Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-24

Àz országgyűlés képviselőházának 24. és az őt támogató pártok ezt olyan felajánlás­nak veszik, amelyekből önök igen t. képviselő­társaim azt következtetik, hogy mi ilyen rend­szer mellett már nagyon kellemetlenül érez­zük magunkat és ezért van szükség arra, hogy ilyenképen beszéljünk. Én azt mondom önöknek t. képviselő urak, hogy ez nagy tévedés. Ha önök azt hiszik, hogy ez a rendszer helyes, ha önök a gyűlö­letet és ennek következményét tartják helyes­nek, akkor nekünk ez is jó. De hogy hova fog az ország ilyen kormányrendszer mellett idő­vel jutni, ezt majd annak idején fogják saj­nálni azok, akik elég rövidlátók voltak ezt kellő időben be nem látni. Mindezek alapján tehát nem tudok hozzá­járulni ahhoz, hogy Vanczák János képviselő­társam mentelmi jogát felfüggesszük. Elnök: Kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát, amely szerint Van­czák János képviselő ur mentelmi joga ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztessék, elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a javas­latot elfogadta. Vanczák képviselő ur mentelmi joga tehát ez ügyből kifolyólag felfüggesz­tetett. Következik a mentelmi bizottság jelentésé­nek tárgyalása hivatalból felhatalmazásra ül­dözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! A buda­pesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntető­törvényszék megkeresése alapján Vanczák Já­nos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfügesztését kérte a következő tényállás alapján: A Népszava 1925. évi március 31-iki számá­ban »Három különféle eset«, »A közigazgatás berkeiből« és »Nyaklánctörténet a dédesi kas­télyban« címek alatt három cikk jelent meg, amelyek tartalmát Nyomárkai Géza és Fehér Andor miskolci államrendőrségi detektivek magukra nézve sérelmesnek találták, miért is felhatalmazást kértek arra, hogy e cikkek alap­ján sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége címén az eljárást folyamatba helyezhessék. A felhatalmazást megkapva, az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő és a 9. §-a alapján hivatalból felhatalmazásra üldö­zendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vét­sége címén a bűnvádi eljárást folyamatba he­lyezték. Mivel a cikk aláírás nélkül jelent meg, a szerzőt pedig a Népszava felelős szerkesztője megnevezni hajlandó nem volt, az 1914 : XIV. te. 35. §-a alapján a sajtójogi felelősség a fele­lős szerkesztőt, jelen esetben Vanczák János országgyűlési képviselőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megke resés illetékes hatóságtól érkezett s hogy zak­latás esete fenn nem forog, ennek alapján ja­vasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vanczák János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Szólásra következik! Esztergályos János jegyző: Szabó Imre! ülése 1927 március 16-án, szerdán. 3 Szabó Imre: T. Ház! Az előadó ur előadmá­nyának végén azt mondta, hogy miután Van­czák János felelős szerkesztő a cikk Íróját meg­nevezni nem volt hajlandó, a sajtójogi fokoza­tos felelősség elve alapján a kir. bíróság kény­telen őt a kérdéses ügyben felelőssé tenni. A nyomtatott előadmányban azonban egészen más van, nevezetesen az előadmány azt mondja, hogy (olvassa): »Nyomárkai Géza és Fehér Andor miskolci államrendőrségi detektivek sé­relmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt perbefogott Fényes László cikkiró kétrendbeli eredménytelen törvényszéki tárgyalás után az 1926 október 15. napjára kitűzött tárgyaláson a védő bejelentése szerint külföldre távozott és felelősségre nem vonható.« Itt azonban nemcsak magát az eltérést kell megállapítanunk az előadó ur előadmánya és a nyomtatott előterjesztés között, hanem ennek további konzekvenciáját is le kell vonni. Sérel­mesnek tartom ugyanis, hogy sem a. menteim .. bizottság, sem előzőleg a kir. ügyészség nem vette figyelembe ia kir. Curiának hasonló ügy­ben már hozott döntését, amely szerintem ennél a kérdésnél feltétlenül döntő fontosságú. Ha­sonló esetben ugyanis, amikor egy cikkiró saj­tójogi felelősségre volt vonható s a cikkírót a bíróság már kihallgatta és az anyag tárgya­lásra elő volt készítve, a kir. Curia kimondotta, hogy az ügynek akkor sinos visszaható ereje, ha történetesen iá biróságnak nincs módjában a cikkírót rendes tárgyaláson felelősségre vonni. Azt hiszem mármost, hogy ezt nemcsak ne­kem kell tudnom, hanem tudnia kell mindenki­nek, aki a törvényekkel foglalkozik és a törvé­nyek végrehajtását eszközli. Miután itt lénye­ges eltérés van a Curia döntése és a mentelmi bizottság, illetve a kir. ügyészség, vagy a vizs­gálóbíró álláspontja között s miután a kir. Curia álláspontját ennél az ügynél valószínűleg is­mét érvényesülni fog, tisztelettel kérem a Há­zat, ne menjük bele oly határozatba, amelynek nyomában az a-helyzet adódnék, hogy a Curia a házhatározat ellenére sem vonná felelősségre ebben az ügyben Vanczák János képviselőtár­sa miat. Nyilvánvalólag megállapítható, hogy Van­czák János ebben a kérdésben a Curia döntése alapján felelősségre nem vonható, épen ezért tisztelettel kérem, hogy az előadó ur javasla­tának elutasításával Vanczák János képviselő­társam mentelmi joga ebben az ügyben ne füg­gesztessék fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senkisem kíván szólani, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Rubinek István előadó: T. Ház! Méltóztas­sanak megengedni, hogy Szabó Imre t. képvi­selőtársam felszólalására egészen röviden ref­lektálhassak. Az előadmányban tényleg nem ismertettem a tényállásnak ama részét, mely szerint jelen esetben a cikk szerzőjét a bíróság tényleg meg­idézte a tárgyalásra, s vele szemben a tárgya­lás kitiízetett. Tény azonban, hogy a cikk írója felelősségre vonható nem veit azért, mert idő­közben külföldre távozott, ahol az igazságszol­gáltatás keze el nem érhette. Igen t. képviselőtársam hivatkozik a Curiá­nak egy döntésére. Ezt a döntést azonban nem precíze ismertette, és a hivatkozás sem precíze történt igen t. képviselőtársam részéről. Ez az elvi jelentőségű határozat ugyanis azt állapí­totta meg, hogy amennyiben az az egyén, aki a cikk szerzője gyanánt megneveztetett, sajtó­jogi felelősségre vonható volt, abban az eset-

Next

/
Oldalképek
Tartalom