Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

Az országgyűlés hépvisélöházánah 25. ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. 37 sulát — igaz, hogy nem is követeli tőle többé a biztosítási díjakat — természetesen megtartja a megfelelő tartamengedményeket. (Pesthy Pál igazságügyminister: Kinek mulasztásából szűnt meg a szerződés ?) Hogy mi szükség volt erre a mondatra, amely a régi kereskedelmi törvény alapján teljesen lehetetlen volna s hogy itt a vállalatok külön kártérítési perekkel is rémítgethessék, sőt valósággal zaklathassák a biztosítottakat, ezt én a magam részéről egyszerű paraszt eszemmel felfogni teljesen képtelen vagyok. Épen ezért nagyon kérem a minister urat, ha már ezt a szerencsétlen törvényjavaslatot fenn is tartja, méltóztassék ebből a szakaszból kihagyni azt az egész nóvumot, .mely a kártérítési perek légiójára nyújt alkalmat és módot, mert azt hiszem, hogy a minister ur a legjobb szándékkal sem lesz képes sem velem, sem senki mással, aki tárgyilagosan itéli meg ezt a javaslatot, elhitetni, hogy a biztosítottal szemben most már kvázi törvényben statuált kártérítési kötelezettség annak a szegény biztosítottnak válnék javára. Kérem tehát, méltóztassék a 2, bekezdés utolsó három sorát az »és« szótól kezdődőleg törölni. Elnök: Szólásra következik! (Senki!) Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Ház! Az 5. § arról az esetről rendelkezik, amikor a szerződés nem teljesíttetik, a szerződés tehát megszűnik a biztositott nem teljesítése, vagyis a biztositott mulasztása folytán. Kárbiztositás esetén, die egyébként is a biztositónak bizonyos szerzési költségei vannak, ennek az ügyletnek megkötésére. Mármost a szerződés a biztositott mulasztása folytán szűnvén meg, az az ido, amelyre a szerzési költségek beösztattak, a biztositott terhére, a biztositott mulasztása folytán megrövidülvén, tiszta és igazságos dolog, hogy a biztosító ezt a maga szerzési költségeit, melyek az egész biztosítási időre vonatkoztak, aránylagosan követelhesse. Ezt fejezi ki az, hogy a biztosító ezeknek a költségeinek aránylagos megtérítését követelheti. (Gaal Gaston: A biztositott érdekében!) Én nem mondtam azt, hogy minden rendelkezés a biztositott érdekét szolgálja ebben a törvényjavaslatban, azonban ott, ahol a biztosított érdekéről van szó, ezt az érdeket mindenütt figyelembe veszi. Evvel nem szolgáltatom ki a biztosítók érdekét a biztosítottak tekintetében, mert nem lehetséges, hogy a biztosított ugy cselekedjék a biztosítóval szemben, amint az neki tetszik. De ez nem is valami nóvum, mert a kereskedelmi törvény 486. §-a, ilyen címeken a szerződés megszűnése esetén kereseti jogot biztosit a biztosítótársaságoknak. (Rassay Károly: De a gyakorlatban mennyit érvényesíthetett ebből? Csak a tartamengedményt, semmi mást! — Zaj.) Sőt a kereskedelmi törvénnyel szemben bizonyos haladás van ebben a szövegezésben, mert itt ki van mondva, hogy a szerződés nemteljesitése esetén a biztosító aránylagos megtérítést követelhet. Kérem az indítvány elvetésével az eredeti szöveg elfogadását. Elnök: Az előadó ur nem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a> határozathozatal. Az 5. § 1 és 3. bekezdését meg nem támadták; azt elfogadottnak jelentem, ki. A második bekezdéssel szemben Gaal Gaston t. képviselő tirnak van törlési indítványa, amely az utolsó három sorral az »és« szótól kezdődőleg vonatkozik. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a második bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem lazokat, akik a 2. bekezdést a bizottság szövegezésében fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a 2. bekezdést a bizottság szövegezésében fogadta el, tehát Gaal Gaston képviselőtársunk indítványát elvetette. Következik a 6. §. Petrovics György jegyző (olvassa a 6— 10. §-okat, amelyek észrevétel nélkül "elfogadtatnak. Olvassa a ii. §-t.) — Bródy ErnőT Bródy Ernő: T. Képviselőház! A 11. § tartál-' mázza azt, hogy a balesetbiztosítás is az 'életbiztosítás körébe tétetik át. A törvényjavaslata ban eredetileg nem volt szó erről. Ennél az esetnél a törvényhozásnak egy nagyon különös módszerét tapasztaljuk. Már a javaslat általános vitájánál kiemeltem, hogy nagyon különösnek tartom, hogy akkor, amikor a kereskedelmi törvény megérett a módosításra, mert elavult szakaszai vannak, ebben az irányban semmi sem történt. A biztosítási ügylet egyéb szakaszai is megértek a módosításra. Ezek közül egyik sem tétetik a törvényhozás reformjának tárgyává, csak a biztosítási díj kérdése. Annál különösebb, hogy mikor a javaslat maga nem is kontemplálta ezt, a bizottság hoz incidentaliter ilyen mélyreható változást a biztosítási ügylet keretében, Idáig a balesetbiztosítás az életbiztosítás fogalmi körébe tartozott, most pedig a bizottság a balesetbiztosítást egy tollvonással átteszi az életbiztosításból a kárbiztosítás köréhe. A kereskedelmi törvény 498. §-a következőleg szól (olvassa): »Életbiztosításnak azon ügylet tekintetik, mely ' által valaki ellenérték kikötése mellett bizonyos összeg fizetésére kötelezi magát, oly képen, hogy a fizetési kötelezettség valamely személy élettartamától, vagy egészségétől, vagy testi épségétől tétetik függővé. Az, ki az összeg fizetésére magát kötelezi, biztositónak, az, kinek élettartamától, vagy egészségétől vagy testi épségétől a fizetés függővé tétetik, biztosítottnak s az, kinek javára a fizetendő összeg kiköttetik, kedvezményezettnek tekintetik.« A kereskedelmi törvény e rendelkezése alapján a balesetbiztosítás is az életbiztosítás fogalomkörébe tartozván, osztozott az életbiztosításra vcnatkozó határozmányokban. A bizottság azonban nem elégedett meg azzal a védelemmel, melyet a biztosítótársaságoknak adott, szemben a. biztosítottakkal. A bizottság még tovább megy, amikor ilyen any agi-jogi reformet incidentaliter valósit meg a balesetbiztosításnak a kárbiztositás körébe "történő átutalásánál. Miért teszi ezt a törvényjavaslat? Egészen világos: ismét a biztosítótársaságok védelme lebeg à szeme előtt, niért míg az életbiztosításnál az életbiztosítási szerződés alapján az időszakonként fizetendő biztosítási díjakat birói utón érvényesíteni nem lehet, — kivéve az első biztosítási időszakra járó díjat — addig a kárbiztositásnál, mint előbb méltóztattak látni, hat évre van megkötve a biztositott kötelezettsége. A balesetbiztosítást tehát egyszerűen azért tették át a kárbiztositás' körébe, hogy a biztositóvállalatok érdekében a biztosítottakat itt is egy sokkal nagyobb kötelezettség teljesítésére és viselésére kényszerítsék,.holott egészen világos, hogy egy ilyen mélyre-