Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

Az országgyűlés• Mpviseíőházánuk 2p. ülése 192T március 17-én, csütörtökön. $3 zik a kár, a biztosító mindenesetre köteles le­gyen fizetni, eltekintve attól, hogy ( milyen haj­landóságot nyilatkoztatott ki, vájjon kivánja-e bírói utón érvényesiteni a követelését, vagy sem. A javaslat szerint nem ez a helyzet. Amint a szakasznak méltóztatnak olyan értelmezést adni, hogy igy legyen, akkor megnyugszom. A törvény szövegéből egészen nyilvánvaló, hegy a biztositótársaságoknak mód adatik a biztosí­tott kijátszására olymódon, hogy az 59-ik napon fogják feladni a levelet és talán az 57-ik napon bekövetkezik a kár. (Pesthy Pál igazságügymi­nister: És akkor felel érte!) Nem perel kérem! Ha kijelenti az 59-ik napon, hogy nem perel és bekövetkezik a kár, akkor neki e szakasz értel­mében nem kell fizetnie. (Pesthy Pál igazság­ügy minister: Hatvan napig köteles!) Tisztáz­zuk ezt a kérdést, mert ennek a törvényjavas­latnak szövege szerint egészen világos, hogy itt is olyan' fogantyút adunk a biztositótársaság­nák, amellyel ő menekül a kötelezettség elől. Márpedig, akik az életben élünk, tudjuk azt, hogy a biztosítótársaságok igen könnyen veszik fel a járandóságokat, ellenben keserves kaivá- j ria, amig az a szegény gazda, vagy az a sze­gény Városi polgár vagy az a szegény balesetet ! szenvedett meg tudja kapni teljes értékében és ; teljes összegében azt, ami neki jár. Rendszerint j peres útra terelik, bizonyítás kérdésévé teszik és igen sok kínszenvedésbe kerül, amig a biz­tosított a maga igazságát meg tudja kapni. A magam részéről csak azt kérem, hogy i ne : adjunk mindig több és több módot arra, hogy a biztositóvállalatok a biztosításokkal szemben előnyben részesüljenek és ilyen gya­korlati kérdésben, amikor felismertük ^azt a tételt, hogy a biztositóvállalat az utolsó pil­lanatban fog élni ezzel a joggal, amely jog al­kalmas lesz arra, hogy a biztosított érdekei szenvedjenek, a magyar törvényhozás ne ad­jon a biztositóvállalatnak segítséget és álljon • a biztosítottak védelmére szemben a kartelli­rozott biztosítótársaságokkal. (Helyeslés bal­felől) Én tehát a magam részéről indítványo­zom, hogy a szakasz harmadik bekezdésének utolsó mondatát méltóztassék kihagyni. (Pesthy Pál igazságügyminfeter: Akkor lesz a baj !) Elnök: A képviselő ur indítványát Írásban is benyújtja? (Bródy Ernő: Igen!) Szólásra következik? Berki Gyula jegyző: E assay Károly! Rassay Károly: Igen t. Ház! Magam ré­széről mindenben csatlakozom Bródy Ernő képviselőtársam okfejtéséhez. Világosan miről van itt szó? Arról van szó, hogy a harminc napi határidő után adnak még hatvan napi spekulációs határidőt a biz-1 tositótársaság javára. Mert hogyan állunk ez­zel a hatvan napi határidővel? Elmúlt a har­minc nap, amelv alatt a díjat mef; kellett volna fizetni a biztosítottnak, nem fizette meg és most a biztosítótársaságra átment a válasz-! tás joga, hogy vagy a szerződés teljesítését követeli vagy pedig eláll a szerződéstől. Hat­van nan alatt a biztosítótársaság nyugodtan spekulálhat az 59-ig náoig, hogy elálljon-e aj szerződés+ől vagy ne álljon el. Amint a gya-; korlati élet igazolni fogja, a birói keresetet csak az 59-ik napon fogják benyújtani, mert nem fogja a biztosítótársaság magát kedvezőt­lenebb helyzetbe hozni. Hiszen ha az ötödik nanon nyújtja be azt a bizonyos keresetet,: akkor magát rosszabb pozícióba hozta, mert, beállott az ő kárfizetési kötelessége, míg azt, amit; perrel elérhet, a biztosítási díj behajtását,­NAPLÓ. n. akkor is. elérheti, ha. csak az 59-ik napon pe­rel, úgyhogy 59 napig játszhat és spekulálhat a bizonytalansággal, hogy fizessen-e vagy ne fizessen kárt, mert ha nem perel, nem lesz kö­teles kárt fizetni. Ez egészen világos, igen t. minister ur, hiába méltóztatik csodálkozásának kifejezést adni, mert csodálkozom én is, de a törvényjavaslaton. A törvényjavaslat ezen szakaszának utolsó bekezdése azt mondja (olvassa): »Ha a bizto­sító-díjkövetelését bírói utón kellő-időben....« Mi is az, a kellő idő? Hatvan nap. »... érvénye­siti és a biztosítási eset az alatt az idő alatt következik be, amelyre a követelt díj jár, a biz­tosító szerződésszerű kötelezettségének teljesí­téséért köteles, még ha a biztosítási eset be­következtekor a díj még nem volt is kifizetve.« Egészen logikus, mert a per megindításával a biztosítótársaság a neki adott választási jogot konszummálta és perelvén a díjat, beállott rá­nézve a rizikó esete. Azonban a contrario kö­vetkezik: ha nem perel, akkor neki nincs kár­fizetési kötelessége. Semmi ráció nincs tehát abban, hogy ő az 59. nap előtt pereljen; él a tör­vényhozás bölcsessége által nyújtott spekulá­ciós időszakkal és bevárja az 59. nap letelését s a keresetet akkor fogja beadni. (Strausz István: Ugy van! Világosan látja ezt Rassay!) Az előadó ur helyesen utal a 7. Í-ra, amely azonban nem érinti ezt a kérdést. Mert mit je­lent a 7. § ? Ha időközhen a biztosított a hatvau nap alatt kifizeti a biztosítási díjat perköltsé­gekkel, felhívási költségekkel és a többivel, amelyek már nem olyan fix összegek, mint a biztosítási kötvényben lefektetett biztositási díj, amelyek tehát bizonyos értelemben dis­kusszió tárgyát is képezhetik a szerződő felek között. ebben az esetben a biztosítótársaság kárfizetési kötelezettsége beáll. Annál, aki el­mulasztotta harminc napig fizetni, a valószínű­ség az, hogy vagy nem tud fizetni vagy pedig a dolog annyira kiesik érdeklődése köréből, hogy még a felhívás ellenére sem fizet. Ennek a 7. §-nak tehát a. gyakorlati értelemben kevés a jelentősége, kivéve azoknál, iakik olyan hely­zetbe hozzák hirtelen magukat, hogy azt a biz­tosítási díjat megfizetik és jogaikat épségben tartják. Általában azonban az esetek nagy többségére vonatkozóan állni fog az, hogy a biz­tosítótársaság hatvan napig spekulálni fog és csak laiz 59-ik napon fogja eldönteni, hogy a ke­resetet benyujtja-e vagy sem, vagyis ha idő­közben megtörtént a kár, akkor nem lesz olyan biztosítótársaság ezen a világon, amely az 59-ik napon benyújtja a keresetet és igy visszamenő­leg stipulai ja a maga kárfizetési kötelezettsé­gét. Ez, azt hiszem, egészen világos. Ebben az esetben ugy fogja a szerződés megszüntetését eredményezni, hogy & kis biztositási díjról le­mond és a nagy kártérítési kötelezettség alól szabadul. Igen t. Ház! * Amikor a minister ur itt folyton azt mondja, hogy ő nagy védelmet nyújt a biztosítottaknak- ne méltóztassék rossz­néven venni, ha újra felvetem a kérdést: hol van itt az a nagy védelem a biztosított javára és hol van az összhang a kereskedelmi törvény • szerződési hűség-gondolatával ebben a rendel­kezésben? Hiszen a kereskedelmi törvény ismeri általában véve a késedelmes teljesítést és : az ahhoz fűzött jogkövetkezményekét. Méltóztas­sék azonban igen t. minister urnák vagy az előadó urnák mutatni olyan ügyletet vaery olyan esetet, ahol hatvan napi spekulációs időt nyújt annak a félnek, akinek választására van bízva, hogy kárfizetést vállal-e- vagy pedig a szerződés teljesítését követeli.. Ilyent nem fog 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom