Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-589

A nemzetgyűlés 589. ülése 1926. évi október hó 29-én, pénteken, Zsitvay Tibor, Huszár Károly és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat általános tár­gyalása. — Felszólaltak : Lukács György, Drozdy Győző, Eőri-Szabó Dezső. — Meskó Zoltán össze­férhetlensógi bejelentése a saját és Bodó János ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napi­rendjének megállapítása. — Az indítvány- ós interpelláeiós-könyvek felolvasása. — Az ülés jegyző­könyvének hitelesitósc. A kormány részéről jelen vannak ; Vass József, Scitovszky Béla, Herrmann Miksa, Pestliy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el. Elnök: Az ülést megnyitóra. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik Jó­zsef jegyző ur, a javaslatok mellett felszólaló­kat jegyzi Forgács Miklós, a javaslatok -ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Bemutatom a Bethlen Gábor-Szövetség, a Magyar Kálvin-Szövetség és az Országos Luther-Szövetség közös meghívóját, amelyben folyó évi október hó 31-én délután hat órakor a pesti Vigadó nagytermében tartandó egyete­mes reformációi emlékünnepélyre a nemzet­gyűlés tagjait meghivja. Jelentem, hogy az ünnepségen a nemzet­gyűlést Puky Endre alelnök ur fogja képvi­selni. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Klein Antal képviselő ur választása óta 30 nap eltelt. Minthogy az igazolási állandó bizottság előadójának 581, ülésünkben tett jelentése sze­rint az igazolási állandó bizottság a megbízó­levelet annakidején kifogástalannak találta s mivel a választás ellen sem panaszt, sem kifo­gást nem emeltek. Klein Antal képviselő urat a házszabályok 127. §-a alapján végleg igazolt képviselőnek jelentem ki s őt a Ház a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktatja. T. Nemzetgyűlés! A tegnapi ülésen Szily Tamás képviselő ur indítványt nyújtott be az irányban, hogy az ország-gyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára üléseink ideje napi négy óra helyett napi nyolc óra legyen. Minthogy a képviselő ur ezt az indítványát hozzám intézett beadványában visszavonta, igy azt tárgytalannak jelentem ki. (Helyeslés. — Propper Sándor: Meggondolták a dolgot!) A házszabályok 178. §-a értelmében bemu­tatom az összeférhetlenségi itélő-bizottságnak gróf Hoyos Miksa. Nánássy Andor, Gschwindt Ernő, Erdőhegyi Lajos és Héjj Imre képviselő urak összeférhetlenségi ügyében hozott Íté­leteit. ...:•... Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az itéle­. tekét felolvasni ! NAPLÓ. XL VI. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Az össze­férhetetlenségi itöfőbizottság 1926. évi október hó 28-án tartott ülésében a gróf Hoyos Miksa nemzetgyűlési képviselőnek önmaga ellen az Országos Szeszértékesitő Készvénytársaság igazgatóságában elfoglalt állása miatt az 1901. évi XXIV. te. 5. §-ának 10. pontja alapján be­jelentett összeférhetetlenségi ügyében a követ­kezőleg ítélt: Gróf Hoyos Miksa nemzetgyűlési képviselő­nek ezen összeférhetetlenségi ügyében azon fel­tett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetet­lenség, 12 szavazattal, semmi szavazat ellené­ben kimondotta, hogy összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merül­vén, az ítélkezés tárgyát nem (képezhette. Az ítélet nyomban kihirdettetvén, a felek­nek ezúton tudomásul adatott. Kelt Budapesten, 1926. évi október hó 28-án. Kenéz Béla s. k., az összeférhetetlenségi itélő­bizottság elnöke, Dr. Rubinek István s. k., az összeférhetetlenségi itélőbizottsóig jegyzője.« »Az összeférhetetlenségi itélőbizottság 1926. évi október hó 28-án tartott ülésében Nánássy Andor nemzetgyűlési képviselőnek önmaga el­len az Országos Szeszértékesitő Részvénytársa­ság igazgatóságában elfoglalt állása miatt az 1901. évi XXIV. te. 5. §-áínak 10. pontja alapján bejelentett összeférhetetlenségi ügyében a kö­vetkezőleg itélt: Nánássy Andor nemzetgyűlési képviselőnek ezen összeférhetetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetetlen­ség, 12 szavazattal, semmi szavazat ellenében kimondotta, hogy összeférhetetlenség esetenem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merül­vén, az ítélkezés tárgyát nem képezhette. Az ítélet nyomban kihirdettetvén, a felek­nek ez utón tudomásul adatott. Kelt Budapesten, 1926. évi október hő 28-án. Kenéz Béla s. k., az összeférhetetlenségi itélő­bizottság elnöke, dr. Rubinek István s. k.. az összeférhetetlenségi itélőibizottság jegyzője.« »Az összeférhetetlenségi itélőbizottság 1926. évi oklőb-er*" ho 28-án tartott ülésében a Gseâwindt Ernő- nemzetgyűlési képviselőnek önmaga ellen az Országos Szeszértékesitő Rész­vénytársaság igazgatóságában elfoglalt állása miatt az 1901. évi XXIV. te. 5. §-ának 10. pontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom