Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-599
A nemze-gyűlés 599. ülése 1926. való elbocsátásra lehessen Ítélni egy Európaszerte ismert tudós embert, azt én igazságtalannak tartom és a kultuszminister úrtól kérem, hogy ezeket az igazságtalanságokat ne lassan, mini ahogy a ministerium csinálni akarja, hanem a legsürgősebben törekedjék reparálni. Azok a tanárok, akik már hét esztendő óta vannak kenyér nélkül, sokat szenvedtek, ennélfogva méltányos, hogy nyugdíjukhoz sürgősen hozzájuthassanak. l-egyen szabad a minister úrhoz eljuttatott levélből még egy más pontot is felhoznom, azt, amelyben a tanári fegyelmi eljárásból a középkori elvek kiküszöbölését kérem. A minister ur nem hajlandó megengedni, hogy a fegyelmi eljárásban ügyvéd védje a tanárokat. A tanítóknak és a polgári iskolai tanároknak fegyelmi ügyében törvény biztosítja az ügyvéd védő alkalmazását. Nem tudjuk megérteni és belátni, hogy a középiskolai tanárok fegyelmi ügyeiben miért ne lehetne ugyanerre az álláspontra helyezkedni. A minister ur azt akarja csak megengedni, hogy más tanárok védhessék védő gyanánt a fegyelmi alá vont tanárokat. Ez azonban nem elegendő, annál is kevésbé, mert a minister ur kiköti, hogy a védőként szereplő tanárok hazafias szempontból semmiféle gyanú alá ne estek légyen. Megtörtént azonban, hogy amikor egy-egy középiskolai tanár védőként akart szerepelni, akkor a vádoló és besúgó kartársai gondoskodtál arról, hogy ő ellene is felmerüljön valamilyen gyanú és hogy a védői tisztre ő is lehetetlenné váljék. Roppant fontos, hogy az a tanár, aki ellen eljárás folyik és akit ugy is bánt az — mert éreznie kell a fegyelmi-bizottság eljárásából — hogy a fegyelmi-bizottság bizonyos animczitással viseltetik vele szemben, hogy ez a tanár ne legyen elzárva attól a lehetőségtől. hogy olyan ember állhasson mellette védő gyanánt és vehessen részt a tárgyalásban, akiben a bizalma összpontosul. Kérjük ennélfogva a minister urat, hogy ebben a tekintetben is intézkedni szíveskedjék. A fegyelmi ügyek revíziójától és a rehabilizációtól függetlenül is kérjük azonban, hogy azoknak a tanerőknek, akikre nézve letelt az a hat esztendő, melynek tartamára a fegyelmi ítélet eltiltotta őket a tanítástól, tétessék lehetővé, hogy akadálytalanul újra elhelyezkedhessenek és kenyérhez jussanak. A tanárokat ugyanis a fegyelmi ítélet hat esztendőre tiltotta el a tanítástól. A hat esztendő több tanárra nézve lejárt. Ezeknek a tanároknak azonban ma is különféle akadályokat görditenek még az elhelyezkedésük elé. Annak ellenére, hogy a fegyelmi büntetést elszenvedték, ma sem iratkozhatnak be az egyetemre, ma is lehetetlenség még számukra, hogy más fakultás elvégzése után más pozíciókba, más egyetemi képzettséghez kötött állásokba juthassanak be. Kérem a minister urat, hogy ebben a tekintetben is szíveskedjék intézkedni. Ezzel kapcsolatban legyen szabad általánosságban is előterjesztenem egy kéré«t nem a kultuszminister úrhoz, hanem az összkormányhoz. Itt van kezemben egy levél, amelyet egy volt főhadnagy intézett hozzám, aki elpanaszolja, bogy mikor a háborúból hazavetődött és családját a legnagyobb nyomorban találta, kiderült, hogy családjának azt a támogatást, amely a törvény szerint neki járt volna, a jegyző a háború utolsó hónapjaiban nem adta meg, ennélfogva a jegyzővel összeveszett; azévi november hó 12-én, pénteken. 379 után jött a Károlyi-rendszer, ekkor az egyik későbbi igazságügyminister, Zoltán állott a Nemzeti r Tanács élére, őt is behivták a Nemzeti Tanácsba, résztvett benne, azután jött a kommün, pár napig bennmaradt a direktóriumban, azonban semmiféle olyan cselekményt nem követett ©1. amelyet terhére lehetett volna irai. K'ommun után a jegyző feljelentésére letartóztatták ugyan, de nem büntették meg s az internálási eljárását is beszüntették, mert semmi, de semmi ok nem volt arra, hogy eljárjanak ellene. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy most a leány-középiskolákról és leánykollégiumokról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni. Hebelt Ede: Azonnal. Ez csak egészen rövid intermezzo. Nyolc esztendő után azt mondja ez az ember, hogy: »ha én büntetetve lettem volna, ha bűncselekményt követtem vodna el, akkor tíz esztendő után meg tudom kapni az erkölcsi bizony itváinjyt: azért azonban, mert feljelentés történt ellenem, de ártatlannak bizonyultam s nem lehetet ellenem eljárni, ezért most nem tudok erkölcsi bizonyítványt kapni, csak olyant, amelyben benne áll, hogy komm unistagy anus vagyok.« Azt mondja: »Nem lehetek sem házaló, sem soffőr, sem zongoratanitó.« Ezt az állapotot igazán nem lehet tovább tűrni, úgyhogy — ez nem tartozik ugyan a kultuszminister úrhoz — kérem a kormáyt, hogy ebben a kérdésben, az ártatlanok amnesztiálása kérdésében végrevalahára intézkedjék. Ami a javaslatot és annak a nyelvtanításra vonatkozó rendelkezéseit illeti, e tekintetben nekem az volna az óhajom, hogy a leánygimnáziumban épugy. mint a leány líceumban ne a francia nyelv tanítása tétessék kötelezővé, hanem mód és alkalom adassék arra, hogy a francia nyelv helyett esetleg az angol nyelvet tanitsák kötelező tantárgy gyanánt, sőt arra is kel] gondolni, — és ez az. amit még el akarok mondani — hogy a szomszéd államok nyelveit is tanitsák legalább is fakultative. Farkas Tibor képviselőtársam felhozta már azt az óhajt, hogy különösen a szláv nyelvek tanítása nagyon kívánatos lenne. Én azonban nemcsak a szláv nyelvek tanítását, hanem a román nyelv tanítását is kivánom. Az, hogy Svájcban nincs kifelé gravitálás és hogy több megértéssel viseltetnek a szomszéd államokkal szemben, ez arra vezethető vissza, hogy Svájcban többé-kevésbé mindenki beszéli a Svájcot körülvevő államok nyelvét s ezeknek a nyelveknek tanítása az összes iskolákban kötelező. Kívánatosnak tartanám, hogy a kultuszminister ur szívlelje meg azt a gondolatot s hogy a környező államok nyelvének tanítását legalább is fakultativ módon tegye lehetővé. Minthogy pártom álláspontja az. hogy a minister úrral szemben bizalmatlan s hogy ez a törvényjavaslat nem felel meg azoknak a kívánalmaknak, melyeket pártunk a közoktatásügy fejlesztéséhez füz, a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. Elnök: Szólásra felírva többé senki sincs. Ha szólani senkisem kíván, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni.^ Gr. KlebelsHerg Kunó vallás- és közoktatásüsryi minister: T. Nemzetgyűlés! Valóban nehéz helyzetben vagyok, mert azon alternative előtt állok, hogy vagy kockáztatnom kell javaslatom elfogadását, ami nedig nagyon a lelkemen fekszik és amire csak ez az ülés áll rendelkezé57*
