Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

Az országgyűlés képviselőházának 25. ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. 39 mit ért balesetbiztosítás alatt. Azt ugyanis tu­dom a törvény szövegéből, hogy mi a kárbizto­sitás, azt is tudom, hogy mi az életbiztosítás, de hogy mi a balesetbiztosítás, erre nézve nem ad pontos meghatározást sem a t. minister ur, aki ma egy uj fogalmat kodifikál, sem az igen t. előadó ur, akinek ezt a fogalmat precízen meg kellene állapítania, hiszen nem olyan egyszerű a kérdés. A törvényjavaslat a balesetbiztosításokra nézve a 4—8. §-okat kívánja alkalmazni, melyek a biztosítási díjak fizetésére vonatkoznak, a ja­vaslat szerint azonban a biztosításra vonatkozó egyéb szakaszok a balesetbiztosítási ügyletekre a jövőre nézve is érvényben fognak maradni, ami abból is kiderül, hogy kizárólag még a ke­reskedelmi törvény 485. §-ának 5. pontját kí­vánta ezen uj biztosítási jogügylet rendezésé­nél alkalmazni. A magam részéről incidentaliter egy ilyen intézkedéshez nem tudok hozzájárulni. Meg kell vallanom Őszintén, hogy ez a 11. § volt az, ahol legmohóbban jelentkezett a biztositótársaságok igénye, mert hiszen a kárbiztositásokra vonat­kozó ügyletek tekintetében a díjfizetési köte­lezettséget kiterjesztették a szerződéses meg­állapodások szerint egészen hat évig és a bal­esetbiztosításra nem is gondoltak. A baleset­biztosítást hirtelen nyomták bele a bizottsági tárgyalás folyamán. Egyszerre felébredtek arra, hogy még a balesetbiztositásnál is men­teni kell a menthetőt, hamar ki kell venni az életbiztosítás fogalma alól és behozni a kár­biztosítás fogalma alá, helyesebben nem a kár­biztosítás fogalma alá, hanem kizárólag a biz­tosítási díj szempontjából való lekötöttség rendelkezése alá kell hozni. Ezzel a mohóság­gal szemben mégis csak állást kellene foglalni. Nagyon jól tudjuk, hogy a balesetbiztosítások azok, melyeket az emberek a legkönnyebben kötnek meg, mert a legkisebb biztosítási téte­lük van és legközelebb áll mindenkinek a gon­dolatában az, hogy esetleg valami baleset éri, tehát biztosítva legyen. Viszont épen a balesetbiztosítási szerződések azok, amelyeket az emberek legkönnyebben is hagynak fel a változott életviszonyok, vagy mondjuk más kedélyhangulat vagy lelkiállapot miatt. Hogy az ilyen könnyen lekötött szerződéseket miért kell petrifikálni, amint az a kárbiztositási szerződéseknél történt, ezt nem vagyok képes megérteni. Ha valahol mohón kiri a biztosító­társaságok egyoldalú érdekének elve, akkor ez ennél a balesetbiztositásnál megvan. Szem­benáll a sorban a helyes törvényszerkesztéssel az, hogy itt ilyen incidentaliter, minden de­terminálás nélkül egy fogalommal kezdjünk operálni, ami eddigi törvényhozásunkban se­hol sincs lefektetve, kirántsuk és a biztosítás köréből a biztosítótársaságoknak kedvező vo­natkozásban e novelláris intézkedés rendelke­zései alá helyezzük, egyébként pedig otthagy­juk az életbiztosítás fogalmában és az arra vonatkozó rendelkezések alatt! Ezt a magam részéről komoly törvény szerkesztésnek elfo­gadni nem vagyok képes és tisztelettel kérem, méltóztassék Bródy Ernő t. képviselőtársam indítványát elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Nincs senki fel­jegyezve ! Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister urat illeti a szó. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Ház! A balesetbiztosítási ügyletnek az életbiztosítási csoportból a kárbiztositási csoportba való át­csatolására vonatkozó indokaimat a tegnapi ülésen már elmondtam. Most is csak azt, ismét­lem, ami ennek a tartalma. A balesetbiztosítás tartalma tulajdonképen a kárbiztositási ügylet tartalmával egyezik, mert bizonyos kárt okozó eset bekövetkezésének esetére szól ez az intéz­kedés. (Ka s say Károly: Ugy, mint az életbizto­sításra!) Az életbiztosításnak van egy különös természete, nevezetesen, hogy tulaj donképen, mint tőkegyűjtés, takarékpénztári betét szere­pel az ott befizetett biztosítási díj, mig a bal­esetbiztositásnál ez nincs igy. A balesetbiztosí­tás tulaj donképen egy ügyletre, egy esetre szól és annak jogi természete teljesen egyezik a kár­biztositással. (Bródy Ernő: Ha a vonaton rosz­szul leszek és meghalok, az mi?) Az kár- és életbiztosítás. (Hassay Károly: Hogy lenne az?) Az a kérdés, hogy mire volt biztosítva a kép­viselő ur, kárra-e vagy pedig életre? (Bródy Ernő: Balesetre!) Akkor balesetre szól. (Kassay Károly: Ha meghaltam, az életbiztosítás vagy csak baleset?) Ha csak balesetre volt a képvi­selő ur biztositva, akkor baleset, ha életre volt biztosítva, életbiztosítás lesz, Hogy mi a baleset fogalma, azt némiképen a kereskedelmi törvény alapján a birói gyakorlat már teljesen tisz­tázta. Abban a tekintetben, hogy mi a baleset, a jogi életben és a törvénykezési életben kéte­lyek felmerülni nem fognak. Mondom, miután ennek fogalmi meghatározása a kárbiztositás­hoz van közelebb, mint az életbiztosításhoz, azért csatoltatott át. Épen azért kérem, méltóz­tassék az indítvány mellőzésével a szakaszt el­fogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 11. §-szal szembenáll Bródy Ernő képvi­selőtársunk indítványa, amely szerint az egész 11. §-t hagyjuk ki. Kérdem a t. Házat, méltózta­tik-e a 11. §-t a bizottság szövegezésében elfo­gadni, szemben Bródy t. képviselőtársunk tör­lési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottság szö­vegezésében fogadta el a 11. §-t, Bródy Ernő képviselőtársunk módosítását pedig elvetette. (Az ülést öt percre felfüggesztem.) (Szünet után. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék a szakaszt felolvasni. Petrovics György jegyző: (olvassa a 12. §-t.) Elnök: Az előadó urat illeti a szó! Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselő­ház! A 12. §-szal kapcsolatosan módosítást aka­rok benyújtani, amely a következőképen hang­/STlpk * Indítványozom, hogy a 12. $ a következő harmadik és negyedik bekezdéssel egészíttes­sék ki: Az első bekezdés, amely kiegészítésül szol­gálna, a következő (olvassa): »A 8. § első be­kezdésében említett felmondási jog a biztosi­tót nem illeti meg.« — A másik kiegészítő be­kezdés (olvassa): »A 8. § második bekezdésében emiitett felmondási jognak csak akkor van helye, ha ezt a biztosítási szerződésben mind a két fél javára kölcsönösen kikötötték.« Igen t. Képviselőház! Ennek a módosítás­nak indokolásául megjegyzem, hogy ezt tulaj­donképen a 8. §-nál kellett volna megtennem;

Next

/
Oldalképek
Tartalom