Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-27

108 Az országgyűlés képviselöházáviak 27. ülése 1927 március 22-én, kedden. egerszegről Nagykanizsára helyezzék át. Erre vonatkozólag információkat is szereztem s kijelenthetem, nem volna indokolható a vármegyei székhely áthelyezése több szempontból sem. Először is a történeJmi tradíciókhoz lehetőleg minden téren ragaszkodnunk kell, másodszor Nagykanizsa a határszélen fekszik — mondhatnám a szerbek torkában (Zaj. — Elnök csenget.) — harmadszor Nagykanizsának nincs szüksége arra, hogy a megyei székhely áthelyezése révén viszonyai javíttassanak, mert Nagykanizsának, mint vasúti gócpontnak — hiszen fővonal mellett fekszik — amúgy is magvan a fejlődési lehetősége. Ellenben, ki kell jelentenem, hogy Zalaegerszeget, ezt a várost, amely most lassan fejlődni kezd és amelynek ipara és kereskedelme az utóbbi időben a nehéz idők ellenére is némi virágzásnak indult, a székhely áthelyezése teljesen tönkretenné. Nem lehet tehát az országnak sem érdeke, hogy egy virágzásnak indult várost tönkretegyünk, mert legyenek meggyőződve a t. képviselő urak, hogy több száz család kenyere vétetnék el a székhely áthelyezése miatt. (Peidl Gyula : Ez csak választási trükk volt !) Még egyszer kérem a t. Képviselőházat, hogy méltóztassék azt a határozati javaslatomat, amelyet bátor leszek előterjeszteni s amely a zalaegerszegi pénzügyi palota megépítésére vonatkozik, elfogadni, vagyis a palota épitésére eredetileg felvett költségvetési rovatot a költségvetésben bennhagyni. (Perlaki György: Majd a részletes tárgyalásnál!) Kérem a pénzügyminister ur hozzájárulását a következő határozati javaslatomhoz (olvassa) : »Mondja ki a Képviselőház, hogy az 1927/28. évi állami költségvetési törvényjavaslat XII. fejezetének, mely a pénzügyministerium költségvetésére vonatkozik, a zalaegerszegi pénzügyigazgatósági székház épitésére vonatkozó rovatát a pénzügyi bizottság javaslatától eltérőleg eredeti szövegezésben fogadja el.« (FarkasfalvyFarkas Géza: Ez egy egész programmbeszéd!) Még egy határozati javaslatot vagyok bátor előterjeszteni, amelyről beszéltem már, de annakidején elfelejtettem felolvasni. Itt ugyanis arról van szó, hogy necsak tisztviselők és házhelyesek kaphassanak építési kölcsönt, hanem azok is, akik e kategóriák egyikébe sem tartoznak. Errevonatkozólag a következő határozati javaslatot vagyok bátor előterjeszteni (Olvassa): »Mondja ki a Képviselőház, hogy utasitja a kormányt, miszerint abból a célból, hogy olyan egyének részére, akiknek saját telkük van, de nem közalkalmazottak, vagy nyugdíjasok és telküket nem az Országos Földbirtokrendező Bíróság Ítélete folytán szerezték, házépítési célra állami kölcsönt nyújthasson, a népjóléti ministernek megfelelő hitelt bocsásson rendelkezésére. « Szives elnézését kérem a t. Háznak, amiért oly soká vettem igénybe türelmét nagyrészt helyi jellegű kérdések feszegetésével. Bár beszédem folyamán igyekeztem az egész országot érdeklő ügyeket is szóvátenni, nem hallgathatom el azt a felfogásomat, hogy a képviselő kötelessége első sorban kerülete érdekeit tőle telhetőleg előmozdítani. Egy képviselőnek nemcsak az lehet a hivatása, hogy kizárólag országos érdekekkel foglalkozzék, hanem igenis, foglalkoznia kell kerülete népével is. Különösen a mai nehéz időkben, nemzetvédelmi szempontból is igen nagy jelentőséggel bir az, hogy a képviselők állandó összeköttetést tartsanak fenn választóikkal, sokat foglalkozzanak a néppel. Méltóztassanak nekem elhinni, a mi becsületes, szorgalmas magyar népünk megérdemli, hogy sokat foglalkozzunk vele, megismerjük búját, baját és segítő kézzel ott álljunk mellette, ahol ez csak módunkban áll. Sok sebből vérzik ma a mi ezeréves hazánk. Ennek a jó magyar népnek ma igen súlyos terheket kell viselnie, hiszen a nép áldozatkészségének közönhetjük — s ezt soha ne felejtsük ej —, hogy ezeréves hazánk fennállását biztosítani tudtuk, s most is csak a nép áldozatkészségének segítségével fogjuk tudni újra talpraálJitani Szent István ezeréves birodalmát. Rászolgált tehát ez a magyar nép arra, hogy szeressük ezért az áldozatkészségéért, s ha ez a nép látni és érezni fogja, hogy szeretettel vagyunk iránta, a haza érdekében nem fog visszariadni — ha kell — ujabb áldozatoktól sem. Szeretetre, egyetértésre és összetartásra sohasem volt annyira szüksége a magyar nemzetnek, mint a jelenlegi nehéz, küzdelmes napokban. Ha mindnyájunkban meg lesz a szeretet, az egyetértés és összetartás, akkor Isten segítségével fel fog támadni Magyarország és ennek az országnak mindnyájan boldog és megelégedett polgárai leszünk. A költségvetési törvényjavaslatot elfogadom, (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Fitz Arthur jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: Tekintettel az idő előrehaladott voltára, tisztelettel kérem, méltóztassék engedélyt adni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Beck képviselő urnák engedélyt adni arra, hogy beszédét holnap mondhassa el. (Igen!) Ugy látom, hogy a Ház az engedélyt megadja. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakitom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 23-án. szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az 1927/28. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása, valamint az 1926/27. évre költségvetésen kivül megállapított beruházásokról és azok fedezéséről szóló pénzügy ministeri jelentés tárgyalása. A napirend megállapításához Csik József képviselő ur kért szót. Csik József : T. Ház ! Az elnök ur napirendi javaslatával kapcsolatosan szükségesnek tartom, hogy egy jelentőségénél fogva nagyobb ügyet a képviselőház színe elé hozzak. Ez az ügy az újpesti polgármester ellen foganatosított fegyelmi eljárás ügye. Ennek az ügynek primus motora szerény felfogásom szerint az a névtelen feljelentés, amely 1926. szeptember 20-án a ministerelnök úrhoz intéztetett és aláíratott több gazdasági testület által, nevezetesen az Újpesti Kereskedők és Iparosok Köre, az Újpesti Ipartestület, Újpesti Háztulajdonosok és az Újpesti Piaci Árusok Egyesülete által. Ez a feljelentés azonban személy által nem szignáltatott, úgyhogy általában névtelen feljelentésnek minősítendő. (Peidl Gyula : Százezreket internáltak ilyen névtelen feljelentésre !) E feljelentésben a névtelen feljelentő hangoztatja azt, hogy az újpesti polgármester törvényben megállapított fizetésén felül bizonyos fizetéseket utaltat ki ugy önmagának, mint a városi tanács tagjainak és egyéb tisztviselőknek. Ezt törvénytelennek mondja a névtelen feljelentő és kéri a ministerelnök^ ur ennek megszüntetésére vonatkozó intézkedését. A dolog érdemi részére nem tartozik az, vajon névtelen feljelentés, vagy pedig névvel történt feljelentés alapján történt-e a fegyelmi eljárás megindítása Semsey polgármester ellen, miután azonban Újpest város történetében több izben előfordult az, hogy ilyen névtelen feljelentés alapján felsőbb hatóságok, ha nem is fegyelmit, de vizsgálatot indítottak a város vezetősége