Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-24
Az országgyűlés képviselőházának 24. számitják le évről-évre, hanem leszámítják vagy a hatodik évben, vagy tizenkét éves biztosítás esetén a tizenegyedik vagy tizenkettedik évben, vagyis én a nagy díjtételt fizetem öt éven át, a hatodik évben nem fizetek sen> mit, mert beszámítják az úgynevezett tartamengedményt, viszont a tizenkettedik, utolsó évben sem fizetek semmit, mert az általam fizetett díjakkal fedezik az én akkori tartozásomat. Éri-e tehát, igen t. minister ur, azt a társaságot bármi néven nevezendő kár akkor, ha a biztosított fél előbb kilép és a tartamengedmény fejében befizetett összeget otthagyja? Nem gondoskodott-e itt társulat már jó előre áriról, hogy a kereskedelmi törvény szabályai szerint, ha fel is oldja a biztosított fél a biztosítását, őt anyagi kár abszolúte ne érje? Legfeljebb az az erkölcsi kára lehet, hogy az illető fél átmegy egy másik biztosítótársasághoz vagy az anyagi kár, hogy a másik biztosítótársaságnak megint akvirálnia kell a felett és ezért jutalékot kell fizetnie. Megjegyzem, hogy az ügynöki jutalékot^ különben is nem a társulat viseli végeredményben, mert ha formálisan ő is fizeti, ez a jutalék bőven be van kalkulálva abb díjba, amelyet a társulat a féllel fizettet. Továbbá aki a biztosítási szerződéseket gyakorlatból ismeri, az nagyon jól tudja, hogy a biztosítási díjak tulajdonképen a biztosítási ügyleteknek igen sok neménél abszolúte nem fixek, mert ha ez olyan szerződés volna, hogy engem is köt fix hat évre, de a biztosítótársaságot is köti a díjak tekintetében hat évre^ akkor még bizonyos törvényes védelmet nem tartanék annyira lehetelennek e viszony fentartására. Amikor azonban ezek mindig egyoldalú szerződések, l amelyeknél mindig ki van kötve a kötvényben, j hogy a biztosítótársaságnak pedig joga van a díjakat évről-évre megállapítani, felemelni vagy leszállítani tetszése szerint, akkor éu egy olyan egyoldalú törvényes intézkedést, amely engem hat évre leköt a biztosítótársaság díja tekintetében, de semmi néven nevezendő kautálét nem tartalmaz, ilyen törvényes segélyt és intézkedést én a magam részéről meg nem szavazok. De ott van még a likvidálások kérdése. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy amikor a gazdát kár éri — akár tűzkár, de különösen a jégkárnál tapasztaljuk ezeket — először is nem küldik ki a likvidátorokat. hanem csak hetekkel, hónapokkal a jégkár után. számítva arra hogy a jég által agyonpacskolt termés vagy vetés egy-két szála mégis csak feláll és azután a gazdával szemben lehet azzal érvelni, hogy hiszen itt megvan a termésnek igen nagy része. Ezek ellen a likvidálása atrocitások ellen egyetlen gyakorlati védelme volt a gazdának, az, hogy amikor a társaság ilyen gyalázatosan akart likvidálni, a gazda azt mondhatta: Isten áldja meg az urakat, a jövő esztendőben máshova megyek. Ez tartotta vissza azután a társaságokat attól, hogy a likvidálás terén a gazdáknak a kiuzsorázásig menő károsításába belemenjenek. Ezt a fegyvert veszi el tőlük a t.. minister ur és a t. többség, amikor ezt a törvényjavaslatot törvénnyé akarja emelni. Ezek voltak azok az érvek, amelyeket a törvényjavaslattal szemben általánosságban elmondani szükségesnek tartottam. De mégegyszer hangsúlyozom, hogyha ezek a részletbeli bajok és hibák meg nem volnának is, én a magam részéről, aki bár nem vagyok jogász, de jogi ésszel-szoktam gondolkozni és elbirálni a törvényes intézkedéseket, olyan törülése 1927 március 16-án, szerdán. 19 vényt, amely egyoldalulag kötelez valakit a törvényes formák betartására, a másik oldalt azonban nem kötelezi, el nem fogadhatok. Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem,) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur óhajt nyilatkozni? (Pesthy Pál igazságügyminister: Meddig beszélhetek?) Két óráig! A minister ur kivan nyilatkozni! Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! Az előttem elhangzott felszólalásokra kívánom megjegyzéseimet megtenni. Méltóztassanak megengedni, hogy különválasszam a kérdéseket, mégpedig jogi kérdésekre és politikai kérdésekre. Az itt elhangzott felszólalásokból azt kell megállapítanom, hogy nagyon kevés a jogi vonatkozású kérdés e javaslat tárgyalásánál, több a politikum, a politikai vonatkozás. A jogi vonatkozású kérdésekre az előadó ur kimerítő beszédében már rámutatott és letárgyalta ezt a kérdést. Ami mégis jogi vonatkozású kérdés fenmaradt, méltóztassék megengedni, hogy azzal később foglalkozzam. Elsősorban a politikai vonatkozású kérdésekkel kívánok foglalkozni. Az^ első és generális kérdés, amely a felszólaló képviselő urak felszólalásán keresztül vonul, az, hogy miért hoztuk ide ezt a törvényjavaslatot sürgősen, hogy miért épen ezt a javaslatot hoztuk az igen t. Ház elé. Ezt a törvényjavaslatot azért hoztuk ide, mert mi a kisemberek érdekeit akartuk ezzel a javaslattal védeni. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Meg vagyok győződve arról, hogyha a felszólaló kép T viselő urak végiggondolták volna azt a gondolatot, amelyet megkezdték elgondolni, a logika folyamán igenis, eljutottak vclna odáig, hogy ez a javaslat a kisemberek érdekeit szolgálja. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Ennek magyarázatára kíváncsiak vagyunk!) Tessék kivárni, Kabók képviselő ur! Hogyan áll a kérdés? A kérdés ugy áll, hogy a háború nagy mértékben érintette ezeket a biztosítótársaságokat. Anyagi helyzetük ma körülbelül ugy áll, hogy amig ők 1196 millió, tehát csaknem. 1200 millió biztcsitási tőke állománnyal felelőssek, addig mai vagyonállományuk kitesz 7,121-618 pengőt. Mármost, ha ezt az 1200 millió aranykoronát 20%-kai valorizálom, akkor ki fog jönni 240 millió aranykorona. Erre lesz 7:5 millió pengő aranyfedezet. Ha tehát mi ezt a javaslatot nem hozzuk és nem igyekszünk megerősíteni a biztosítottak érdekeinek sérelme nélkül a biztosítótársaságok helyzetét, ha mi szabad teret engedünk a valorizációnak, akkor a biztosítottak 90%-a egy fillér fedezethez sem fog jutni. (Szabó Imre: Vigasztalódjunk, igy sem kapnak. Nem^ változik a helyzet!) Nagy indok ez, a részletkérdésekre később fogok válaszolni. Azt kérdi Bródy képviselő ur 1 , miért hozzuk ezt a javaslatot kiszakítva a kereskedelmi törvényből, miért hozzuk a részvény jog nélkül, miért hozzuk oly sürgősen ezt a dolgot, miért nem. a polgári törvénykönyvvel stb. Mi foglalkozunk a kereskedelmi törvény átdolgozásával. Ha méltóztatik a jogi irodalmat figyelemmel kisérni, méltóztatott látni, hogy a részyényjogról, a kis részvényesek érdekeinek képviseletéről szóló törvény tervezete készen van, az közkézen forog. Méltóztassék azt megszerezni és méltóztassék foglalkozni vele. Igen megtisztel a i képviselő ur, ha közli velem becses nézetét, vájjon a részvényjognak ez az átalakítása megfelel-e becses jogi véleményének, igen vagy nem. Amennyiben pedig a t. képviselő ur 3*
