Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-30
Az országgyűlés képviselőházának 30. mert ez kötelességük volt. Nem a tanitás volt a fontos s nem az, hogy kötelességüket lássák el, hanem, hogy politikai szolgálatokat tegyenek. Mindannyian be voltak állitva az egységespárt szolgálatába és feladatukat végre kellett hajtaniok. Ez volt a rendszer az egész vonalon. Ha ezt az ajánlási rendszert komolyan nézi az egységespárt, azt kell mondania, hogy lehetetlen, rossz és komisz rendszer. Elnök: A képviselő urat kérem, méltóztassék parlamentáris kifejezéseket használni! Farkas István: Az ajánlási rendszer a kormány kezében eszköz arra, hogy terrorizálja a lakosságot. Ismétlem, ezzel kezdték a terrorizálást, majd azután végigcsinálták a különböző módszereket a választások befejezéséig. Egyik képviselőtársam a titkos szavazásról beszélt. Itt van előttem a statisztika, mindjárt be fogom mutatni; szembeállítom az egységespártot a szociáldemokrata párttal, hogy a különböző kerületekbe mennyi ajánlást gyűjtöttek és mennyi szavazatot kaptak. Ebből is kitűnik a terror és erőszak. A nyilt kerületekben mindenkit kényszeriteni tudtak arra, hogy az, ajánlási ivekéit aláírják és le is szavazzanak. A titkos kerületekben kényszeriteni tudtaik arra egyeseket, hogy aláirjáik, de arra már nem tudtak kényszeriteni senkit, hogy le is szavazzanak. (Madarassy Gábor: Szakszervezeti terror nincs!) Itt a hivatalos statisztika, mely elég korán jelent meg, tessék csak idefigyelni! A Budapest-környéki titkos kerületben az egységespárt Összegyűjtött 28.074 ajánlást s kapott 15.947 szavazatot. A szociáldemokrata párt indult 6083 ajánlással s kapott 22.122 szavazatot. A budapesti I. kerületben az egységespárt összeterrorizált 13.474 ajánlást és kapott 10.436 szavazatot. (Simon András: Mit szól ehhez Mezey Gyulai) Mindenhol több szavazatot kapott, a kétszeresét és háromszorosát kapta a szociáldemokrata párt, mint amennyit az ajánlók száma kitesz. Az egységespárt mindenhol kevesebbet és. némelykor fele szavazatot kapott, mint amennyi ajánlással indult. (Ellenmondások a jobboldalon. — Kabók Lajos: Ezek tények! A számokat nem lehet letagadni!) A II. titkos kerületben indult az egységespárt 15.860 ajánlással és kapott 10.204 szavazatot. A szociáldemokrata párt indult 9094 ajánlással s kapott 24.314 szavazatot. A budapesti III. kerületben az egységespárt indult 22 954 ajánlással s kapott 17.093 szavazatot. A szociáldemokr'ata párt indult 8700 ajánlással és kapott 23.894 szavazatot. Hódmezővásárhelyen az egységespárt indult 3764 ajánlással s kapott 3212 szavazatot. A szociáldemokrata párt indult 1505 ajánlással és kapott 2251 szavatot. Szegeden az egységespárt indult 12.900 ajánlással s kapott 11.416 szavazatot. A szociáldemokrata párt indult 3216 ajánlással és kapott 5915 szavazatot, Miskolcon az egységespárt indult 3785 ajánlással s kapott 2625 szavazatot. A szociáldemokrata párt indult 2233 ajánlással és kapott 4342 szavazatot. Pécsett az egységespárt indult 7037 ajánlással és kapott 6753 szavazatot, A szociáldemokrata párt indult 2400 ajánlással és kapott 5716 szavazatot, (Simon András: Debrecent miért nem olvassa fel?) Ott is az a helyzet, hogy több ajánlással indult és kevesebb szavazatot kapott. (Simon András: Számokat tessék mondani! — Várnai Dániel: Az ajánlásokat összeterrorizálták, ellenben szavazatot nem tudtak annyit kapni!) Ezek a számok tisztán mutatják, hogy az ajánlási rendszer mire jó. Arra jó, amire a korülése 1927 március 29-én, kedden. 243 mány felhasználta, hogy végigterrorizálja az összes községeket és városokat és igy kényszerítse az embereket, (Várnai Dániel: Már szeptemberben kezdték gyűjteni az ajánlásokat!) Egyik t. képviselőtársam előbb azt kérdezte, hogy miért volt annyi egyhangú választás? Ilyen terror mellett természetesnek kell tartani az egyhangú választásokat is. Hiszen az ellenjelöltet nem engedték mozogni, a falut és kerületeket terrorizálták. Természetes, hogy igy sok volt az egyhangú választás. Az egyhangú választásokat illetőleg hivatkozom gróf Andrássy Gyulára, aki december 2-án a Magyarország cimü lapban nyilatkozatot adott le és a következőket mondja az egyhangú választásról. (Olvassa.) »Ami a tömeges egyhangú választást illeti, errenézve csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy gróf Apponyi Albertot kivéve egy sem volt egyhangú választás, hanem mások hangjának elnémitása.« Ez teljesen fedi a valóságot, ugy van, hogy más hangját elnémitották a kerületekben. Azt mondja továbbá Andrássy (Olvassa): »Hosszú politikai .pályámon nem tapasztaltam még, hogy a régen szidott korrupció alapján ennyi egyhangú választás történhetett volna. Magáról a korrupcióról, a véleményszabadság elnyomásáról s mindazokról az eszközökről, amelyek a hivatalos apparátusnak rendelkezésére állanak, azokról a hatósági védelmekről, melyeket egyesek érdekében megtettek, csupán annyit akarok megjegyezni, hogy ilyen vélemény szabadságelnyomás még a Bánffy-választás idejében sem volt. A mostani választójogi törvény, ahogy ezt a kormány kezeli, egyenesen kizárhatja az ellenjelöltet s talán innen van az, hogy annyi egyhangú választás volt.« (Erdélyi Aladár: A felsőházból, ahol titkosan a sajátjai választottak, mégis kibukott! Meg kell kérdezni, hogyan történt ez megl) Nem kérdezek én semmit, erre is azt mondom, hogy a főrendeknél is érvényesült bizonyára befolyás, ami az egyes választókerületekben. (Erdélyi Aladár: Biztosan etetés-itatás volt! — Kabók Lajos: A főrendek is tudnak terrorizálni, csak más módon!) Názzük meg azonban az egyes választókerületeket. Vegyük csak például a salgótarjáni választást. Beszéljünk csak arról, hogy Sztranyavszky államtitkár ur hogyan vezette a választásokat és mit csináltak Salgótarjánban 1 ? Igen sok pénzt költöttek már ott a munkásmozgalom letörésére és költenek ma is. Mosolyog a népjóléti miniszter ur? Oda is eljutnak ezek a költségek a népjóléti ministeriumból, arról is fogunk beszélni! A salgótarjáni választókerületben a helyzet a következő volt. Minden községben csendőr ment az esküdttel vagy a biróval, bementek a házakba és vitték a hivatalos ajánlási iveket. Nem kellett azt mondani, hogy irják alá, mert a bányaigazgatóság a vasgyláirból és az üzemekből elbocsátotta az embereket, ha nem irták alá az iveket; tehát kenyértelenné akarták őket tenni. A választási szavazatszedő küldöttségekhez mindig azokat jelölték ki. akik bányamérnökök, felügyelő előmunkások voltak, akik közvetlen főnökei voltak azoknak az embereknek s igy ellenőrizték, hogy ki szavaz. Salgótarjánban és a, többi választókerületekben is a jegyzők valóságos terrort fejtettek ki, hiszen elég, ha két csendőr megy be az esküdttel valakihez azzal, hogy János gazda, irja alá. Nem verték megezt konstattlálni kell, az illetőt, csak odament két csendőr a biróval, a kisbiróval vagy az esküdttel és kérték, hogy az ajánlási ivet 34*
