Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-25
Az országgyűlés• Mpviseíőházánuk 2p. ülése 192T március 17-én, csütörtökön. $3 zik a kár, a biztosító mindenesetre köteles legyen fizetni, eltekintve attól, hogy ( milyen hajlandóságot nyilatkoztatott ki, vájjon kivánja-e bírói utón érvényesiteni a követelését, vagy sem. A javaslat szerint nem ez a helyzet. Amint a szakasznak méltóztatnak olyan értelmezést adni, hogy igy legyen, akkor megnyugszom. A törvény szövegéből egészen nyilvánvaló, hegy a biztositótársaságoknak mód adatik a biztosított kijátszására olymódon, hogy az 59-ik napon fogják feladni a levelet és talán az 57-ik napon bekövetkezik a kár. (Pesthy Pál igazságügyminister: És akkor felel érte!) Nem perel kérem! Ha kijelenti az 59-ik napon, hogy nem perel és bekövetkezik a kár, akkor neki e szakasz értelmében nem kell fizetnie. (Pesthy Pál igazságügy minister: Hatvan napig köteles!) Tisztázzuk ezt a kérdést, mert ennek a törvényjavaslatnak szövege szerint egészen világos, hogy itt is olyan' fogantyút adunk a biztositótársaságnák, amellyel ő menekül a kötelezettség elől. Márpedig, akik az életben élünk, tudjuk azt, hogy a biztosítótársaságok igen könnyen veszik fel a járandóságokat, ellenben keserves kaivá- j ria, amig az a szegény gazda, vagy az a szegény Városi polgár vagy az a szegény balesetet ! szenvedett meg tudja kapni teljes értékében és ; teljes összegében azt, ami neki jár. Rendszerint j peres útra terelik, bizonyítás kérdésévé teszik és igen sok kínszenvedésbe kerül, amig a biztosított a maga igazságát meg tudja kapni. A magam részéről csak azt kérem, hogy i ne : adjunk mindig több és több módot arra, hogy a biztositóvállalatok a biztosításokkal szemben előnyben részesüljenek és ilyen gyakorlati kérdésben, amikor felismertük ^azt a tételt, hogy a biztositóvállalat az utolsó pillanatban fog élni ezzel a joggal, amely jog alkalmas lesz arra, hogy a biztosított érdekei szenvedjenek, a magyar törvényhozás ne adjon a biztositóvállalatnak segítséget és álljon • a biztosítottak védelmére szemben a kartellirozott biztosítótársaságokkal. (Helyeslés balfelől) Én tehát a magam részéről indítványozom, hogy a szakasz harmadik bekezdésének utolsó mondatát méltóztassék kihagyni. (Pesthy Pál igazságügyminfeter: Akkor lesz a baj !) Elnök: A képviselő ur indítványát Írásban is benyújtja? (Bródy Ernő: Igen!) Szólásra következik? Berki Gyula jegyző: E assay Károly! Rassay Károly: Igen t. Ház! Magam részéről mindenben csatlakozom Bródy Ernő képviselőtársam okfejtéséhez. Világosan miről van itt szó? Arról van szó, hogy a harminc napi határidő után adnak még hatvan napi spekulációs határidőt a biz-1 tositótársaság javára. Mert hogyan állunk ezzel a hatvan napi határidővel? Elmúlt a harminc nap, amelv alatt a díjat mef; kellett volna fizetni a biztosítottnak, nem fizette meg és most a biztosítótársaságra átment a válasz-! tás joga, hogy vagy a szerződés teljesítését követeli vagy pedig eláll a szerződéstől. Hatvan nan alatt a biztosítótársaság nyugodtan spekulálhat az 59-ig náoig, hogy elálljon-e aj szerződés+ől vagy ne álljon el. Amint a gya-; korlati élet igazolni fogja, a birói keresetet csak az 59-ik napon fogják benyújtani, mert nem fogja a biztosítótársaság magát kedvezőtlenebb helyzetbe hozni. Hiszen ha az ötödik nanon nyújtja be azt a bizonyos keresetet,: akkor magát rosszabb pozícióba hozta, mert, beállott az ő kárfizetési kötelessége, míg azt, amit; perrel elérhet, a biztosítási díj behajtását,NAPLÓ. n. akkor is. elérheti, ha. csak az 59-ik napon perel, úgyhogy 59 napig játszhat és spekulálhat a bizonytalansággal, hogy fizessen-e vagy ne fizessen kárt, mert ha nem perel, nem lesz köteles kárt fizetni. Ez egészen világos, igen t. minister ur, hiába méltóztatik csodálkozásának kifejezést adni, mert csodálkozom én is, de a törvényjavaslaton. A törvényjavaslat ezen szakaszának utolsó bekezdése azt mondja (olvassa): »Ha a biztosító-díjkövetelését bírói utón kellő-időben....« Mi is az, a kellő idő? Hatvan nap. »... érvényesiti és a biztosítási eset az alatt az idő alatt következik be, amelyre a követelt díj jár, a biztosító szerződésszerű kötelezettségének teljesítéséért köteles, még ha a biztosítási eset bekövetkeztekor a díj még nem volt is kifizetve.« Egészen logikus, mert a per megindításával a biztosítótársaság a neki adott választási jogot konszummálta és perelvén a díjat, beállott ránézve a rizikó esete. Azonban a contrario következik: ha nem perel, akkor neki nincs kárfizetési kötelessége. Semmi ráció nincs tehát abban, hogy ő az 59. nap előtt pereljen; él a törvényhozás bölcsessége által nyújtott spekulációs időszakkal és bevárja az 59. nap letelését s a keresetet akkor fogja beadni. (Strausz István: Ugy van! Világosan látja ezt Rassay!) Az előadó ur helyesen utal a 7. Í-ra, amely azonban nem érinti ezt a kérdést. Mert mit jelent a 7. § ? Ha időközhen a biztosított a hatvau nap alatt kifizeti a biztosítási díjat perköltségekkel, felhívási költségekkel és a többivel, amelyek már nem olyan fix összegek, mint a biztosítási kötvényben lefektetett biztositási díj, amelyek tehát bizonyos értelemben diskusszió tárgyát is képezhetik a szerződő felek között. ebben az esetben a biztosítótársaság kárfizetési kötelezettsége beáll. Annál, aki elmulasztotta harminc napig fizetni, a valószínűség az, hogy vagy nem tud fizetni vagy pedig a dolog annyira kiesik érdeklődése köréből, hogy még a felhívás ellenére sem fizet. Ennek a 7. §-nak tehát a. gyakorlati értelemben kevés a jelentősége, kivéve azoknál, iakik olyan helyzetbe hozzák hirtelen magukat, hogy azt a biztosítási díjat megfizetik és jogaikat épségben tartják. Általában azonban az esetek nagy többségére vonatkozóan állni fog az, hogy a biztosítótársaság hatvan napig spekulálni fog és csak laiz 59-ik napon fogja eldönteni, hogy a keresetet benyujtja-e vagy sem, vagyis ha időközben megtörtént a kár, akkor nem lesz olyan biztosítótársaság ezen a világon, amely az 59-ik napon benyújtja a keresetet és igy visszamenőleg stipulai ja a maga kárfizetési kötelezettségét. Ez, azt hiszem, egészen világos. Ebben az esetben ugy fogja a szerződés megszüntetését eredményezni, hogy & kis biztositási díjról lemond és a nagy kártérítési kötelezettség alól szabadul. Igen t. Ház! * Amikor a minister ur itt folyton azt mondja, hogy ő nagy védelmet nyújt a biztosítottaknak- ne méltóztassék rossznéven venni, ha újra felvetem a kérdést: hol van itt az a nagy védelem a biztosított javára és hol van az összhang a kereskedelmi törvény • szerződési hűség-gondolatával ebben a rendelkezésben? Hiszen a kereskedelmi törvény ismeri általában véve a késedelmes teljesítést és : az ahhoz fűzött jogkövetkezményekét. Méltóztassék azonban igen t. minister urnák vagy az előadó urnák mutatni olyan ügyletet vaery olyan esetet, ahol hatvan napi spekulációs időt nyújt annak a félnek, akinek választására van bízva, hogy kárfizetést vállal-e- vagy pedig a szerződés teljesítését követeli.. Ilyent nem fog 5
