen nem olyan egyszerű a kérdés. A törvényjavaslat a balesetbiztosításokra nézve a 4—8. §-okat kívánja alkalmazni, melyek a biztosítási díjak fizetésére vonatkoznak, a javaslat szerint azonban a biztosításra vonatkozó egyéb szakaszok a balesetbiztosítási ügyletekre a jövőre nézve is érvényben fognak maradni, ami abból is kiderül, hogy kizárólag még a kereskedelmi törvény 485. §-ának 5. pontját kívánta ezen uj biztosítási jogügylet rendezésénél alkalmazni. A magam részéről incidentaliter egy ilyen intézkedéshez nem tudok hozzájárulni. Meg kell vallanom Őszintén, hogy ez a 11. § volt az, ahol legmohóbban jelentkezett a biztositótársaságok igénye, mert hiszen a kárbiztositásokra vonatkozó ügyletek tekintetében a díjfizetési kötelezettséget kiterjesztették a szerződéses megállapodások szerint egészen hat évig és a balesetbiztosításra nem is gondoltak. A balesetbiztosítást hirtelen nyomták bele a bizottsági tárgyalás folyamán. Egyszerre felébredtek arra, hogy még a balesetbiztositásnál is menteni kell a menthetőt, hamar ki kell venni az életbiztosítás fogalma alól és behozni a kárbiztosítás fogalma alá, helyesebben nem a kárbiztosítás fogalma alá, hanem kizárólag a biztosítási díj szempontjából való lekötöttség rendelkezése alá kell hozni. Ezzel a mohósággal szemben mégis csak állást kellene foglalni. Nagyon jól tudjuk, hogy a balesetbiztosítások azok, melyeket az emberek a legkönnyebben kötnek meg, mert a legkisebb biztosítási tételük van és legközelebb áll mindenkinek a gondolatában az, hogy esetleg valami baleset éri, tehát biztosítva legyen. Viszont épen a balesetbiztosítási szerződések azok, amelyeket az emberek legkönnyebben is hagynak fel a változott életviszonyok, vagy mondjuk más kedélyhangulat vagy lelkiállapot miatt. Hogy az ilyen könnyen lekötött szerződéseket miért kell petrifikálni, amint az a kárbiztositási szerződéseknél történt, ezt nem vagyok képes megérteni. Ha valahol mohón kiri a biztosítótársaságok egyoldalú érdekének elve, akkor ez ennél a balesetbiztositásnál megvan. Szembenáll a sorban a helyes törvényszerkesztéssel az, hogy itt ilyen incidentaliter, minden determinálás nélkül egy fogalommal kezdjünk operálni, ami eddigi törvényhozásunkban sehol sincs lefektetve, kirántsuk és a biztosítás köréből a biztosítótársaságoknak kedvező vonatkozásban e novelláris intézkedés rendelkezései alá helyezzük, egyébként pedig otthagyjuk az életbiztosítás fogalmában és az arra vonatkozó rendelkezések alatt! Ezt a magam részéről komoly törvény szerkesztésnek elfogadni nem vagyok képes és tisztelettel kérem, méltóztassék Bródy Ernő t. képviselőtársam indítványát elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Nincs senki feljegyezve ! Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister urat illeti a szó. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Ház! A balesetbiztosítási ügyletnek az életbiztosítási csoportból a kárbiztositási csoportba való átcsatolására vonatkozó indokaimat a tegnapi ülésen már elmondtam. Most is csak azt, ismétlem, ami ennek a tartalma. A balesetbiztosítás tartalma tulajdonképen a kárbiztositási ügylet tartalmával egyezik, mert bizonyos kárt okozó eset bekövetkezésének esetére szól ez az intézkedés. (Ka s say Károly: Ugy, mint az életbiztosításra!) Az életbiztosításnak van egy különös természete, nevezetesen, hogy tulaj donképen, mint tőkegyűjtés, takarékpénztári betét szerepel az ott befizetett biztosítási díj, mig a balesetbiztositásnál ez nincs igy. A balesetbiztosítás tulaj donképen egy ügyletre, egy esetre szól és annak jogi természete teljesen egyezik a kárbiztositással. (Bródy Ernő: Ha a vonaton roszszul leszek és meghalok, az mi?) Az kár- és életbiztosítás. (Hassay Károly: Hogy lenne az?) Az a kérdés, hogy mire volt biztosítva a képviselő ur, kárra-e vagy pedig életre? (Bródy Ernő: Balesetre!) Akkor balesetre szól. (Kassay Károly: Ha meghaltam, az életbiztosítás vagy csak baleset?) Ha csak balesetre volt a képviselő ur biztositva, akkor baleset, ha életre volt biztosítva, életbiztosítás lesz, Hogy mi a baleset fogalma, azt némiképen a kereskedelmi törvény alapján a birói gyakorlat már teljesen tisztázta. Abban a tekintetben, hogy mi a baleset, a jogi életben és a törvénykezési életben kételyek felmerülni nem fognak. Mondom, miután ennek fogalmi meghatározása a kárbiztositáshoz van közelebb, mint az életbiztosításhoz, azért csatoltatott át. Épen azért kérem, méltóztassék az indítvány mellőzésével a szakaszt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 11. §-szal szembenáll Bródy Ernő képviselőtársunk indítványa, amely szerint az egész 11. §-t hagyjuk ki. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 11. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Bródy t. képviselőtársunk törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottság szövegezésében fogadta el a 11. §-t, Bródy Ernő képviselőtársunk módosítását pedig elvetette. (Az ülést öt percre felfüggesztem.) (Szünet után. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Petrovics György jegyző: (olvassa a 12. §-t.) Elnök: Az előadó urat illeti a szó! Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! A 12. §-szal kapcsolatosan módosítást akarok benyújtani, amely a következőképen hang/STlpk * Indítványozom, hogy a 12. $ a következő harmadik és negyedik bekezdéssel egészíttessék ki: Az első bekezdés, amely kiegészítésül szolgálna, a következő (olvassa): »A 8. § első bekezdésében említett felmondási jog a biztositót nem illeti meg.« — A másik kiegészítő bekezdés (olvassa): »A 8. § második bekezdésében emiitett felmondási jognak csak akkor van helye, ha ezt a biztosítási szerződésben mind a két fél javára kölcsönösen kikötötték.« Igen t. Képviselőház! Ennek a módosításnak indokolásául megjegyzem, hogy ezt tulajdonképen a 8. §-nál kellett volna megtennem;