Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-24

4: Az országgyűlés képviselőházának 2Í, ben a sajtójogi felelősség tovább már nem hárítható át. A jelen esetben azonban a felelősségreyonás nem történt meg, mert hiszen a feleiősségrevonás az ítélet meghozatalát jelenti, de maga a tárgyalás kitűzése s a szerzőnek tárgyalásra való megidézése még egyáltalában nem jelent felelősségrevonást. Meg vagyok győződve róla, hogy amennyiben ez az ügy a kir. Curia elé fog kerülni, a sajtójogi felelősséget az 1914:XIV. te. 35. §-a alapján meg fogja állapítani. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak ezt a javaslatát, mely szerint Vanczák János képviselő ur mentelmi joga a most tárgyalt ügyben függesztessék fel, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. A Ház a .mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, s igy Vanczák János képviselőtársunk mentelmi jogát a 39. sorszámú mentelmi ügyben felfüggesztette. Következik a 40. számú jelentés Vanczák János képviselőtársunk mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! A budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 101.045/4—1925. számú megkeresése alapján Vanczák János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján: A »Népszava« című politikai napilap 1925. évi február 21-iki számában egy cikk jelent meg »Még nem fogták el Leír er Amália gyilkosát« cím alatt. E cikk tartalmát a magy. kix. fegyvereserő tisztikara magára nézve sértőnek találta, miért is felhatalmazást kért, hogy a cikk alapján sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége címén a bűnvádi eljárást folyamatba helyezhesse. A magy. kir. honvédelmi minister ur a felhatalmazást meg is adta, s e felhatalmazás alapján az eljárás az 1914 :XLI. te. 1§-ába ütköző, a 3. § szerint minősülő és a 9. % alapján felhatalmazásra hivatalból üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége címén meg is indult. A nyomozás során arra, hogy a cikk szerzőjét a szerkesztőség megnevezni hajlandó nem volt, adat fel nem merült, ez a nyomozat adataiból megállapítható nem volt, miért is az 1914. évi XIV. tcikk 35. §-a alapján a sajtójogi feleiősség Vanczák János országgyűlési képviselővel szemben alkalmazható nem volt. A bizottság ennek alapján megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az, összefüggés azonban a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges és ezért javasolja a t. képviselőháznak, hogy Vanczák János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel a Ház, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ugy látom, hogy a Ház egyhangúlag elfogadta -a javaslatot és igy Vanczák János képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmaüíése 1927 március i6-án, szerdán. zás vétségével gyanúsított Vanczák János országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék XXXV. 7487. számú megkeresése szerint a kir. ügyészség ellene gróf Bethlen István m. kir. ministerelnök sérelmére sajtó utján elkövetett rágalmazás címén bűnvádi feljelentést tett. A tényállás szerint a »Népszava« című politikai napilap 1925. évi április 22-iki számában cikk jelent meg »Ki késziti elő a forradalmat?« felirat alatt, amely cikk a következő kitételeket tartalmazza (olvassa): »Bethlen miniszterelnök azonban legfeljebb a saját párthiveit tévesztheti meg hitvány hazugságokkal és a külföldi támogatás alávaló meséjével.« — »Bethlen miniszterelnök nagy mester abban, hogy szörnyű bűneiért látható és láthatatlan tényezőkre háritsa a felelősséget.« — »Hát hogyan képzeli Bethlen ministerelnök ur, a szenvedő néptömegek zokszó nélkül eltűrhetik mindazt, amit hitvány kormányzása produkál?« E kitételek miatt felhatalmazás alapján az ügyészség bűnvádi feljelentést tett. A biróság megindította az eljárást az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő és 9. 4-a szerint felhatalmazásra hivatalból üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége címén. A cikk szerzőjét a lap szerkesztősége felhivás dacára sem nevezte meg és igy a sajtójogi felelősség Vanczák János országgyűlési képviselőt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze-, függés nem vitás, politikái zaklatás esete pedig nem forog fenn, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vanczák János ország-, gyűlése képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik à határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Vanczák János képviselőtársunk mentelmi joga ebből az ügyből kifolyólag függesztessék fel, elfogadi, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta s igy Vanczák János képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Napirendünk szerint következik az igazságügyminister urnák a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslatának (írom. 8, 78) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt ennek a törvényjavaslatnak általános ismertetéséhez fognék és feltárnám azokat az okokat, amelyek ennek a törvényjavaslatnak benyújtását szükségessé tették, hogy egy nagyon rövid pillantást vessek arra a bírálati hangzavarra, amely ennek a törvényjavaslatnak benyújtását és később bizottsági tárgyalását is a sajtóban és sajtón kivül követte. Amíg a támadásoknak egyik része azzal vádolja ezt a javaslatot, hogy egyenesen jogfosztó a biztosítottak tömegére, azokat valósággal kiszolgáltatja a biztositótársaságoknak