Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-30

242 Az országgyűlés képviselőházának í Yény, amely még nem lépett életbe — a választói törvény — és egy másik törvény — a felsőházról szóló törvény — s ezzel a felsőházról szóló törvénnyel a már előzőleg meghozott választójogi törvénnyel ellentétes intézkedéseiket léptetett életbe a kormány. Ez talán egyszerűnek látszik, mégis, ha az alkotmányosságot vizsgáljuk, akkor egészen lényeges szempontnak kell tartani. Hiszen minek hoznak törvényt, ha azt a törvényt, amelyet még életbe sem léptettek, már az életbeléptetés alkalmával egy másik törvénnyel hatályon kivül helyezik? Erre magyarázatot, elfogadható feleletet sem a nemzetgyűlésen, sem azóta sem a kormánytól, sem senkitől nem kaptunk. Elfogadható magyarázatát sem a kormány, sem senki nem adta annak, miért volt a kormánynak szüksége arra, hogy egy még életbe sem léptetett választójogi törvényt hatályon kivül helyezzen és egy másik törvényben felhatalmazást kapjon arra, hogy azzal ellentétes intézkedéseket léptethessen életbe? Ma sem tudjuk megérteni, hogy miért volt ez, ha csak a választásokat nem nézzük. A hajtóvadászatnak egy kiinduló pontja volt ez. Magyarország a választás alatt vadászterület volt, ahol a polgárokra vadásztak, ahol a meggyőződést lövöldözték le, ahol lelőtték a politikai becsületességet, a politikai erkölcsöket, ahol olyan módszerrel hajtották végre a választásokat, amilyen módszerrel nálunk még azelőtt választásokat le nem folytattak. (Kontra Aladár: A szovjet-választások is szépek voltak! — Kabők Lajos: Miért mondják nekünk? Mondják azoknak, akik csinálták! — Zajt) Ha önök a szovjetről beszélnek, vallják be, hogy az az ideáljuk, s mondják ezt meg, legalább becsületesebb a dolog. (Esztergályos János: Önök is kontráztak nekik! — Kabok Lajos: Ma fehér szovjet van! — Kontra Aladár: Nincs! Akkor volt vörös szovjet! — Kabók Lajos: Volt! — Madarassy Gábor: Akkor minek emlegetik folyton! — Kabők Lajos: Azt mondják, alkotmányosság van! — Zaj!) Elnök: Kabok képviselő arat kérem, méltóztassék csendben maradni. Farkas István: Nézzük azonban a választásokat. (Kontra Aladár közbeszól.) Elnök: Kontra Aladár képviselő urat kérem*, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Esztergályos János: Fenyegetéssel kezdi képviselőig működését!) Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben mariadni. Kénytelen leszek a közbeszóló képviselő urakat rendreutasítani. (Kontra Aladár kl\zbeszól.) Kontra Aladár képviselő urat másodizben is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Farkas István: Nézzük azonban a választásokat, mert ez az alappillér, amelyre fel van épitve a kettős kamara rendszere, alappillér, amelyen nyugszik a törvényhozás. Más, mint amilyen módon létrejött, a törvényhozás nem is lehet — ez természetes. Mindenekelőtt engedjék meg nekem, hogy mint szocialista, megemlékezzem a váci választásról, arról a választásiról, ahol egy államtitkár, Szabóky Alajos és e'gy iriégi politikus, gróf Andrássy Gyula állottak egymással szemben. (Kabók Lajos: Gyönyörű választás volt! — Simon András: A biróság előtt van! — Esztergályos János: Az a baj!) Azért tartom szükségesnek, hogy megemlékezzem erről, mert ez a legjellemzőbb tünete ezeknek a választásoknak és ezen keresztül le'. ülése 192? március 29-én, kedden. het mérni, mert igy folytak le a választások, ha nem is olyan frappánsan, mint itt. Vácott két polgári úriember állott egymással szemben, az egyik egy régi mágnáscsalád sarja, régi politkus maga is Magyarországon ... (Madarassy Gálbor: És a szocialistáik védik! Hogy van az?) Én tényekről beszélek, képviselő ur! Lehet, hogy ön letagadja, ha másról van szó, de én tényeket állapitok meg. (Madarassy Gábor: Nem tagadom le! — Simon András: Majd a biróság állapit ja meg!) A másik egy államtitkár, aki szintén polgári úriember. Ennél a választásnál haláleset történt: esendőrszuronnyal lőttek a választók közé. (Madarassy Gábor: Szuronnyal nem lehet lőni!) Rendben van! Igaza van: csendőrpuskákkal lőttek a tömeg közé. (Kabők Lajos: Nálunk még a kapanyél is elsül !) Egy Halász Mihály nevű 36 éves földműves és Baksa Istvánné nevű 64 éves asszony — imakönyvvel a kezében — esett el a csendőrök golyójától. (Egy hang jobb felől: Miért fontos önöknek az imakönyv?) Fontos, mert hiszen két polgáiri jelölt állott szemben egymással, a kurzusnak, a keresztény irányzatnak képviselői és e két emberrel kapcsolatban csinálták meg azt, hiogy közibe lőnek a választóknak. Ha ilyen eset előfordulhat, nyilvánvaló, hogy itt olyan klikkrendszer, olyan hatalmi őrülettobzódás van, (Ellenmondások a jobboldalon) amely eltapos mindenféle véleményt, amely nem enged érvényesülni semmit, ami nem tartozik a szűk hatalmi klikk érdekszférájába, (Zaj a jobboldalon.) Azért kell ezt a tényt megemlitenem, mert ez a tény jellemző az összes választásokra, igy folyt le minden választás. (Egy hang jobbról: Csak ott lőttek a csendőrök! — Kabók Lajos: Csak nem gondolják, hogy mindenütt lövöldözni kellett! — Simon András: Azt mondta, hogy mindenütt!) Igy folyt le az egész választás. Rá fogok majd mutatni ezekre a tényekre. A helyzet nem élesedett ki mindenütt annyira, mint Vácott, de az egész választáson mindenütt — nyilt szavazási rendszerben — ez a módszer érvényesült. (Gáspárdy Elemér: Maga sem hiszi, amit mond!) Dehogy nem. Nagyon jól tudom és adatokkal fogom^ bizonyitani, hogy igy történt. (Simon András: Sok egyhangú választás is volt!) Majd rámutatok az egyhangú választásokra is. (Várnai Dániel: Az ajánlási rendszert önök is meg akarják szüntetni, olyan finom rendszer!) A választási terror az ajánlási rendszerrel kezdődött, amelyre nézve tényeket, adatokat fogok felmutatni. Az ajánlási rendszerbe beállították az egész csendőrséget, rendőrséget és az egész vármegyei és állami közigazgatást. (Ellenmondások a jobboldalon.) Az ajánlási rendszer volt az, amellyel a terrort végigcsitálták az összes nyiltszavazásos kerületekben. (Kabók Lajos: Törvényt hamisítottak!) Ezzel az ajánlási rendszerrel terrorizálták az egész országot és tették lehetetlenné a választók " véleményének szabad nyilvánitását a választásokon. (Madarassy Gábor: A titkos kerületekben is majoritásban jött be a többségi irány!) Azokra is rá fogok térni, tessék nyugodtan lenni! Az ajánlási rendszer ebben a formájában csíak arra volt jó, hogy a kormány a terrorizmus eszközéül használja ki, mert az történt, hogy az egész közigazgatás, az egész állami apparátus be volt állítva. Hogy egyebet ne mondjak, a tanitók és tanárok is. Igy pl. Szegeden a tanyai iskolában nem tanitottak a tanitók, hanem kint jártak a tanyákon az ajánlóiveikkel és kint kellett nekik járniok máshol is,