Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-590
A nemzetgyűlés 590. ülése 1926. évi október hó 30-án, szombaton. 71 azok az érdemek akkor fennállottak, akkor fokozott mértékben fennáll anak ezek az érdemek József nádor családjának ma itt élő tagjaira, különösen József főhercegre nézve, aki a magyar nemzet érdekében mindig kockára vetette a maga befolyását az osztrák császári ház fennállása alkalmával is, s aki, mikor szembekerült a dinasztikus érdek a magyar nemzet érdekével, mindig hajlandó, volt arra, hogy a magyar nemzet jogos érdekeinek megvédésével latba vesse a maga stilyos befolyását és melléáljon a magyar nemzeti érdekeknek, ha kellett a heterogén Habsburg dinasztikus érdekekkel szemben is. Aki tehát enynyit kockáztatott a maga felfogásának érdekében, akinek olyan harctéri érdemei vannak, amelyeket én figyelmen kivül nem hagyhatok, hoigy ma »József apánk« elnevezéssel tisztelik 1 meg József főherceget a kunyhóban élő magyar népi lelkében is, (Igaz! Ügy van!) azt, igenis, én alkalmasnak tartom arra, hogy közjogi kivételt tegyünk családjával s mint az 1848. évi országyülés Jólzsef nádor érdemeit megörökitette ugy mi is biztositsuk a felsőházi tagságot az ő családja számára. Ez példaadás is legyen a monarchák családtagjai számára, hogy van a nemzetnek hálája is azokkal a történelmi erőkkel szemben, amelyek a történelem folyamán teljesítették a széles nemzeti érdekkeli és a széles tömegek érdekeivel szemben a maguk kötelességeit s amelyek nem az alkotmánysértésnek, nem a törvénysértésnek, hanem az emberi haladásnak, a nemzet megerősítésének, a nemzet öncélúsága és függetlensége kivívásának jegyében gyakorolták a maguk befolyását és érvényesítették a maguk preponderáns szellemi erejét. M l ár Rakovszkyi István t. képviselőtársam is rámutatott arra, hogy a korengedmények alkalmazása a főhercegekre nézve mennyire kirivó s mennyire delionesztáló is a felsőház többi tagjai számára. Nem akarok ennél a kérdésnél hosszasan immorálni, csak azt mondom: teljes lehetetlenség az, hogy a törvényhatóságból bekerülő választott bizottsági tagok csak 35 éves korukban juthassanak abba a helyzetbe, hogy a felsőház tagjai lehessenek, mig ellenben egy főherceg, tisztán az ősiségből eredő jogai alapján azzal a látszólagos szellemi erővel ruháztassák fel, amellyel esetleg talán gyakorlatilag: nem bir, hogy ő> már 24 éves korában is a felsőháznak tagja legyen. Én a szakasznak ezt a részét feltétlenül elejtendőnek tartom, mert nem áll érdekében azoknak a főhercegeknek sem, hogy ők pelyhedző Tállal, tapasztalatok és világszemléletek ismerete nélkül jussanak be a felsőházba- Teljes lehetetlenségnek tartom, hogy ez a törvény ebben a formájában igy megmaradjon. A főrendi családok számára konstruált törvényszakaszok sem elégíthetnek ki egy haladó gondolkozású embert abból a szempontból, hogy ez a közjogi törvény olyan őskori leleteket vihessen be a magyar törvénytárba, hogy a főrendi családok számára ilyen kilváltságokat adjon meg. (Cserti József közbeszól.) Elnök: Cserti képviselő urat kérem, ne méltóztassék "párbeszédet folytatni. Létay Ernő: A főrendi családoknak nem áll érdekéiben, — és elsőisorban ebből a szempontból nézem a kérdést — hogy ők kihívják a széles rétegek ellenszenvét azáltal- hogy ilyen kiváltságos helyzetbe kerülnek egy törvénynek törvénytárba való beiktatása által. Nem áll érdekében az arisztokráciának, ha ad arra valamit, hogy a népre gyakorolt hatásából és szellemi fölényéből eredő és sarjadzó kötelességei azok, amelyek őt különbbé teszik, mint osztályt, mint más kultúrában még talán nem olyan hosszú századokra visszatekinthető osztályát ennek az országnak, nem áll érdekében, hogy ők követeljék, hogy a törvényben számukra ilyen kiváltságos jogok ko difikáltassanak. Az öröklött törvényhozó, akinek jogforrása csak irott betű és nem az élet valósága, sohasem fog olyan megítélésben részesülni egy szuverén törvényhozó testület által, mint annak a törvényhozó testületnek egyéb tagjai. Teljes joggal fognak hivatkozhatni a felsőház egyéb tagjai, akik titkos_ választás utján kerülnek be a felsőházba majd, hogy nem egyenlő jogon ülnek ott, mert ők támaszkodhatnak szélesebb néprétegek bizalmára, talán az érdekeltségek bizalmára, melyek a gazdasági életben igen fontos és jelentős szerepet játszanak, mig ők tisztán csak őseikre támaszkodhatnak és csak talán a véletlen kockázatálra támaszkodottan kerülhetnek be a felsőházba. Az arisztokrácia vegyen példát a magyar köznemességtől, amely bármennyire támadják, egy nagy történelmi erővel rendelkezik s ez a történelmi erő az, hogy a századok folyamán mindig le tudott mondani azokról a kiváltsálgokról. melyeket a történelmi jog számára biztosított, amikor túlhaladottnak látta ezen jogok gyakorlását, birtoklását és szembenállónak találta az, akkori kor fejlődésével. A középnemesség, amelyet mondom, lehet történelmileg támadni, hiszen, mint minden osztálynak, neki is voltak és vannak hibái, rendelkezik egy nagy történelmi erővel, azzal, hogy a régi törvényhatósági életben a. maga törvénytudására és a maga eszméi erejére támaszkodottan hatni igyekezett a népre és szuronyok nélkül tartotta fenn a varmegyékben a rendet. Példát vehet az arisztokrácia a köznemességnek ebből az áldozatkész viselkedéséből, de példát vehet arról is, hogy a középnemesség azért örvend tiszteletnek a maga történelmi, a maga ősi leszármazását illetőleg, valamint társadalmilag, — politikai tisztelet nem jár ki társadalmi osztálynak — mondom, azért illeti meg tisztelet a társadalomban, mert elvegyülni törekedett és maga állott élére annak a mozgalomnak mely az ő szamára megszüntette a kiváltságokat, és egyenlővé tette őt politikai és jogi ételemben a nemzet társadalmának többi polgáraival. Nem is örökös jog az. amit ebben a törvényjavaslatban kodifikálni készülnek. Ez tulaj donkép egy örökösödési alapon szervezett plutokrata jog, mert a 2000 pengő egyenes adózás ténye az, amely történelmileg megbízhatóvá és fedhetelenné avatja az arisztokrata családot. Hát egy elszegényedett főrend, aki talán egész vagyonát áldozatkészségből nemzeti célokra áldozta, már nem megbízható abból a szempontból, — ha raáir az önök, fogalmi íkörét akarom követni — hogy született törvényhozó legyen, szemben azzal a másik született törvényhozóval aki 2000 pengő állami egyenesadöt fizeti Tehát egy elszegényedett főrend nem lehet a felsőház tagja, sőt nem lehet természetszerűleg választó sem. Hogy választójoggal bírjon a felsőházi tagságra, arra egy ajándékozási szerződés vagy egy kedvező házasság — amint Polónyi Dezső a maga értékes munkájában leírja — már alkalmassá teszi, ennek alapján már a nemzet törvényhozójává válhatik és felsőházi tagsági joga lehet. Aki a véletlen kockázattól teszi függővé a törvényhozói kellékek meglétét és nem erkölcsi és szellemi okokat keres arra,
