Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-27

Ä£ országgyűlés képviselohâêântik 27. 'êlésè 1927 március 22-én,• kedden:m száma. Van egy zalai közmondás, amely úgy jellemzi ezt a vidéket, — megemlítem* mert egészen jó és találó, — hogy »A Válickán túl nem díszlik a nyúl, nem él" meg az úr«. Ennek a vidéknek vasútja nincs, közlekedési útjai, két-három törvényhatósági és állami főútvonal kivételével, különösen esős időben a szó legszorosabb értelmében járhatatlanok. Vannak Göcsejnek községei, amelyek tél viz iiején hónapokig egyáltalában meg sem közelíthetők. Az ott élő falusi nép nem képes ezeket a községi utakat karbantartani és megjavítani, mert a szükséges anyag, a kő, ott messze vidéken nem található. A földbirtokeloszlás is igen kedvezőtlen Göcsejben ; az ottani gazdák túlnyomó többsége, kétháromholdas törpebirtokos s ezen a földbirtokreform kapcsán sem lehetett segíteni, egyszerűen azért nem, mert ezen a vidéken azon igények kielégítésére megfelelő nagyobb birtok egyáltalában nincs. Igen rosszak a Göcsejvidék kulturális viszonyai is. Kevés ott az iskola, igen sok községben egyáltlábah nincs, ahol pedig van, ott legtöbbnyire nem felel meg a közegészségügy modern követelményeinek. Kedvezőtlen ennek a vidéknek helyzete egyházi szempontból is. A Göcsej népe tulnyomólag katolikus vallású, de ezen a vidéken aránylag igen kevés a plébánia és nem ritka az az eset,

w hogy a Göcsejben egy egyháznak hétnyolc, sőt tiz-tizenkettŐ, megközelíthetetlen utakkal biró, leányegyháza van. Nagyban súlyosbítja a göcsei kisgazda súlyos helyzetét az a körülmény is, hogy terményeit megfelelő áron nem tudja értékesiteni, amit részben ezek az imént leirt járhatatlan utak okoznak, melyek különösen ősszel, amikor a kisgazda kicsépelt s az őszi eső leesik, valósággal tengelytoló sárnak nevezhetők. Mondhatom, hogy amikor az elmúlt télen ezen a vidéken jártam, sokszor szégyeltem magam, hogy Magyrországon vagyok. Hogy milyenek ezek az utak, arról csak annak lehet fogalma, aki ezen a vidéken járt. (Jánossy. Gábor: Mindenfelé igy van!) Jártam én másutt is, általában rosszak az utak Magyarországon, de ilyen rossz utak sehol nincsenek. (Zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! B. Kray István: A járhatatlan utakon kívül még az is okozza ennek a vidéknek rossz helyzetét, hogy Zala vármegyének oly részében fekszik, ahol vasút nincs, ha pedig eléri a vasutat, akkor is csak nagyon nehezen tudja gabonáját a megfelelő áron értékesiteni, mert hiszen tört tarifarendszerrel kell megküzdenie, amely a gabona és egyáltalán a termények szállítását tetemesen megdrágítja. Nem akarok további részletekbe bocsátkozni, csak egy példát akarok még felemlíteni. Nemrég, amikor ezen a vidéken jártam, véletlenül egy esős, havas téli napon egy járhatatlan utón eltévedtem. Egy községbe érve, bementem az iskolába, amely lehetetlen állapotban volt. Az iskolaterem mindössze két és fél méter m gas, a gyermekek be toltak zsúfolva, s mikor ott körülnéztem, láttam ezeket a szegény gyermeke ft, akik télviz idején — odakint nedves, havas idő volt — jóformán mind rongyokba voltak öltözve és cipője, lábbelije alig volt egynek-egynek. Oly szegény ez a göcseji nép, hogy annak a szegény göcseji embernek már nem igen telik cipőre és ruhára a nyolc-tiz gyermeke részére. Nagyon hálás vagyok a népjóléti minister urnák, hogy kérésemre a Göcsej vidék több községében a népjóléti ministerium közjótékonysági alapja terhére cipő- és ruhasegélyt volt kegyes engedélyezni. De meg kell említenem azt, hogy NAPLÓ. II. ilyen segéllyel lehet ugyan a helyzetet pillanatnyilag enyhíteni, azonban orvosolni ilyen módon nem lehet. Nem alamizsna kell ennek a becsületes göcseji magyar népnek, hanem munka kell neki, amelyből tisztességesen, becsületesen eltarthatja családját. (Helyeslés jobbfelől.) A göcseji nép nyomorán intézményesen segíteni kell és pedig sürgősen, mert nem szabad megengedni, hogy az ország délnyugati határán lakó ez a jóravaló magyar nép a pusztulásnak legyen kitéve. (Ugy van! a jobboldalon.) Ugy tudom, hogy a kormány ebben az évben is nagyobb összegeket szánt beruházási munkálatokra. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a kormány ennek a beruházási munkának egy részét a göcseji vidéken végeztesse. Legcélszerűbbnek tartanám e célból az amúgy is leírhatatlan rossz állapotban lévő göcseji utak kiépítését. Ezzel a munkával kettős célt lehetne elérni. Először munkához és ezáltal keresethez jutna ez a becsületes magyar nép, másodszor pedig az utak megjavítása révén javulnának ott a közlekedési viszonyok és ezzel lényegesen jobb gazdasági és kulturális helyzetbe kerülne a göcseji magyar nép is. Ezért mély tisztelettel arra kérem a kormányt, hogy a beruházási programmba haladéktalanul vegye fel a göcsejvidéki utak kiépítését is és a beruházási eélokra szolgáló hitelből erre is fordítson megfelelő összeget. (Helyeslés jobbfelől.) T. Képviselőház! Én a dolgot már a helyszínén meg is tárgyaltattam és érdeklődtem az iránt, melyek volnának azok a legfontosabb útszakaszok, amelyeknek mielőbbi kiépitése a Göcsejvidék helyzetének javitása szempontjából feltétlenül szükséges. Nem olyan veszedelmes az én kérésem, azt hiszem, a pénzügyminister ur sem fogja rossznéven venni, mert én egyelőre nem kérek többet, csak 750.000 pengőt. (Erdélyi Aladár : Sőt, kikerekítjük!) Azt hiszem, ez nem olyan nagy összeg, amelyet a Göcsejvidék emelésére nem volna érdemes fordítani. Itt elsősorban négy útszakasz kiépítéséről lenne szó, amely nem tesz ki összesen többet 60 kilométernél. Azt hiszem tehát, hogy nem vagyok túlságosan szerénytelen, mikor kijelenthetem, hogyha a kormány ezt SÍZ összeget még ebben az évben e munkák elvégzésére rászánja, akkor ezáltal egy becsületes magyar nép, a göcseji nép helyzetét alaposan javítani fogja. (Helyeslés.) Bátor vagyok errevonatkozólag a következő határozati javaslatot előterjeszteni. (Olvassa) : »Mondja ki a Képviselőház, miszerint utasítja a kormányt, hogy Zala vármegyében a Zala, Kerka és Váliczka folyók között fekvő úgynevezett Göcsej vidék nyomorának eny hitese céljából nagyobb szabású állami segélyakciót 'indítson és ennek kapcsán az illető vidéken a jelen határozati javaslathoz mellékelt térkénben foglalt utvonalakat államköltségen építtesse ki.« Mielőtt beszédemet befejezném, már előre is bocsánatot kérek, ha még egy helyi jellegű kérdéssel kell a t. Képviselőháznak alkalmatlankodnom. Arról van ugyanis s/ó, hogy a költségvetésnek a pénzügyministerium költségvetésére vonatkozó fejezetében fel volt véve egy rovat, amely a zalaegerszegi pénzügyi palota felépítésére vonatkozott. Ezt a tételt a pénzügyi bizottság Kállay Tibor igen t. képviselőtársam indítványára törölte és pedig azzal az indokolással, hogy mig a vármegyei székhely kérdésének rendezése meg nem történik, addig a pénzügyi palota felépítése nem lehet aktuális. Nagyon kérem a t. Képviselőhazat, méltóztassék a költségvetésnek ezt a tételét az eredeti szövegezésben elfogadni, mert hiszen szó sincs arról, hogy komoly körök akár Zala vármegyében, akár a belügyministeriumban arra gondolnának, hogy Zala vármegye székhelyét Zala16