Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-35
Az országgyűlés képviselőházának használó távbeszélő hatóság, alacsony feszültségi üzeme miatt nem tűri, hogy az országút másik oldalán a magas feszültségű érdekeltség vezethesse a vonalait. Épen az elmúlt esztendőben fordult elő, hogy a magyar királyi posta arra való hivatkozással, hogy az erősáramú vezeték üzeme, saját gyengeáramú telepeinek üzemét zavarja, sőt veszélyezteti, nom járult hozzá- egy ilyen magasfeszültségű távvezeték parallel vezetéséhez. Azt kérdem, ha mármost az országúton nem épithetők ezek a távvezetékek, akkor hol építtessenek 1 A mindig növekedő átviteli feszültségek mellett tényleg lehetetlenné válik az erősáramú és gyengeáramú vezetékeknek ennyire szoros közelítése. Ha a használati jfog már holnap életbe lépne, akkor is későn jönne, úgyhogy e téren a lehető legsürgősebb intézkedésekre volna szükség. Azt hallottam ugyan, hogy a kereskedelmi ministeriumban készül egy szükségtörvényjavaslat, szerintem azonban helyesebb volna az egész ország elektromositására vonatkozó elektromos törvényjavaslatot sürgősen a Ház elé beterjeszteni. Tisztelettel bátor vagyok erre nézve határozati javaslatot benyújtani. (olvassa): »Utasítsa az országgyűlés a kereskedelmi ministert, hogy az egész ország elektrifikálására vonatkozó elektromos törvényjavaslatot sürgősen terjessze a Ház elé. (Helyeslés a jobboldalon.) Hasonlóképen szükség volna az emiitett törvényjiavaslatnak az áramszolgáltató körzeteik szabályozására vonatkozó intézkedésére, hogy az egyes nagy áramfejlesztő telepek és a szénbányák között az érdekszféráik tekintetében megindult kölcsönös üzleti harc minél hamarabb elüljön, hogy mindenki nyugodtan dolgozhassák a neki kijelölt területen és a számára egyszersmindenkorra megállapítandó áramszolgáltató körzeteken belül és ne merüljenek fel többé olyan ideák, hogy amikor a komlói bánya áramot vezet Bajára, ugyanakkor a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság a mázaszászvári bányatelepről a Bajával szomszédos Bátaszéket akarja elektromos energiával ellátni. Az emiitett elektromos törvény szabályozná egyszersmind a központi elektromos telekkönywezetést is és a kötvénykibocsátási jogot, amely az elektromostelepeket önmagukban tenné hitelképesekké és lehetővé tenné azt, hogy a jövőben a községek, városok és egyéb közületek hitelképességét nem kellene lekötni, hanem ezt a hitelképességet más kulturális célok és feladatok megoldására tartanák szabadon, az eleiktromostelepek és berendezések létesítését pedig lényegesen megkönnyítené. Az elektromos törvényjavaslatnak sürgős törvénybeiktatása mellett azonban szükség volna még néhány intézkedésre, hogy végre némi rend teremtessék az elektrifikálás terén jelenleg uralkodó káoszban. Nevezetesen szükség van arna, hogy egyrészt az elektromos berendezések tervezése, másrészt pedig a vállalatbaadása racionálisan rendeztessék. - A tervezés és a vállalkozás ma rendesen egy kézben, van és igy mutatja mindazokat a hátrányokat, amelyek e két műveletnek egy kézbe való adásánál feltétlenül^ fellépnek. Mert nyilvánvaló, hogy az ellenőrző és az ellenőrzött, a tervező és vállalkozó csakis az építtetők súlyos sérelmével lehetnek azonos személyek, magyarán mondva a káposztát nem lehet és nem szabad őriztetni a kecskével. Igaz ugyan, hogy elvileg minden közmunkánál szakértő kirendelése kötelező, a legtöbb esetben azonban egy köztisztviselő mérnök 35. ülése 1927 április 6-án, szerdán. 417 ez a szakértő, aMnek ha meg is van rá a kellő : felkészültsége, még sincs annyi gyakorlati ta', pasztalata, mint a szabad gyakorlati pályán ! működő magánmérnöki karnak. Nincs is ilyen tervezéseik elkészítéséhez szükséges irodája és , különben is őket ugy leköti a hivatalos munka ; azóta, mióta a hivatalok aktiv műszaki sze: mélyzetét redukálták, hogy más munkára nem j is lehet idejük, különösen ha amannak megfelelni akarnak. E tekintetben a következő in-, tézkedések javítanának a meglevő helyzeten. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elkészitendő volna azoknak az önálló írp| dával rendelkező tanácsadó magánmérnökök j jegyzéke, akik elektromos telepek és b er ende. zések létesítésében kimutatható, hosszabb gyái korlattal és tapasztalattal birnak. Ennek a jegyzéknek elkészítése a mérnöki kamarára ! és az ilyen elektromos berendezések építésében állandóan dolgozó vállalkozókra volna bízandó. i Az összes közhatóságok utasitandók lennének, ! hogyha villamostelepet vagy berendezést óhaj! tanak létesiteni, mielőtt még vállalkozóval tárgyalnának, megelőzőleg az. előkészitő münká; latok elvégzésére egy, ebben a jegyzékben felsorolt magáhmérnöknek adjanak megbízást. Szóba jöhetne az is, hogy az e jegyzékbe felvett ! magánmérnökök, a mérnöki kamarán belül önálló csoportot alkotnának s <a megrendelő városok és községek magához a mérnöki kamarához intéznék a megkeresést és a kamarán belül ez az önálló szakcsoport osztaná szét a-tagok között autonóm módon ezeket a munkálatokat, megkereséseket. Aktiv köztisztviselő-mérnökök ezekből a tervezésekből, munkálatokból elvileg kizárandók lennének, mert nagyon gyakori az az eset, hogy a szakértői megbizás nem a köztisztviselő-mérnöknek, hanem a köztisztviselőnek szól és a megbizás csak azt célozza, hogy a köztisztviselő jóindulata.ebben vagy abban a tekintetben el nyeréssé k. Minden oly esetben, amikor a terv elkészítése nagyobb terjedelmű munkát igényel, mondjuk 50.000—100.000 pengőn felüli, a szakértő személyének kiválasztására egy tervpályázat volna kiírandó és a szakértői megbízás a díjnyertes tervpályázat szerzőjének volna átadandó. , .. A szakértői szolgálatnak ilyetén megszervezése mellett a most tapasztalható visszáságok nagy mértékben csökkenthetők volnának különösen akkor, ha világosan szabályozva volna, hogy a tervezés és a vállalatbaadás a gyakorlatban hogyan . vitessék keresztül. A tervezés készítené az összes rajzokat és állítaná össze a pontos anyagkimutatást, mig a vállalkozás a tervezésből teljesen ki volna zárva és a jövőben csak a jegyzékben felsorolt anyagok, pontos szállítására és szerelésére volna hivatva. Külön kell foglalkoznom ebben a vonatkozásban a közszállitási szabályrendelet -módosításával is. Közszállitási szabályzatunk minden tekintetben elavult. Lehetséges, hogy a közszállitási szabályzat alapján lehetett a múlt században kaszárnyákat jól építeni, azonban ma, elektromos berendezéseket, .a közszállitási szabályzat alapján kiadni nem lehet. Ezt a közszállitási szabályzatot, tehát sürgős revízió alá kell venni, mégpedig a tanácsadó szakmabeli magánmérnököknek és e berendezések építőinek bevonásával, akik egy külön elektromos közszállitási szabályzattervezetet' volnának hivatva a kereskedelemügyi minister elé terjeszteni. ' • •• r ' ' Külön akarok még foglalkozni á közszállitási szabályzattal kapcsolatban a munkát, a
