Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

36 Az országgyűlés képviselőházának 25. ülése 192? március 17-én, csütörtökön. Rassay Károly: Egészeri t röviden végzek, mert annyira világos ez az okfejtés^ hogy ez elől nem lehet kitérni. Az, amit Gaal Gaston képviselőtársam felhozott, hogy az utolsó bekezdés "utolsó sora szerint: ha »azonban a szerződéstől még a biztosítási eset bekövetkezése előtt beállott,- a kárveszély viselése nem terheli őt«, teljesen ellentétben áll a második bekezdés rendelkezésével, amely jogot ad neki, az elállási nyilatkozat megtételére 60 napig és esak akkor következik be ez az eset, hogy elállottnak tekintendő, ha a 60 nap letelte után sem nyilatkozik a szerződés fentartása vagy megszüntetése tekintetében, helyesebben az utolsó bekezdés első sora értelmében, ha ezen kellő időben benyújtotta birói keresetét a díjak érvényesítése iránt. Egészen logikus és helyes magyarázat szerint tehát a 60 napos határidő alatt csak akkor lesz benne a kárkövetelés tekintetében az obiigóban, ha a birói keresetet meginditotta;

: ha pedig nem inditotta meg a birói keresetet, az ötvenkilencedik napig spekulálhat, hogy bennmaradjon-e az ebiigóban, vágy serii; Elnök: Kivan valaki szólni! Ha szólni senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Á minister ur kíván nyilatkozni? (Pesthy Pál igazságügy m mister: Igen!) A minister urat illeti a szó. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Ház! Az előttem szólott képviselő urak felszólalásával kapcsolatosan legyen szabad rámutatnom arra, hogy mi a mai-jogi helyzet a biztosítási díj nem fizetése esetén. A mai jogi helyzet az, hogyha én kárbiztositási vagy életbiztosítási díj rátafizetése esetén díjamát meg nem fizetem, a határnap elmultával minden kötelezettség és minden felébreszthetés nélkül hatályát veszti a szerződés, megszűnik a biztositónak minden felelőssége... (Rassay Károly: Vis major esetét kivéve!) vétlen balesetet, azt a bizonyos két esetet kivéve, amely a kereskedelmi törvényben meg van állapítva. Mármost mi a helyzet itt a 4. §-ban! A 4. § egyenesen a biztosítottnak érdekét kívánja szolgálni azzal, hogy a biztosítási díj nemfizetése esetén 3G napig feltétlenül hatályban tartja az ügyletet a biztositóval szemben, a 30 nap után pedig a biztosító megszüntetheti az ügyletet kifejezett elállással. (Rassay Károly: De ha nincs?) Ha nincs, akkor következik a második bekezdés, megy tovább a szerződés (Rassay Károly: Anélkül, hogy obiigóban volna!) érintetlenül, minden kötelezettség fen tartásával. Igen t. képviselő ur, ez következik a 4. § utolsó bekezdéséből. Ha 60 nap eltelik anélkül, hogy peresítette volna a biztosító azt a követelését, akkor az idő telese folytán magától szűnik meg a biztosító kötelezettsége. Tehát mi a helyzet? Az első bekezdés szerint a biztosító 30 nap után kifejezetten elállhat az ügylettől. A második bekezdés szerint a 60 nap elteltével — ha nem peresített — önmagától szűnik meg a szerződés. Mindkét esetben azonban, ha a harmadik bekezdés értelmében a biztosítási eset az alatt az idő alatt következik be, amely időre az á biztosítási díj jár, a biztosítótársaság .az utolsó mondat értelmében a kárért igenis felel 90 napig. (Rassay Károly: És ha nem érvényesiti?)• Ha nem érvényesiti, ha 90 napon belül következik be a. biztositási eset és olyan időn belül következik be a biztositási eset, amely időre még jár aZ â díj, amely a követelés tárgya,... (Rassay Károly: Kta

v bíróilag nem érvényesiti a biztosító, akkor mi lesz? Mert azt mondja, hogyha -érvényesíti, akkor felelős. De ha nem érvényesíti, akkor is felelős. — Kálnoky-Bedő Sándor előadó: Akkor is! — Rassay Károly: Akkor micsoda törvény ez!? — Zaj.) Igen, feltétlenül felelős. Tisztelt Ház! Egyenesen a biztosított érdekeit szolgálja, hogy 90 napi fizetési halasztást adunk a biztosítottnak a mai helyzettel szemben, amikor a helyzet ma az, ha nem fizetek, holnap minden további nélkül megszűnik a biztositási szerződés és beáll az, amit Gaal Gaston képviselő ur mond, hogy az illető nem lesz biztosítva. Valószinübb, hogy így három hónap alatt gondoskodik magáiról, mintha seirimiféle határidő nincs. Mondhatom tehát, hogy--ez a biztosítás érdekeit szolgálja, amikor a ^biztosítóval szemben biztosítja a káreset bekövetkezte s esetére a kár megtérítését. ; Kérem tehát, iogy méltózassék az inditványok mellőzésével á szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. (Bródy Ernő szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő ur szólni? Bródy Ernő: Azon a címen, hogy a magam inditványát visszovonom és csatlakozom Rassay Károly t. képviselőtársam indítványához. Elnök: A házszabályok 207. §-a értelmében tudomásul veszem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 4. §-szal szembenáll Rassay képviselő urnák halasztó hatályú indítványa, amelyet utólag írásban is benyújtott. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inditványt felolvasni! Berki Gyula jegyző (olvassa): Indítványozom a 4. § tárgyalásának felfüggesztését és későbbre halasztását. v Elnök: Kérdem mindenekelőtt, méltóztatik-e Rassay Károly képviselőtársunk halasztóhatályu inditványát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik Rassay képviselőtársunk halasztó hatályú inditványát elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az inditványt elvetette. A 4. §-t egyébbként meg nem támadták, azt tehát elfogadottnak jelenítem ki. Következik az 5. §. Berki Gyula jegyző: (olvassa az 5. §-£.) Elnök: Szólásra következik? Berki Gyula jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Képviselőház! Az 5. § második bekezdésének utolsó mondata olyan szö^veg és olyan intenció, amely ellen külön is fel kell szólalnom, eltekintve attól, hogy általában sem fogadom el a szakaszt^ mert, mint gazda ennek a törvényjavaslatnak egyetlenegy szakaszát sem fogadhatom el épen azoknak a biztosítottaknak érdekében, akiknek érdekében állítólag ez a javaslat készült. Ennek a második bekezdésnek; utolsó mondata a következőkép hangzik. Majd elolvasom az egész bekezdést, mert esak akkor van értelme (olvassa): »Ha az utólagos teljesítésre engedett határidő eredménytelenül telt el, a biztositónak választása szerint joga van vagy a szerződés teljesítését követelni, vagy pedig a díjkövetelésről lemondva, a szerződést rögtöni hatállyal felmondani és esetleges kárának aránylagos megtérítését követelni.« Hát én igazán nagyon le volnék kötelezve a mélyem t. minister urnák, ha meg tudná nekem magyarázni, hogy ez az utolsó mondat mennyiben van a biztosítottnak előnyére. Mert azonfelül, hogy a biztosításból kizárja őt a tár-