Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-35
Az országgyűlés képviselőházának 35. ülése 1927. évi április hó 6-án, szerdán, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1927/28. évi állami költségvetés általános tárgyalása. Felszólaltak : Vértes Vilmos István, Bud János pénzügyminister, Temesváry Imre előadó. — Az általános tárgyalás folyamán beadott határozati javaslatokhoz felszólaltak az érdekelt tárcák ministerei. — A legközelebbi ülés idejének, és napirendjének megállapítása. — Interpellációk: Bodó János Írásbeli interpellációja a népjóléti és munkaügyi ministerhez, az Országos Munkásbiztositó Pénztár mai ügyviteli rendszerének megváltoztatása tárgyában. Frühwirth Mátyás, a kereskedelemügyi ministerhez, a kartellek visszaélései ós szállítási kedvezményei ügyében. — A kereskedelemügyi minister válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Vass József, Scitouszky Béla, Walko Lajos, Bud János, Mayer János, Herrmann Miksa, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 25 perckor.) ï (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen feszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Bemutatom a Keresztény Szocialista Magántisztviselők Országos Szövetségének Kócsán Károly képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a jogviszonyok, továbbá az országosan kötelező nyugdíjbiztosítás szociális érdekű viszonylatainak törvényes rendezése tárgyában. A kérvényt a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik az 1927/28. évi állami költségvetés (írom. 81.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Haller István! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Következik f Fitz Arthur jegyző: Vértes Vilmos István! (Vértes Vilmos István: Itt vagyok!) Elnök: Vértes Vilmos István képviselő ur itt van, a szó őt illeti. Vértes Vilmos István: T. Ház! Egy egyetemi tanár, amikor előadásának megkezdésekor kevés számú hallgató fogadta, a következőképen kezdte meg beszédét: »Sokat látok itt olyanokat, akik nincsenek itt, ezért először is névsort fogok olvasni.« Én ennek az egyetemi tanárnak beszéde megkezdését nem azért emlitem meg most, mintha talán hallgatóságom számával nem volnék megelégedve, azért sem, mintha a költségvetés vitájában előttem már KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. II. felszólalt képviselőtársaim sem emlékeztek volna meg erről, méltóztassanak elhinni, hogy a névsorolvasásnak még a gondolatától is idegenkedem, hanem megemlékezem erről azért, mert a most előttünk fekvő állami költségvetésben én is sokat látok olyanokat, amik nincsenek benne, de amelyekről nekem most mégis meg kell emlékeznem. Meg kell emlékeznem azért, mert ezek jó része műszaki probléma és mert gépészmérnöki képesítésemnél fogva, azt hiszem hivatva vagyok arra, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzam. Gazdasági feléledésünk egyik kedvező előjeleként kell üdvözölnöm a kormánynak az ország elektrifikálására vonatkozó programmját és tervét. Vajha ez a nagyfontosságú kezdő lépés évtizedeknek multával jótékonyan éreztetné hatását, azt az egész emberiségre r nézve szinte áldásos hatását, hogy a távvezetékeken elvezetett elektromos energia visszavezetné a nagy gyárvárosokból, az egészségtelen levegőjű, túlzsúfolt lakásu ipari gócpontokból, az ott szinte mesterségesen összegyűjtött dolgozó emberek, családok jó részét, ki a vidékre, az egészséges levegőjű falvakba, uj életfeltételeket teremtvén mindenütt és mindenfelé, amerre világosságot gyújt fel és munkát visz át a gazdasági élet minden megnyilvánulásába ! Az ország jövendő elektrifikálásának nagy problémáját ma már az egész ország közvéleménye feszült érdeklődéssel kiséri. A háború befejezése után, különösen az elmúlt években Magyarországon lényeges, szinte érdekes elektrifikálási, villamosítási mozgalom észlelhető, amely arra irányul, hogy az elektromos energia használatát minél szélesebb körben tegye lehetővé, élvezhetővé. Mondanom sem kell, hogy ezekre az eneirgiakérdésekre a modern technikának a világháborúban beállott rohamos fejlődése fordította a közfigyelmet. Ez az elektrifikálási mozgalom ugy belterjes mint külterjes irányban egyaránt megvan. Belterjes irányban abból a szempontból tapasztalható, hogy azokban a községekben és városokban, ahol már van villamostelep, nagymértékben terjed el az elektromos energia használata, mindjobban kiszorítván a.
