Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-25
-32 Az országgyűlés Mpviselőházának 25. ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. társam megtanít, szívesen járok hozzá logikát tanulni. Ez a szakasz, — amint Rassay t. képviselőtársam egészen helyesen kifejtette — megállapítja a biztosítási időszakok fogalmát, azt a fogalmat, amelyet a törvény eddig nem állapított meg. Imperative kimondja, hogy a joggyakorlattal szemben, amely eddig megtörténhetett, hogy t. i. sokkal magasabb időmértéket is elfogadtak biztositási időszaknak, biztositási időszak alatt legfeljebb egy évet érthetünk, amennyiben a felek ennél kisebb időt biztositási időszak gyanánt ki nem kötöttek. Azt mondja Rassay igen t, képviselőtársam, hegy miután ; meg van állapítva a szakasz utolsó bekezdésében az is, hogy a biztosítás egész tartamára megállapított egyszeri díj az első időszakra járó díjjal egy tekintet alá esik, ezzel ki lehet játszani a biztosítást. Most én a következő kérdést állítom fel: a kárbiztositásnál szoktak 10—15 évre egyszeri díjfizetésben megállapodni? Hiszen a kárbiztositásnál épen azért vannak időszakokban esedékes díjak, mert az a kockázat, amely bizonyos idő alatt viselendő, visszatérő időszakmkint megismétlődik. Hiszen ez a kárbiztositás természete. Viszont, hogy állunk az életbiztosításnál? Ott is évről-évre megismétlődnek azok az érdekek... (Rassay Károly: Akkor minek ez a rendelkezés!) Megmondom: vannak egy évnél csakugyan rövidebb időre szóló biztositások, pl. a tikettbiztositás, amelyeknél egyáltalában nem intencionáltatik, hogy biztositási időszakok legyenek, hanem az egész biztositási tartam oly rövid. hogy annak díja : r egy és ugyanazon elbírálás alá kell, hogy essék, mint az első biztosítási díj. (Rassay Károly: Szóval egy évnél rövidebb! Miért nincs benne a törvényjavaslatban 1 ?) Ezt intencionálta a törvényjavaslat Gsak nem gondolja t. képviselőtársam, hogy akár az igazságügyi kormányzat, akar pedig ennek a javaslatnak a szerkesztője olyan esetet képzelt volna el, hogy valaki mondjuk 15 évre fog életbiztosítást kötni és az egész díjat egyszerre kifizeti?! Akkor vigye pénzét inkább a takarékpénztárba, ugy sokkal jobban jár, mintha egyszere kifizeti az életbiztosítási díjat 15 évre ; vagy ha egyszerre 15 évre kifizeti kárbiztositás esetén minden kockázat díját. Mondom, jobban jár, ha az egészet takarékpénztárba teszi. Erre nem intenciónál a törvény, a törvény intenciónál olyan biztosítás esetére amidőn a biztosítás természete olyan, hogy az záros időre terjed, egy évnél rövidebb. (Rassay Károly: Tessék belevenni!) Lehet egy évnél hosszabb is. (Rasay Károly: Azt nem !) Minthogy a törvény intenciója csak '• ez, kérem, méltóztassanak a módosítás elvetésével az eredeti szakaszt változatlanul fentartani. Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni ! Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! A magam részéről is kérem a módosítás elvetését. Én más indokból kérem ezt, mint amilyenből az előadó ur kérte. (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen megtörténhetik különösen járadékbiztosítás esetén, hogy valakinek tényleg van egy summa pénz a kezében és az illető járadékot akar magának biztosítani abban az időpontban, amikor az a pénz a kezében van. tehát ő járadékbiztositási szerződést köt .10 évre olyan módon, hogy egyszerre befizeti a biztositási összeget. Az utolsó bekezdés tulajdonkénen időmeghatározása a biztositási díj fizetésének, nem pedig szabályozása a biztositási időszak egész lényegének. Mármost az egyszerre való befizetéssel a járadék biztosítva lévén, ha ezt kizárjuk és töröljük, radékbiztositási ügylet alapjait döntjük le. Ennélfogva kérem méltóztassék az indítvány elvetésével az eredeti rendelkezést fentartani. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Rassay Károly: Ez lehetetlenség! Akkor tessék belevenni, hogy a járadékbiztosításra gondol a minister ur! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 2. § 1., 2. és 3. bekezdéseit nem támadták meg, azokat tehát elfogadottaknak jelentem ki. A 4. bekezdéssel szemben Rassay Károly képviselő urnák van törlési indítványa. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a 4-ik bekezdést a bizottsági szövegezésben szemben Rassay Károly képviselő ur törlési indítványával v elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura kat, akik a bekezdést a bizottság szövegezésben fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Következik a 3. szakasz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a 3. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a i-ik szakaszt). — Bródy Ernő. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ebben a 4-ik szakaszban ismét azt látjuk, hogy a biztosító a biztosítottal szemben sokkal előnyösebb helyzetbe kerül. Tudniillik akkor már, amikor a biztositási ügylet megköttetett és amikör a biztosított vállalta a kötelezettséget, ellenben még nem fizette meg a díjat á biztosítótársaságnak, a biztosítótársaságnak megadják azt a jogot, hogy vagy elállhat a szerződéstől vagy pedig követelheti a szerződés teljesítését. Azt mondja a szakasz második bekezdése, hogy (rlvassa): »Ha a biztosító díjkövetelését az előbbi bekezdésben megszabott harminc napi határidő eltelte után további hatvan nap alatt bírói utón nem érvényesiti, őt a szerződéstől elállottnak kell tekinteni. Hogy a biztosító díjkövetelését e határidőben érvényesiti-e vagy nem, erről a szerződő felet legkésőbb a hatvanadik napon feladott ajánlott levélben értesiteni köteles.« Ha tehát a hatvanadik napig nem értesiti, akkor a szerződéi elállottnak tekintik, de nem is viseli a kockázatot. (Káinoky-Bedő Sándor előadó: Ellenkezőleg! — Rassay Károly: Hol viseli?) Meg van mondva a következő bekezdésben, (olvassa): »Ha a biztosító díjkövetelését birói utón kellő időben érvényesiti és a biztositási eset az alatt az idő alatt következik be, amelyre a követelt díj jár, a biztosító szerződésszerű kötelezettségének teljesítésére köteles, még ha a biztositási eset bekövetkeztekor a díj „még nem veit is kifizetve. Ha azonban a szerződéstől még a biztositási eset bekövetkezése előtt elállott, a kárveszély viselése nem terheli őt.« Mire enged feltevést ez a kikötés? Arra, hogy az utolsó pillanatban, az 59-ik napon fogják majd értesiteni az illetőt, hogy nem követelik a birói érvényesítést, és ilyenkor a kárveszély viselése nem terheli a biztositótársaságot. Tehát a biztositott kötelezve van, ellenben a biztosító a törvényjavaslat ezen rendelkezése folytán menekül a kockázattól. Ez egészen világos. Vagy zárjuk ki, hogy ne meneküljön, hiszen ez az én célom, ezt kívánom. Én t. i. azt kívánom, hogy abban az esetben, ha bekövetke-
