Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-35
422 Az országgyűlés képviselőházának 35. ülése 192f április 6-án, szerdán. tünknek is. Meg kellett mondanom itt, az, ország közvéleménye előtt, hogy ez nem valami emelkedett Ízlésre vall. A harmadik kérdésre tésrve át, hogy hol kellene ezt a centrálét felállitani, meg kell jegyeznem, hogy azok, akik azt mondják, hogy feltétlenül Budapesten kell ezt a centrálét megépíteni, lehetnek a fővárosnak jó bizottsági tagjai, lehetnek jóhiszemű emberek, de fel kell tételeznem, hogy lehetnek olyanok is, — sajnos, fel kell tételeznem — akik ezt az ügyet el akarják gáncsolni. Aki a kérdés lényegébe tekint és a közérdeket tartja legfontosabbnak, az csak azt mondhatja, hogy ezt az elektromos centrálét ott lehet felállitani, ahol a legnagyobb mennyiségű és a leggyengébb minőségű szén van, (Ivády Béla: Ugy van! Csak ez lehet irányító!) ha más technikai szempontot nem kellene figyelembe venni! Mert kérdem, mi történnék mozgósitás vagy háború esetén, ha a centrale nem bányavidéken létesüli Ha centrale vagonhiány miatt heteken át nélkülözné a szénszállítást 1 ? Ennek még elgondolása is el kell hogy riasszon minden józanul gondolkodó embert attól, hogy a centrale ne ott legyen, ahol a szén. Ezt igy kell megcsinálni, függetlenül attól, hogy melyik szénbányavállalatnak van ebből haszna vagy kára, mert a közérdek mindenek fölött és mindenek előtt! Hazánkban a gazdasági élet nincs ugy és annyira megszervezve, mint pl. Németországban vagy Ausztriában, de szerintem mi már fejlődtünk annyira közgazdaságilag, hogy átültessünk gazdasági életünkbe olyan intézményeket, amelyek a fejlettebb országokban már meg is izmosodtak. Külkereskedelmi mérlegünk passzivitását erősen emelik a szénnek és fának külföldről behozott értékei. A külföldi szénbehozatal ellen leghatásosabb védekezés: az elektromos energiának kevés kalóriáju barnaszenekkel, lignitekkel való elöllitásal (Ugy van! a jobboldalon.) Németországban a német fővárost, a saját birodalmi fővárosi elektromos centráléi mellett részben még a Bitterfeld melletti Golpa Werke látják el elektromos árammal. Ennél a centrálénál a_ gőzkazánok alatt napi 800 vagon 1800 kalóriáju 55% viztartartalmu barnaszenet égetnek el. (Ivády Béla: Nem is barnaszenet, egyenesen lignitet!) A Rajna mentén, ia ReinisehWestfälische Elektrizitäts Werke centráléjában már napi 2000 vagon 1800 kaloriás és 60 százalékos víztartalmú lignitet égetnek el. Ugyancsak ilyen gyengeminőségü szenet égetnek el közvetlenül a bányatelep mellett a Franken Werke és az összes szászországi elektromos áramfejlesztő telepek. Németországban államonként hajtották végre az elektrifikálást. Ott a központi nagyteljesítményű elektromos áramfejlesztő telepek az energiaforrások: a barnaszéntelepek és a vizierők közelében vannak elhelyezve. Ezeket országrészenként országos transverzális távvezetékek kötik össze, biztosítva az áramszolgáltatás egyenletességét, kiegyenlítődését és egyben azt a változást, amely felmerülhet az egyik vagy másik centrale üzemének véletlen vagy szándékolt leállása következtében. Nyilvánvaló, hogy nekünk is ezt a bevált és kipróbált rendszert kell gazdasági életünkbe átültetnünk. Budapest adva van, — már t. i. a kelenföldi centrale üzeme következtében — mint az I. számú körzet 1. számú central éja. Szénszükséglete napi 32 vagon szén. Itt már a szénnek további vasúti szállítását elkerülni nem lehet. Ezen I. számú körzet I 2. számú uj centráléjának helyét nézetem sze- I rint ugy kellene megválasztani, hogy ez valamelyik dunántúli szénbányavidéken épüljön meg. Nézzük most a Dunántúl legjobb minőségű szeneit: A pécs-üszögi szén 6000 kaloriás, 2% víztartalmú, a napi termelés 110 vagon; a komlói szén 6000 kaloriás, 2Vo viztartalmu, a napi termelés 35 vagon, a mázaszászvári szén 5600 kalóriáju, szintén 2% viztartalmu, a napi termelés 10 vagon. Dunántúli jóminőségü szenei: a dor agi, amelynek kalóriája 5200. víztartalma 10%, a napi termelés 60 vagon; a tatai szénnek 5000 kalóriája van, 10% a víztartalma, napi termelése 600 vagon; a budapestvidéki szén 4900 kalóriáju, 17%-os viztartalmu, napi termelése 25 vagon. A Dunántúl egyetlen gyengeminőségü barnaszene a várpalotai lignit. A várpalotai lignitnek 2000 kalóriája van, 32%-os a víztartalma és napi termelése ezidőszerint 30 vagon. Ezt a szenet bányásszák a Dunántúlon a legkönnyebben, mert szinte a földön hever, úgyhogy a napi termelés megfelelő mennyiségre való felemelése úgyszólván csak pénzkérdés. Szerény nézetem szerint, ha a külföldi példák után megyek, akkor az I. számú körzet 2. számú centráléjának felállítási helyéül önként kínálkozik a fővárostól 80 kilométer távolságra eső Várpalota. Nemcsak azért, mert — miként a kereskedelemügyi minister ur kifejezetten hangsúlyozta — ezt az uj centrálét a silány szenek, vagyis a kevés kalóriáju barnaszenek eltüzelésre feltiasználhatása céljából kell elsősorban létesíteni, mert hiszen a lignitek nem bírják el a vasúti szállítást, hanem azért is. mert magasabb kalóriáju, tehát jobb minőségű szénkincsünket kimélnnük kell és ezekkel a jobb minőségű szenekké] kell elsősorban ellátni azokat a felhasználási helyeket, ahol eddig a külkereskedelmi mérlegünket rontó külföldi jó szeneket használtuk! De még egy fontos szempont szól a várpalotai megoldás mellett: ez az egyetlen lignitbányatelep, amely a trianoni határoktól a legmesszebbre esik és lőtávolon kivül fekszik. Minden egyéb szánbányánk az ellenséges ágyuk lőtávolán belül esik, Várpalota az egyetlen, mely azon kivül fekszik. Tehát a hadászati szempont is a várpalotai hely mellett szól. (Ivády Béla: És a hevesmegyei lignit is!) Ha még rámutatok arra, hogy Várpalotától alig 18 kilométernyire fekszik a Balaton partján a fűzfői állami lőpor gyár, melynek üzemet elsősorban lesz hivatva elektromos energiával ellátni ez az ui centrale, akkor ugy vélem,. teljes objektivitással feltártam mindazt, amit feltárni a 2. számú centrale helyének megjelölése szempontjából a köz érdekében szükséges volt. Áthatva az uj elektromos centrale megépítésének fontosságától és figyelembe véve a magyar jövendőnek ugy államgazdasági, mint hadászati szemoontjait, kívánatosnak tartanám egy II. és III. számú elektromos körzet elhatárolását. A II. számú elektromos körzet 3. sz. centráléja volna a salgótarjáni szénbányatelepen létesített és már részben üzemben is lévő centrale. Meg kell említenem, hogy â Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság minden állami támogatás nélkül, a maga erejéből, a saját kezdeményezéséből, pusztán vállalata üzemeinek rentabilitásának fokozása céljából I állította fel modern cenrtáléját. még pedig Varjassy Béla gépészmérnök-igazgató és Söpkéz Sándor gépészmérnök, műegyetemi tanár tervei alapján, abból az elgondolásból indulva
