Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-590

90 A nemzetgyűlés 590. ülése 1926. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Megadjuk! Megadjuk!) Azt tessék megadni, amit a pénzügyminister ur megígért és nem tartott meg. T. Nemzetgyűlés! Azért interpellálok, mert a pénzügyminister ur állandóan igér, de Ígére­teit nem tartja be- Nagyon sajnálom, hogy a pénzügyminister ur távollétében kell interpel­lációmat elmondanom, bár interpellációmat már az előző interpellációs napról elhalasztot­tam azért, mert a pénzügyminister ur nem volt itt, igy tehát most kénytelen vagyok a pénzügy­minister ur távollétében interpellálni legelső­sorban a pénzügyminister ur négy köztudo­másúlag be nem tartott ígérete tárgyában. Előrebocsátom, hogy a nemzetgyűlésnek ezek­ből az egyszerű padjaiból is, de elsősorban a ministeri székből óvakodni kell a nemzetgyű­lési képviselőknek, de különösen a ministerek­nek, a hatalom birtokosainak attól, hogy olyas­valamit mondjanak vagy Ígérjenek, amit be­tartani nem tudnak vagy nem akarnak. (Ras­say Karoly közbeszól.) Mint Rassay t. kép­viselőtársam mondja majd mi is késedelmi kamatot fogunk velük fizettetni a be nem tar­tott ígéretek után. amint ők fizettetnek az adó­zók álal. (Bud János pénzű g\yrminist er a te­rembe lép.) A pénzügyminister ur megjött, en­nélfogva mindaz amit ebben a kérdésben ed­dig mondtam, tárgytalan s rátérek interpellá­ciómra. A pénzügyminister urnák (Halljuk!) a nemzetgyűlés előtt tett négy Ígérete közül az első az, amit két alkalommal is megismételt, hogy a segéd nélkül dolgmó kiskereskedőknek és kisiparosoknak nem kell könyveket vezet­niük. (Bud János pénzügyminister: Ez meg is történt!) A pénzügyminister ur azt mondja, hogy ez megtörtént. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a pénzügyminister ur közegei a nálam százszámra levő,rendeletek szerint a segéd nél­kül dolgozó kiskereskedőket és kisiparosokat nemcsak arra kényszeritik, hogy könyveket vezessenek, hanem még büntetéseket is szabnak ki rájuk, ha nem vezetnek könyveket, a pénz­ügyministerium pedig jóváhagyja ezeket a büntetéseket, dacára a pénzügyminister ur ki­jelentésének, dacára annak, hogy én ebben az ügyben több alkalommal fordultam nemcsak a pénzügyminister úrhoz, hanem Szabóky állam­titkár úrhoz is, akinek átadtam az idevonat­kozó adatokat. Bemutattam neki például egy esetet, amikor egy szegény kereskedőt a pénz­ügyin inisterium által jóváhagyott büntetés alánján elárvereztek azért, mert mint segéd nélkül dolgozó kereskedő, bízva a pénzügy­minister ur Ígéretében és kijelentésében, nem vezetett könyvet, A másik kérdés, amelynél ismét a minister urnák az egész ország nyilvánossága előtt tett kijelentéséről van szó, az, hogy a nénzügymi­nister ur két esztendővel ezelőtt kijelentette, hogy a fázisrendszert a forgalmiadó tekinteté­ben ... (Bud János pénzügyminister: Mint köz­élelmezésügyi minister jelentettem bel) Mint pénzügyminister méltóztatott bejelenteni. (Bud János nénzügyminister: Több mint két évvel ezelőtt!) Azt méltóztatott mondani, hogy 1925 augusztusában a fázisrendszer meglesz. (Bud János pénzű s y min ister: Azt sohasem mond­tam!) Ezt itt a nemzetgyűlésen méltóztatott mondani júniusban. (Bud János pénzügyminis­ter: Tessék csak utána nézni, hogy mit mond­tam!) Bocsánatot kérek, arról a kérdésről, hogy a minister ur a fázisrendszer bevezetését négy évi október hó BO-án, szombaton. cikkre vonatkozóan megígérte, azt hiszem, be­szélni sem lehet, mert ez itt történt az egész nemzetgyűlés nyilvánossága előtt a költségve­tési vita alkalmával. És nem történt ez meg a mai napig sem, sőt a helyzet az, hogy a fázis­rendszerről továbbra is csak beszélnek az egész országban, magasrangu fórumok tárgyalnak a fázisrendszer megvalósításáról, de annak érde­kében egyáltalán semmiféle lépés nem történt, A következő kérdés, amelyben szintén a pénzügyminister ur ígérete állott előttünk, a forgalmi adónak csökkentése. Kálmán t. kép­viselőtársam a múlt alkalommal, amikor itt arról beszélt, hogy a t. kormánynak mennyi sokat köszönhet az ország, elmondotta, hogy leszállították a forgalmi adót 3%-ról 2,%-ra, csupán azt felejtette el megmondani a t. kép­viselő ur, hogy a 3%-ról 2%-ra leszállított kulcs mellett ebben az országban forgalmi adóban minden ember átalányban — hangsri­fyozom. hogy mindenki átalányban — többet fizet, mint amennyit fizetett 3% mellett, Van­nak községek, amelyekben az átalányösszegek 70—80—120, sőt az egyik esetben 170%-kal töb­bet tesznek ki, mint a 3% mellett. Itt kell még; a pénzügyminister ur egyik­másik ígéretére felhívnom ugy a pénzügymi­nister urnák, mint a nemzetgyűlésnek figyel­mét, A minister ur kijelentette a tavasszal itt, a nemzetgyűlés előtt, hogy az 1926-ik esztendő­ben a polgárok adóterhében az egyenes adók­nál csökkentés fog bekövetkezni. Ezzel szemben Vargha államtitkár ur legutóbbi nyilatkoza­tában maga beismeri, hogy a kereseti adóknál az egész országot tekintve, átlagban véve 35%-os emeléssel állunk szemben. A minister ur be­ígéri, hogy nem lesz emelés, sőt az adóterhek csökkentetni fognak, az államtitkár ur pedig beismeri, hogy 35%-kkal emelték az adókat. Ez még abban az esetben is, ha csak az államtit­kár ur kijelentései felelnének meg a valóság­nak, szomorú jelenség volna az ország életé­ben akkor, amikor a most emelt adók az 1925. esztendei keresetek után vettettek ki, annaík az 1925. esztendőnek keresete után, amely év a ma­gyar polgári társadalomra nézve fekete esz­tendő volt. Mert az 1925. esztendő a magyar tár­sadalomnak nem hozott mást, mint r csődlöt, kényszeregyezséget és öngyilkosságot és erre az esztendőre vonatkozóan emelik fel a leg­súlyosabban az adókat. A pénzügyminister 1 ur egyik kijelentése szerint, mielőtt az adókivetések az adófelszó­lamlási bizottságok elé kerülnének, a pénzügyi előadók megvizsgálják az adófelemeléseket és a sérelmeket. Ha a pénzügyminister ur nem tudná, itt vagyok kénytelen; néki megmondani, hogy a pénzügyi előadók ajtajai előtt százával állnak az emberek s mind azzal jönnek ki a szobából, hogy az ajtó előtt szorongó 100—150 embernek azt mondják: ugyan kérem, nem ér­demes itt reggeltől estig várni, menjenek haza, mert odíabent csak rá akarják beszélni őket arra, hogy a kivetett adókat fogadják, el. Itt vagyok kénytelen felhívni a minister ur figyelmét arra is, hogy a minister ur a maga részéről is a legnagyobb mértékben helytelení­tette azt, hogy bizalmas rendeleteket bocsáta­nak ki a Dénzügyministeriumból. Azt hiszem, a ministerium nevében bizalmas rendeletet kibocsátani csak a ministernek van joga és senki másnak. Én perhörreszkálom a bizalmas rendeletekkel való kormányzást általában, de ha már szükségesnek tartják, akkor azért a bi­zalmas rendeletért maga a minister viselje a felelősséget akkor is. ha a bizalmas rendeletről nem tud. mert az olyan ministeriumban, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom