Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-8

54 Az országgyűlés képviselőházának 8. ülét Ugyancsak ebből a szempontból kell megítélni a lisztnél tett engedményeket és a fényüzésiadóra vonatkozólag adott felhatalmazást, amelynek alapján sok olyan szükségleti cikket, amely tulaj donképen nem jelent fényűzést, de a mai értékelés alapján fényüzésiadóköteíes, mérsékeltebben vagy egyáltalában nem fogunk megadóztatni. A gazdasági élet szempontiából kell megítélnünk az illetékek kérdését. Itt hallottam, de a közvéleményben is kifejlődött az az álláspont, hogy tulaj donképen miért szállítjuk le épen az illetékeket. Azért kell leszállítani, mert az illetékekben teljesen érvényesült az inflációs időszak. Amíg egyes illetékek hihetetlen magasan vannak megállapítva és kivetve, addig más illetékek egyszerűen nevetségesekké váltak. Itt is meg kell teremteni a teljes harmóniát; ez a gazdasági élet szükségessége, amely elől senkinek sem lehet kitérni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezek azok az intézkedések, amelyek elkerülhetetlenek voltak. Majd rá fogok téroi arra is, miért nem lehetett továbbmenni az adómérséklés azon mértékénél, amelyet ez a törvényjavaslat kontemplál. Nem lehetett továbbmenni egyrészt azért, mert bevételeink jellege kérdőjel elé állítja az embert, másrészt számolni kell bizonyos követelésekkel és tisztában kell lennünk azzal: teljesíthetjük-e azokat, s ha igen, milyen arányban. Az adócsökkentési javaslat, mint emiitettem, körülbelül 40 millió pengővel fogja csökkenteni a tényleges bevételt. Ennek figyelembevételével készült a költségvetés, amelyet most beterjesztettem, és amely költségvetésről meg kell állapitanom, hogy szilárd és biztos alapokon nyugszik, teljesen deficitmentes és rendelkezik mindazokkal a biztonsági koefficiensekkel, amelyekkel egy költségvetésnek ilyen időben rendelkeznie kell. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) De ehhez még hozzá kell tennem valamit. Amikor a népszövetségi főbiztos ur — akire mindig csak szeretettel és hálával gondolunk (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) — eltávozott, aggályok merültek fel abban az irányban, vájjon meglesz-e a kormánynak az ereje ahhoz, hogy a költségvetést e keretek között megtartsa. Aláhuzottan hangsúlyozom, hogy ez a költségvetés ugyanazon keretek között mozog. Ha vannak benne eltolódások, ezek az eltolódások tulajdonképen már akkor előreíátottak voltak. Sehol sem mentünk túl a megállapított kereteken, mert végeredményében van egy elv, amelyet szigorúan szem előtt kell tartani: nemcsak meg kell teremteni az államháztartás egyensúlyát, de az államháztartásban állandó, stabil helyzetet is kell teremteni. Nem lehetséges az, hogy az egyes évek államháztartásában bizonyos kiugrások legyenek. (Ugy van ! jobbfelöl.) Ezek voltak azok a szempontok, amelyeket a költségvetésnél figyelemmel kisértünk. En azt tartom, hogy akkor, amikor Magyarországon a főbiztosi ellenőrzés megszűnt, ezzel a költségvetéssel tanúságot tettünk a kormány ama szilárd elhatározásáról, hogy azt a rendet, amelyet olyan nagy áldozatok árán teremtettünk meg, minden körülmények között fenn is fogjuk tartani. (Élénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) A költségvetés adatait a következőkben kívánom ismertetni. (Halljuk! Halljuk!) Az állami kiadások az 1927/28. évben kereken 753,488.000 pengőt fognak kitenni. A levételek kereken 753,655.000 pengőt tesznek ki, vagyis a bevételi felesleg kereken 166.000 pengő. Az állami üzemeknél az összes kiadások kereken 438,766.000 pengőt, a bevételek pedig ugyanannyit tesznek ki, itt tehát felesleg nincs, illetve ami van, az beruházásokra forditta tik ; erre egyébként később fogok e 1927. évi február hó 10-én, csütörtökön, kitérni. Az állami közigazgatás, és az állami üzemek kiadásai tehát együttesen kereken 1.192,255.000 pengőt, a bevételek pedig 1.192,421.000 pengőt tesznek ki, vagyis itt is érvényesül a 166.000 pengő bevételi felesleg. T. Ház ! Rá kell mutatnom arra is, hogy a múlt évvel szemben igenis van emelkedés. Éz az emelkedés a közigazgatási budget kiadásainál kitesz kereken 28,800.000 pengőt, az üzemeknél pedig kereken 39,400.000 pengőt. Ennek az emelkedésnek a magyarázata elsősorban az, hogy a lakbérek emelkedtek. A lakbér az a tétel, amelyre az emelkedés javarésze esett. Ez előrelátott helyzet volt, mert hiszen tudtuk azt, hogy a közszolgálati alkalmazottak lakbérét a lakbéremelés arányában emelni kell. Ennek azonban megvan az ellentétele a másik oldalon, a házadónál, ahol a bevételek csaknem ugyanebben a mértékben fokozódnak. Ezenkívül az emelkedést jórészt az a többlet okozza, amely abból származik, hogy a 15 évnél több szolgálati idővel bíró nyugdíjasokra nézve megszüntettük a szanálási törvényben lévő korlátozásokat. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Ezenkívül is vannak még egyes tételek, amelyeket a budgetben figyelembe kellett venni és amelyeket az egyes tárcák keretében fogok részletesen ismertetői. Eá kell mutatnom arra, hogy a budgetben ennek révén a tavalyi helyzettel szemben pár millió pengőnyi eltolódás történt. Nem lehetett azonban elzárkózni különösen az elől, hogy az egyes tárcáknál mutatkozó szükségleteket és kívánalmakat nagyobb figyelemben ne részesítsük. A kereskedelemügyi tárcánál a M. E. T. R. szubvenciójához járultunk hozzá ebben a költségvetésben egy és fél millió pengővel, ami lehetővé tette a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnak, hogy ismét békenivóra emelje üzletvitelét. Nem kell hosszasabban fejtegetnem, hogy ez milyen nagy érdek. Ugyancsak jobban dotáltuk az ipari és kereskedelmi alapot is. Nem nagy összeg ez — mindössze 400.000 pengő, — de majd a jövőben fokoznunk kell, hogy különösen a kisiparnak szintén segitségére siethessen a kereskedelemügyi minister. (Helyeslés.) A föld müvelésügyi tárcánál különösen a gazdasági szakoktatás és a kisérletügy költségvetésében történt emelkedés; meg vagyok róla győződve, hogy ezt mindenki örömmel üdvözli. A gazdasági szakoktatásnak — méltóztatnak tudni — a beruházások révén nagyobb összegeket bocsátottunk rendelkezésére, elsősorban alsófoku szakiskolák létesítésére, másodsorban pedig a téli gazdasági oktatás fejlesztésére és néhány középfokú iskola felállítására. Ezeknek a költségvetései jelentkeznek most ezekben a tételekben. De nagyon nagy súlyt kell majd helyeznünk a kisérletügy előmozdítására a jövőben is, még pedig nem abban az irányban, hogy az egyszerű bürokratikus szerv legyen, hanem ki kell mélyíteni a kisérletügyet ugy, hogy az a gazdasági erőknek minél eredményesebb, minél jobb kihasználását eredményezze. (He yeslésj A kultusztárcánál nem lehetett kitérni a lelkészi korpótlék rendszeresitt se és a nyugdíjsegélyek emelése elől. Ez régi kívánsága volt a különböző felekezetekhez tartozó lelkészeknek s azt hiszem igazságos is, mert lehetetlen helyzetek voltak falun, ahol a lelkész sokszor alatta maradt fizetés dolgában a tanítóknak, akik tulajdonképen több esetben alantasai a lelkészeknek. (Várnai Dániel : A tanítók és tanárok követeléseit kell kielégíteni !) Ennek alapján 3 millió pengővel emeltük a költségvetést, hogy ennek a feltétlenül jogos igénynek eleget tehessünk. Ugyancsak emelnünk kellett a nem állami tanszemélyzetnek fizetéskiegészitésére és nyugdíj-