Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-20

354 Az országgyűlés képviselőházának 20. ülése 1927 március 8-án, kedden. Igaz, be kell vallanom, hogy azt a hatásr fokot, amelyet az ismétlő népiskolák kifejtetenek, nagyon magasra értékelni nem lehet. Sajnos, ugy ezt, mint az iparos-tanoeiskolai oktatást az egyéb tanítással túlterhelt tanszemélyzet mellékfoglalkozásképen üzi, ennek következtében sem azzal az ambícióval, sem azzal a hatással nem dolgozik, mintha ezeknek külön tantestület, külön tanerők állanának rendelkezsére. {Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) De köztudomású különösen azoknál, akik falusi kerületeket képviselnek, hogy ezeknek a már 12 esztendős gyermekeknek még tovább két esztendeig az iskola keretei közé való beszoritása micsoda elháríthatatlan nehézségekbe ütközik (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) annak következtében, hogy sajnos, a magyar mezőgazda nem nélkülözheti felserdülő gyermekeit a mezőgazdasági termelés mellett. Ennek folytán nem lehet azt kívánni, hogy ezeket kötelezően minden napos iskolába sorozzuk be 14 éves korig a mi gazdasági viszonyaink között. Nagyon tudnék ellenben tapsolni egy olyan javaslatnak, amely a városi lakosság számára a nyolc évi mindennapos iskoláztatást kötelezően előírná, olyan iskolában, amelynek alsó tagozata az elemi Iskola, felső tagozata pedig a polgári iskola lenne. Ebben látnám a polgári iskola jelentőségének második erős aláhúzását, ha az a városi lakosság ilyen formában való kötelező mindennapi iskolalátogatását biztosítaná. Ami a javaslatnak tárgyalása kapcsán felmerült azt a kérdést illeti, hogy nem volna-e jó nyolcosztályu polgári iskolát csinálni, erre határozott nemmel felelek. Még ha olyan előkelő testület, mint a polgári iskolai tanárok szövetsége is, helyezkedik erre az álláspontra, akkor is azt mondom, hogy az, élettel szemben iskolát csinálni nem lehet. Egy olyan iskola, amely középfokú műveltséget nyújtani van hivatva, mint nyolcosztályu iskola, nem állhat meg. Es ez abszurdum akkor is, amikor természetszerűleg a polgári iskola alapépítménye azoknak a szakirányú iskoláknak, amelyek felé ők is differenciálódni akarnak. Mert a polgári iskolai tanárok emlékirata azt mondja, hogy azalsó négy osztály nyújt csak általános műveltséget, a felső négy osztály pedig differenciálódik a gazdasági irányú, ipari irányú és kereskedelmi irányú oktatás felé. De nekünk megvannak az ilyen irányú középfokú tanintézeteink, megvannak jól bevált és tisztességes múltra visszatekintő kereskedelmi iskoláink, felső ipariskoláink, amelyek a kereskedelmi és ipari képzést saját céljuk szerint sokkal intenzivebben szolgálják, mint szolgálhatná a nyolcosztályos polgári iskola. Sajnos, még nincs meg, de meg kell lenni, minél előbb meg kell lenni a gazdasági középiskolának is, (Helyeslés a jobboldalon.) amely erre a polgári iskolára támaszkodik. így az egyiket a földmivelésügyi ministerium, a másikat a kereskedelemügyi ministerium, a harmadikat a kultuszministerium tartván fenn, megvan a mód arra, hogy mindegyik iskola sokkal intenzivebben szolgálja azokat a gazdasági, ipari és kereskedelmi oktatási célokat, amelyek ezekhez az iskolákhoz^ fűződnek, mint ha azokat egy általános képzésű és ezekre a speciális szakokra nem is képzett polgári iskolai tanári kar dilettáns módjára próbálná szolgálni. Szerintem tehát a polgári iskola felső tagozatát az élet feleslegessé tette azzal, hogy felsőipariskolát; felsőkereskedelmi iskolát, katonai iskolát, tanítóképzőt stb.-it létesített és csak egyetlenegy hiány van, amely mielőbb, még ez által az országyülés által pótlandó, a középfokú mezőgazdasági oktatás mielőbbi rendszeresítése. A mélyen t. szociáldemokrata szónok azt mondotta, hogy a polgári iskolával egy vaskorlát állíttatik a tehetségek elé, amely vaskorláton a tehetség nem tud keresztüljutni. T. Ház, ilyen vaskorlát egyáltalában nem létezik. Épen az imént mondottam, hogy a polgári iskola elvégzése után igenis, az iskolafajok egy sorozata nyilik meg az illető növendék előtt, de hozzá kell tennem még azt is, az sincs kizárva, hogy a középiskolában folytassa tanulmányait az, akinek ilyen irányú tehetsége bontakozott ki a négy polgári osztály alatt. A középiskolai javaslat tárgyalásakor szó volt arról, hogy meg kell könnyiteni és a minister urnák rendeletben mód adatott arra, hogy lehetőleg megkönnyítse a kibontakozott tehetségeknek a középiskola felső osztályaiba való átjutásiáft is. (Egy hang a jobboldalon: Eddig is megvol!) Őszintén megvallva, az alsó tagozatban az egységes alépítménynek vagyok hive és annak a gondolatnak vagyok propagálója, hogy a polgári iskolák és a középiskolák négy alsó évfolyamában minél kevesebb differenciális tárgy legyen, hogy az átlépés az egyikből a másikba lehetőleg megkönnyittessék. Azt szeretném, hogy egységes alépítmény mellett a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola csak a négy felső osztályban alkosson elválasztó tagozatot, hogy a pályaválasztás kérdése a tizedik évről a tizennegyedik évre eltolassék. (Rotheii stein Mór; így kellene lenni!) De ha a minister ur módot nyújtana arra, hogy a tehetséges flu — nem az átlag és nem általában — a középiskola felső osztályaiba egy nem túlságosan nagy akadályversenyen átléphessen, akkor ezek az aggodalmak részemről tátrgytalanná válnának. Kritikát hiv ki a javaslatnak intézkedése, hogy mig a tanulókra heti 28 órát tesz kötelezővé azzal az indokolással, hogy ez a 28 óra összhangban van a tanulók munkabirásával, addig a tanárokra heti 22 órai terhet ró és e 22 órai teher mellett az indokolás azt kívánja, hogy kellő lelki és testi frisseséggel végezzék a tanitói és nevelői tisztüket. Tudom, hogy a kultuszminister ur is határozottan soknak tartja ezt a 22 órát, amely mellett a tanárok lelki és testi frisseségéről és a nevelésről szó sem lehet, márpedig a polgári iskola nemcsak ismeretek nyújtásait, hanem nevelést is akar adni és ha nevelést akarunk adni, akkor lehetetlenség 22 órai túlterheléssel megrakni ezt a szegény polgári iskolai tanárságot. Oda kellene törekednünk, hogy ettől a takarékossági szempontból vezetett rendelkezéstől minél hamarább megszabaduljunk, illetőleg ez a 22 óra minél hamarább 20 órára csökkentessék le. A szociáldemokrata párt szónoka kifogásolta azt, amit mi a legmelegebben üdvözlünk, hogy a kultuszminister ur ebben a javaslatban is meghagyja a polgári iskolák létesítésnek és f entartásának jogát a felekezetek körében (Rothenstein Mór: A sötétségben!) és lehetővé teszi, hogy a felekezetek is résztvehessenek abban a kulturmunkában, melyben minden tényezőnek részt kell vennie a magyar haza javára. Én és az a párt, melyben helyet foglalni szerencsém van, nem ijedünk meg az időtől elkoptatott frá-