Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-32

Az országgyűlés képviselőházának 32. ülése 1927 március 31-én, csütörtökön. 307 baáságot, kenyeret követelünk, emberhez méltó megbecsülést és életet. Tőlünk félti a munkás­ságot. Azt mond] népjóléti minister ur, — p ..-yá­lószinüleg maga is hiszi — hogy csak szociális intézkedéseket kell tennie a kormánynak és akkor kihúzza a gyékényt a szociáldemokrata párt lába alól, és erre az eshetőségre remegve gondolnak a szociáldemokrata korifeusok, ve­zérek. Megint egy hasonlattal kell, hogy él­jek. Ez az eset nagyon hasonlit ahhoz, amikor az indus az ajtaján kopogó koldusnak kenyér helyett, meleg étel helyett ópiummal megtöl­tött pipát nyom a szájába; ha már kenyereit nem ad neki, ha már ezen a földön egy pilla­natnyi megelégedésben nem részesiti a jómodu indus őt, legalább ópium által előidézett ká­bultságában képzelje el a hetedik mennyor­szági boldogságot és üdvösséget. Ez a kép jut eszembe, ha a népjóléti mi­nister ur cikkét olvasom és legutóbbi felszóla­lását és magatartását nézem. Én megnyugta­tom a népjóléti minister urat, ha esetleg nyug­talan álmokat okoz neki az, hogy a szociál­demokrata párt majd remegve és félve fog kétségbeesni, hogy mi történik akkor, ha ő, a magyar munkásság nagy megváltója minden szociális problémát megold. Megnyugtatom a népjóléti minister urat, legyenek nyugodt ál­mai, ne aggódjék miattunk, a mi nyugtalansá­gunk és kétségbeesésünk miatt. Mi majd meg fogjuk találni nyugalmunkat ebben az eset­ben is. Ellenben a népjóléti minister urnák se­gitségére sietünk, annak feltárásával, hogy mi mindenre vár a magyar dolgozónép, mi min­det vár a magyar dolgozó munkásosztály eb­ben az országban, minek a megvalósítását óhajtja. És mi csak örömmel fogjuk üdvözölni a népjóléti minister urat, ha a magyar népnek segitségére fog sietni, követelésének és kíván­ságának megvalósításában, azzal a tekintély­lyel, azzal a tudással és azzal a méltósággal, amellyel rendelkezik. Itt van a magyar nép egyik legnagyobb égető problémája: a szabadsajtó kérdése. Hal­lania kell a népjóléti minister urnák még ál­maiban is a magyar guzsbakötött sajtó jaj­kiáltását, hallania kell a bilincsbekötött sajtó bilincseinek csörgését. Mi a magyar szabad­sajtó megvalósitását követeljük. Segitsen a népjóléti minister ur, tegye lehetővé tekinté­lyével, tudásával és hatalmával, hogy végre lehulljon a magyar a sajtó kezeiről a bilincs. Tétessék lehetővé az 1848-as I. tcikknek az életbe való szabad átvitele, amely szerint Ma­gyarországon gondolatait sajtó utján min­denki szabadon terjesztheti. Segitsen megte­remteni ezt a népjóléti minister ur. Bizza az iró lelkiismeretére és érzésére, hogy gondola­tait miként fejezi ki. Ha azután az iró olyat követ el. amely a fennálló törvényekbe ütkö­zik, bizza ennek elbirálását a magyar kor­mány az esküdtszékre. Tehát szabad sajtót és sajtóügyekben szabad bíráskodást, szabad pol­gárok által, az esküdtszék által. Ha a népjó­léti minister ur ebben a kérdésben a magyar nép segitségére lesz, örök hálára fogja köte­lezni a magyar népet. Ugyanitt van az egyesülési és gyülekezési jog kérdése. Esztendők hosszú sora óta nin­csen meg a magyar dolgozómunkásságnak, a magyar nénnek szabad egyesülési és gyüleke­zési lehetősége és szabadsága. A közigazgatós egyes szerveire és egyéneire van bízva annak megállapítása, hogy megengedik-e a magyar munkásságnak, a magyar dolgozó népnek azt, hogy ügyes bajos politikai vagy gazdasági ügyeiben összejöhessen, tanácskozhassak. Legyen segitségére a munkásságnak a t. népjóléti minister ur abban, hogy ebben az or­szágban soha többé nyilt választás ne legyen, hogy soha többé ne írhasson a magyar történe­lem lapjaira senki annyi, az egyéni szabadság­gal és az egyéni lelkiismerettel való visszaélést, mint amennyi visszaélés történt az u. n. téli választáson, hajtóvadászaton, amelyet a kor­mány legutóbb rendezett. Soha többé ne legyen meg annak a lehetősége, hogy durva, vad és nyers erőszak utján 8000 szavazattöbbséggel kérkedhessek bárki is ebben a képviselőházban. Mert azt a 8000 szavazattöbbséget, amelyre itt az egyik minister ur hivatkozott az elmúlt na­pokban, nagyon kemény és nagyon sok erő­szak által lehetett csak elérni. Hiszen ha a bi­zalom az egyes minister urak irányában olyan nagy, hogy 8000-en repültek a szavazóurnához, akkor azt merem állitani, hogy a titkos szava­zás megalkotásának semmi oka, semmi joga nincs. Méltóztassék azonban a t. népjóléti mi­nister urnák megkérdezni ministertársát, mi­ként adódott az a 8000 szavazattöbbség? És ak­kor valószínűleg nagyon, de nagyon el fogja magát restelni, hogy egy oly kormánynak a tagja, amely kormány egyes tagjainak mandá­tuma ugy szerződött meg, amiként a békéscsabai mandátum. Ne ellenünk tessék a népjóléti mi­nister urnák hadakozni. Méltóztassék egyik követelésünket, az aggkori biztosítást törvény­beiktatni. Hiszen a népjóléti minister ur Ígére­tet tett már erre évekkel ezelőtt. Valósítsa ezt meg, vagy ha nem valósítja meg, mondja meg, mi az oka ennek. Álljon ide vele (Barla-Szabő József: Jönni fog vele!) és biztosítom a minis­ter urat, hogy mi segitségére leszünk ennek a törvényjavaslatnak a megalkotásában. A népjóléti minister ur, aki annyira hir­deti % hogy szereti a dolgozó magyar munkás­osztályt, segítse^ elő hatalmával, tekintélyével a magyar dolgozók részére a létminimum törvé­nyes megállapítását. Ne tűrje a minister úr, hogy a magyar dolgozó munkásság a szívtelen és lelketlen tőkének — annak kénye és kedve szerint — legyen kiszolgáltatva. Állapittassék meg az, hogy a munkát teljesítő egyénnek mennyire van szüksége a napi élet fentartásá­hoz és mennvire van szüksége családjának fen­tartásához. Tessék törvényesen szabályozni ezt, hoiry ne legyen lehetőség arra, hogy amikor egy kiló kenyér 7000 korona, heti 60.000 koronáért dolgozzanak férfiak és nők egyes magyar tex­tilgyárakban. Ne legyen lehető az hogy a ma­gyar munkások 2—3—4 ezer koronás órabérért legyenek kényetelenek dolgozni, amikor csa­ládjuk otthon nyomorog. Ha tehát a népjóléti minister ur hadakozni akar. ha olyan harcias kedvében van, harci ked­vének kielégítésére tág tér nyilik a magyar ki­zsákmányoló tőkével szemben. Ha a magyar néujóléti minister ur állni akarja a harcot, akkor harcoljon r>énzügymi­nister társával, mert ő sokkal közelebb áll hozzá, mint mi. Harcoljon és verekedjék a pénzügyminister úrral azért, hogy igazságos" adóztatás legyen az országban, hogy az adózás terhét azok vállaira rakják, akik vagyrnuk, jövedelmük révén adózni képesek és szüntes­sék meg annak lehetőségét, hogy a terhek leg­nagyobb részét a vagyontalan szegény fo­gyasztóközönségre háritják, mig á terhek ki­sebb részét a nagytőke és a nagybirtok viseli. Ha a minister ur harci kedvében verekedni akar. valósítsa meg végre igéretét: a munka­nélküli segélyezés biztosítását. A minister ur

Next

/
Oldalképek
Tartalom