Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-588

Lá nemzetgyűlés 588. ülése 1926. évi október hó 28-án, csütörtökön. 3.7 Ami a születési előjogot illeti, nem kivánok a nemes vadban az én nyilammal is kárt okozni, hiszen ezt a kérdést már talán túlságosan és kimerítően elintézték a nemzetgyűlés termében, ismétlésekbe pedig nem szívesen bocsátkozom. (Baticz Gyula: Halljuk! Halljuk! Uj szempont, nagyon érdekes!) T. elnök ur, tekintettel arra, hogy torkom nem a legjobban működik, kis szünetet kérek elrendelni. Elnök: Az ülést 5 perere felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólagosan Kainprecht Antal képviselő urat illeti! Rainprecht Antal: T. Nemzetgyűlés! Ott hagytam el, hogy a születés előjogával kapcsolatos kérdések taglalását a magam részéről nem vállalom, mert az ellenzék oldaláról e pontnál kifejtett álláspontot túlontúl részletességgel fejtették ki már. A törvénphatóságoknak képviseleti joggal való felruházása ellen azonban magamnak is tiltakoznom kell, mert hiszen a törvényhatóság mai összetételében, mai ósdi szerkezetében ápenséggel nem alkalmas, a vármegye egészséges és iffazi cSszhangulatának kifejezésre juttatására. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha vizsgálom a törvényhatóságok múltbeli jelentőségét, azt is csak a közjogi harcok terén látom tulajdonképen indokoltnak, amikor a Habsburg erőszakkal szemben a magyar jog és alkotmány védelme terén valóban értékes szolgálatokat teljesítettek. Ma azonban ez a történelmi szolgálata a vármegyéknek már anakronizmus, amely már csak a muzeumok és a levéltárak analeseinek ieen díszes értéke, de semmi esetre sem aktualitás mert hiszen a Habsburg birodalom szétesésével, a Habsburg trón megüresedésével a vármegyék munkakörének alkotmányjogi jelentősége és lehetősége egyszerűen megszűnt. Ennek a kénviseletnek csak akkor lehetne joga, — amint ezt már ellenzéki képviselőtársaim itt nagy részletességgel kifejtették. — ha az uj választói rendszer alánján összejött törvényhatóságok a vármegyéik igazi demokratikus hangulatának megbizható kifejezői lehetnének. így azonban, mielőtt a törvényhatóságok fel nem frissittetnek. a törvényhatósálgok reális kénviseletéről szó sem lehet, mert ez mindaddig hamis marad és a nét) igazi alkotmányos értékével teli esse p-öel ellentétes, (ügy van! ügy van! abat- és szélsőbaloldalon.) A Habsburg-ház tagjai iránt megnyilvánuló alázatos és nas-yön finom előzékenység szerintem kétségtelenül rossz tréfa gyanánt hat. Minden egyes alkalommal jelentkezik az igen t. kormány a Habsbúrg-hátzzal szemben való hűségének dokumentálásával olyan formákban, amelyek nagyon alkalmasak a Habsburg-ház tagjainak a sorában is téves kikövetkeztetésre. Nem egy alkalommal voltam bátor már rámutatni erről a helyről hogy a Habs-* burgok iránt megnyilvánuló eme kitüntető fie-yelem veszélyes játék is lehet, mert a kormány valósággal Ikarusz-szárnyakat ad ennek a családnak ee-y mamát nem realizálható.történelmileg ma már be nem váltható igéretsejtés alakiában, amelynek nem lehet más következménye mint a ten°rerb« zuhanás. Az a véleménvem, hogv J

®y, ellenzéknek sokkal becsületesebb sokkal lelkiismeretesebb és «okkal komolyabb is az álláspontja, mert a Habsburg-ház családtagjait emberileg tökéletesen értékelvén, őket az ilyen csalódásoktól, az ilyen veszélyes játékoktól, az ilyen játékoknak könnyen tragikussá válható következményeitől egyszerűen megkímélni akarja. T. Nemzetgyűlés! A Habsburg-családnak juttatni szándékolt választhatási korhatár-kedvezmény pedig szerintem egyenesen sértésszámba mehet ma a Habsburg-ház családtagjaival szemben. Az a kedvezmény, hogy a Habsburg-ház családtagjai korhatára a többi felsőházi tagok 35 éves korhatárával szemben 24 évben állapittatik meg, semmiesetre sem jelentheti azt, hogy a Habsburg-családtagok okosabbak, bölcsebbek, mint a többi emberek, mert hiszen ők is abból a húsból és vérbő] valók, mint a többiek, hanem sokkal inkább alkalmas jelenteni azt, és ez az, amit könnyen sértésnek vehetnek, hogy a Habsburg-családtagokra alkalmazva a korhatárt, egyáltalában nem fontos, nem lényegeshez a korhatár, mert ez a Habsburg-ház családtagjainál sem nem szoroz, sem nem oszt. (Pakots József: Ugyanannyi esze van a 24 évesnek, mint a 25 évesnek! — Zaj. — Elnök csenghet.) A Habsburg'-családot ért eme sértés ellen, mint ember tiltakozom. Politikailag persze az az álláspontom, — mivel elvileg is ellene vagyok a felsőháznak — hogy egy Habsburg sem lehet tagja a felsőháznak, de emberi megérzéssel és megértéssel figyelmeztetnem kell a kormányt, hogyha kifejezetten nem is, de impliciter igenis sértésre alkalmas disztinkcióktól tartózkodjék és ezt mindenesetre rektifikálja. Egy család taerjaira nézve és főleg egy volt uralkodóház tagjaira nézve sértőleg kimondani azt. hogy náluk a bölcseség szokványkora egyáltalában nem fontos, hogy náluk nem az értelemre, nem a judiciumra van a felsőházi tagságra szükség, hanem csak egv szűletéses kiállítási darabot keresünk személyükben. (Taps a bal- és a szélsőbal oldalon.) A törvényjavaslat 30. ^-ában foglalt esküminta szerintem sértő minden öntudatos állampolgárra. Ez egy történelmi anakronizmus, azonkívül a megbizhatatlanság bélyegének rásütése az illetőre. Nem valami detail bizottságról, nem birói funkcióról van szó. hanem egy alkotmányjogi ténykedésről a felsőházi tagságról, amely felsőháznak a kormány — amint minden szimptomából észreveszem — sokkal nagyobb fontosságot tulajdonit, mint magának az alsóháznak. Az esküminta igy szól (olvassa): »Esküszöm, hogy a magyar államhoz, a magyar nemzethez mindenkor hű leszek.« Egy il ven esküt a felsőház tagjaitól kivenni sértés. (Tovább olvassa): »Az ország törvényeit meg nem tagadom; a magyar állam törvényeinek megváltoztatására más módon, mint törvényes eszközökkel sohasem törekszem.« Hiszen az alsóházi képviselőknek a jogköre, a kötelezottséee sem terjedhet egyébre. Miért diszkreditálna a kormanv 3& előtte nagvobb rangban álló főrendeket ilyen esküvel. Hiszen a megszokott mindennapi elei.., (Zaj a jobboldalon. — Propter Sándor: Módosítsak a töryénv-iavaslatot! Vearyék :1

e a napirendről! — Zaj. — Elnök c*enpet. — Egy Hang a jobboldalon: A maga kedvéért!?) Mondom t. Nemzetgyűlés, a mindennapi életben is jól ismerjük a tartózkodást minden felesleges becsületszó adástól. Egy^igazi gentleman, egy igazi becsületes polgárember, egy igazi munkás sohasem fog dobálódzni a becsületszavával, az esküjével. Az eskü egy olyan szentség, amit ha az ember nagy igazságoknak újból való dokumentálására használ fel, nem